egyidejű szinonimái

melléknév
  • együttes, párhuzamos, egybeeső, szimultán, szinkrón (idegen), paralel (idegen), izokrón (idegen), egykorú, kortárs, korabeli

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

roskadozik

ige
  • düledezik, rogyadozik, görnyed, meg-megroggyan, besüpped, beroskad
  • ellankad, kimerül, elerőtlenedik, tönkremegy, elfárad, összerogy, hutyorodik (tájnyelvi)

sertésborda

főnév
  • sertéskaraj, disznókaraj, kamonádli (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyidejű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

drágáll

ige
  • sokall, borsosoll (tájnyelvi), drágállít (tájnyelvi)

c-vitamin

főnév
  • aszkorbinsav (szaknyelvi)

cella

főnév
  • börtöncella, zárka, fogda, hűvös (bizalmas), kalitka (szleng), egyes (szleng), kaszni (bizalmas), sitt (szleng), áresz (szleng), áristom (régies), kóter (régies)
  • kamra

betakar

ige
  • beborít, beterít, befed, beburkol, bebugyolál, bepátyókál (tájnyelvi), körülvesz, bevon, becsomagol, begöngyöl
  • elborít, ráborul (valamire), eltakar
  • (tájnyelvi): (rétet) learat, (termést) betakarít
  • (melegágyat): árnyékol, beárnyékol
  • (szleng): megver, megüt, helybenhagy, lekever (bizalmas), leken egyet (bizalmas), behúz (valakinek), leápol (szleng), bemos (szleng)

égitest

főnév
  • bolygó, planéta, csillag, meteorit

elismerő

melléknév
  • méltányoló, méltató, dicsérő
  • beismerő, bevalló, vállaló

levon

ige
  • elvesz, leszámít, leszámítol (régies), csökkent, leír, levág, lefog, visszatart, visszafog
  • (tanulságot): megállapít, absztrahál (idegen)
  • okul, tanul (valakitől)
  • (vitorlát): lehúz, bevon, bevesz

ausztriai

melléknév
  • osztrák, sógor (bizalmas)

áthág

ige
  • átlép, átmegy, átjut, átkel, áthalad, túljut
  • megszeg, megsért, semmibe vesz, felrúg (bizalmas), megtör, beleütközik, túllép, megtagad, violál (régies)

barbakán

főnév
  • kapuerőd, elővédmű, védőmű (szaknyelvi), kapuvédő bástya, őrtorony, kapuelővár

ellenőrző I.

melléknév
  • felügyelő, felülvizsgáló, meós (szaknyelvi), vizitáló (régies), szemlész (régies)

elvágyik

ige
  • elvágyódik, elkívánkozik

függővasút

főnév
  • drótkötélpálya, függőpálya, sodronykötélpálya, drótkötélvasút, lebegővasút, lebegő, libegő (tájnyelvi), lanovka (idegen), sikló

felháborodás, fölháb

főnév
  • tiltakozás, méltatlankodás, neheztelés, visszatetszés, nemtetszés, dúlás-fúlás, düh, harag, méreg, ingerültség, megbántódás, megsértődés, indignáció (idegen), felindulás, megbotránkozás, szörnyülködés, konsternáció (idegen), reszenzus (idegen)

egy-két

számnév
  • néhány, egypár, kevés, egy-kettő

döglött

melléknév
  • elhullott, kimúlt, esett (tájnyelvi)
  • halott, elpusztult
  • (tájnyelvi): beteges, sínylődő, nyavalygó
  • használhatatlan, bedöglött (bizalmas), befulladt, besült, elromlott

életbe vágó

melléknév
  • létfontosságú, lényeges, lényegbevágó, alapvető, fontos, jelentős, döntő, sorsdöntő, vitális
  • (tájnyelvi): súlyos, főbenjáró

feledékeny

melléknév
  • rövid emlékezetű, tyúkeszű, gyenge emlékezőtehetségű, rövideszű, szórakozott, nemtörődöm, hanyag, figyelmetlen, szeleburdi, szenilis, hóvízeszű (tájnyelvi), szalajt az esze (tájnyelvi), vízfejű (tájnyelvi), feledős (tájnyelvi) Sz: nyúlfark az esze; megérdemli, hogy posztóba varrják a fejét; elkoptak az esze kerekei; hátul hordja az eszét, mint a szamár a kötényét; ritka szita az esze; lyukas a feje; minden kimegy a fejéből; minden kimegy az eszéből; hátul hordja az eszét

ékesszólás

főnév
  • szónoklás, szónoklat, szótehetség (régies), elokúció (szaknyelvi), elokvencia (szaknyelvi), dikció (szaknyelvi), szavalás, beszédkészség, sváda (bizalmas)
  • szónoklattan, retorika, beszédművészet

csárdás

főnév
  • csaplár (régies), csapláros (régies), kocsmáros, fogadós, vendéglős

elhagyatott

melléknév
  • magányos, magános, magára hagyott, árva, társtalan, egyedülálló
  • ágrólszakadt, elanyátlanodott, nyomorult, jöttment, hontalan, elhanyagolt, mellőzött Sz: egyedül van, mint a szedett fa; egyedül van, mint a kisujjam; egyedül van, mint a kivert kutya; maga van, mint az útszéli kóró; maga van, mint a lehulló levél; maga van, mint a varga a vásárban
  • néptelen, lakatlan, puszta, kietlen, sivár, kopár, kihalt, üres, félreeső, eldugott, isten háta mögötti
  • gazdátlan, elárvult

felfrissít, fölfriss

ige
  • felélénkít, felüdít, feléleszt, élettel telít, felvidít, felpezsdít, vitalizál, serkent, reaktivál (szaknyelvi), stimulál, regenerál, megújít
  • felújít, rendbe hoz, kitataroz, kipofoz (bizalmas), restaurál, renovál