gördül szinonimái

ige
  • gurul, hengerkedik, hempereg, átfordul, pörög, görög, perdül, megfordul, elfordul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

júdásfa

főnév
  • júdástövis, lencsefa, tányérlevelűfa, tokosfa

kiküldetés

főnév
  • megbízás, követség, legáció (régies), misszió, exmisszió (idegen), deputáció (idegen), külszolgálat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gördül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

galéria

főnév
  • karzat, emelet, kakasülő, erkély, balkon, lodzsa
  • folyosó, tornác, oszlopcsarnok, árkád
  • képtár, múzeum, műcsarnok, kiállítóterem
  • műgyűjtemény, műegyüttes
  • (régies): társaság, csoport, banda

felpumpál, fölpumpál

ige
  • felfúj, felszív, felszivattyúz, felduzzaszt, felpuffaszt, felfújtat
  • (szleng): teherbe ejt, felcsinál (bizalmas), szépen odatesz (valakinek) (szleng), televág (szleng), alávág (szleng)

felháborodás, fölháb

főnév
  • tiltakozás, méltatlankodás, neheztelés, visszatetszés, nemtetszés, dúlás-fúlás, düh, harag, méreg, ingerültség, megbántódás, megsértődés, indignáció (idegen), felindulás, megbotránkozás, szörnyülködés, konsternáció (idegen), reszenzus (idegen)

eresz

főnév
  • csurgó (tájnyelvi), csörgő (tájnyelvi), eszterhéj (tájnyelvi), eszterhaj (tájnyelvi), csepegő (tájnyelvi), csörögő (tájnyelvi), ereszet (tájnyelvi), orrozat (régies)

gimnázium

főnév
  • középiskola, gimi (szleng), gimcsi (szleng)

hajszálnyi

melléknév
  • csekély, árnyalatnyi, finom, hajszálfinom, elenyésző, apró, észrevehetetlen, parányi, csipetnyi, jottányi, szemernyi, fikarcnyi

összetrombitál

ige
  • összehív, egybehív, összegyűjt, egybegyűjt, összecsődít, összeterel, összetoboroz, verbuvál, egybecsődít, összeszed, összeharangoz, összedobol, összekolompol, összekürtöl, gyülekeztet

elkever

ige
  • összekever, összevegyít, elvegyít
  • (bizalmas): elveszít, elhány
  • (bizalmas): eltéved, elkeveredik

elfut

ige
  • elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
  • (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
  • (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr

beleütközik

ige
  • nekiütközik, összeütközik, nekimegy, belefut, belerohan
  • belebotlik, találkozik, összetalálkozik, összefut (valakivel), beleszalad (valakibe, valamibe)

előhalászik

ige
  • előkeres, előkotor, előkapar, elővesz

hamar II.

melléknév
  • gyors (régies), sietős (régies), összecsapott, sebtében végzett, sebes, iramos (tájnyelvi)

hergel

ige
  • ingerel, piszkál, cukkol, heccel, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), frocliz, szurkapiszkál, bosszant, mérgesít, felhúz (bizalmas), cikiz (szleng), dühít, bőszít, izgat, loval, uszít, bujt, lázít Sz: borsot tör az orra alá; kihoz a sodrából

kevésbé

határozószó
  • kisebb mértékben, kisebb fokban, nem annyira

ivás

főnév
  • kortyolás, nyelés, hörpintés, kortyintás
  • italozás, iddogálás, pityizálás (tájnyelvi), ivászat, iszákoskodás, részegeskedés, alkoholfogyasztás (szaknyelvi), dorbézolás, tivornya, piálás (szleng), tintázás (szleng)

görögkeleti

melléknév, főnév
  • pravoszláv, görög (bizalmas), óhitű, ortodox, orosz (tájnyelvi)

fűtetlen

melléknév
  • hideg, hűvös, hűs

gyülevész

melléknév
  • szedett-vedett, jöttment, kétes, semmirekellő, elegy-belegy (régies)

irtás

főnév
  • kivágás, kipusztítás, kártevés, gyomlálás, vágás, gyilkolás, üldözés
  • fakitermelés
  • nyílás, nyiladék (régies), tarvágás (szaknyelvi), tisztás, átvágás, irtvány (szaknyelvi), irtásföld, bevágás, csutkos (tájnyelvi)

gyalogos II.

főnév
  • járókelő, gyalogjáró, pedintér (régies)
  • csatár, lövész, infanterista (idegen), baka (bizalmas), talpas (régies), darabont (régies)
  • (szleng): kettes, elégséges, béla (szleng), görbe egyenes (szleng), hattyú (szleng), hurok (szleng), kanyaró (szleng), libanyak (szleng), proletárjeles (szleng)

felszentel, fölszent

ige
  • megszentel, szentesít, szentel, ordinál (idegen), felken (régies), megken, megtisztít
  • felavat

hadviselés

főnév
  • háborúskodás, hadakozás, táborozás (régies), hadraszállás, háború
  • viszály, konfliktus

itat

ige
  • inni ad
  • leitat, lerészegít, eláztat (szleng)
  • felitat, felszív
  • (csapadék talajt): öntöz, eláraszt
  • (itatja magát): ízlik, tetszik