csatazaj szinonimái

főnév
  • harci zaj, harci lárma, hadilárma, harczaj (régies)
  • (bizalmas): zenebona, perpatvar, lárma

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

garasoskodik

ige
  • kicsinyeskedik, fukarkodik, krajcároskodik, smucigoskodik (bizalmas), fösvénykedik, zsugorgat Sz: fogához veri a garast, élére rakja a garast

magaslik

ige
  • kimagaslik, magasodik, emelkedik, kiemelkedik, mered, áll
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csatazaj szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

célszerűtlen

melléknév
  • ésszerűtlen, helytelen, felesleges, irracionális, indokolatlan, hiábavaló, haszontalan, unpraktikus, alkalmatlan, fölösleges, oktalan, gyakorlatiatlan

beolvad

ige
  • egyesül, eggyé válik, asszimilálódik, hasonul, elvegyül, belesimul, elkeveredik, idomul, fuzionál

belebotlik

ige
  • megbotlik (valamiben), beleütközik, nekiütközik
  • (valakibe): összetalálkozik, összefut, összeakad
  • megismerkedik
  • (valamibe): ráakad, rátalál, rábukkan

arzenál

főnév
  • fegyvertár, fegyverraktár, hadszertár (régies), hadszertelep (régies), lőszerraktár
  • fegyvergyűjtemény
  • készlet, tár, raktár, lerakat, tárház
  • fegyvergyár
  • ismeretanyag, tudás

cukortartó

főnév
  • cukorpikszis (régies)
  • bonbonniere (idegen)

delegátus

főnév
  • küldött, kiküldött, meghatalmazott, megbízott, képviselő

köszönet

főnév
  • hála, hálaadás, hálálkodás, elismerés, jutalom

aggály

főnév
  • aggodalom, aggódás, fenntartás, szorongás, kétség, kétely
  • bizonytalanság, aggályoskodás, skrupulus

alakváltozat

főnév
  • alakpár, dublett (szaknyelvi)
  • allomorf (szaknyelvi)

diétás

melléknév
  • (étrend): diétikus, kalóriaszegény, kímélő

egyívású

melléknév
  • hasonszőrű, egyforma
  • egyidős, egykorú

felelős II.

főnév
  • illetékes
  • szavatoló, kezes

eltitkol

ige
  • titkol, titokban tart, elhallgat, elrejt (választékos), elleplez, elpalástol, eltagad, elkendőz, agyonhallgat, eltussol (bizalmas), magába fojt, magában tart, takargat, leplez, rejteget, elmismásol (bizalmas), elsumákol (szleng) Sz: gazt vet rá; hét pecsét alatt őriz; véka alá rejt; pénzért sem meri megmondani

csattanó

főnév
  • poén, fénypont, pláne (bizalmas)
  • váratlan fordulat

cáfolhatatlan

melléknév
  • tagadhatatlan, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, biztos, elvitathatatlan, megtámadhatatlan, letagadhatatlan, vitán felül álló, megdönthetetlen, apodiktikus (szaknyelvi)

csökkent

ige
  • mérsékel, kisebbít, kicsinyít, csekélyít (régies), elvesz, levon, enged (valamiből), megkurtít, megrövidít, megnyirbál, leépít, megcsonkít, lehúz, szűkít, korlátoz, fogyaszt, apaszt, lohaszt, fékez, lassít, lefojt, lenyom, enyhít, gyengít, tompít, leszállít, lefokoz, leegyszerűsít, redukál, kontrahál (régies), restringál (régies), lesrófol (bizalmas), diminuál (idegen), lefarag (valamiből) (bizalmas)

elsüt

ige
  • (fegyvert): kilő, kiröpít, fellő, ellő, kisüt, elcsattant, tüzel, robbant, katapultál (szaknyelvi)
  • túlad (valamin), elsóz
  • (poént): bedob
  • (tájnyelvi): elszárít, elfonnyaszt
  • (nap) leéget

cserez

ige
  • (bőrt): pácol, kikészít
  • megedz

besóz

ige
  • megsóz
  • bepácol, tartósít, eltesz (régies)

dácsa

főnév
  • nyaraló, üdülő

elterel

ige
  • elhajt, elvezet, elirányít, elkerget, elűz, eltérenget (tájnyelvi)
  • eltérít
  • (figyelmet): elvon, eltérít