elveszít, elveszt szinonimái

ige
  • elhagy, elhány, elszór, elrak, elkever, elhullat, elejt, elpotyogtat, szem elől téveszt Sz: elvesztette, mint a tót a miatyánkot
  • levetkőz, elhagy, kinő
  • alulmarad, kikap, elad, vereséget szenved, elbukik, (pénzt) eljátszik
  • (régies): megöl, elpusztít, elemészt, elveszejt (régies), elsuvaszt (tájnyelvi), elsemmiz (tájnyelvi)
  • (régies): elvét, téveszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

üdít

ige
  • felfrissít, frissít, élénkít, felélénkít, hűt, hűsít, megújít
  • felderít, vidámít, jókedvre hangol

ürge

főnév
  • (szleng): ember, férfi, alak, pasas (bizalmas), hapsi (szleng), krapek (szleng), mókus (szleng), pacák (szleng), muki (szleng), fazon (bizalmas), tag (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elveszít, elveszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előszó

főnév
  • bevezető, bevezetés, bemutatás, ajánlás, beköszöntő, preambulum (szaknyelvi), introdukció (szaknyelvi), előhang, prológus, exordium (régies), prefáció (régies), előbeszéd (régies), előjáték, elöljáró beszéd (régies), elővezetés (régies), előversengés (régies)

egyenes I.

melléknév
  • nyílegyenes, lineáris, sugáregyenes (régies)
  • sima, sík, lapos, lapályos, dombtalan (régies)
  • nyilvánvaló, közvetlen, direkt, szándékos, határozott, félreérthetetlen, feltétlen, kategorikus (idegen), apodiktikus (szaknyelvi)
  • őszinte, nyílt, nyíltszívű, becsületes, szókimondó

duda

főnév
  • bőrduda, tömlősíp (régies), csimpolya (tájnyelvi)
  • kürt, tülök
  • hajókürt, autókürt
  • sziréna
  • (szleng): mell, kebel, alma (szleng), cici (bizalmas), didi (bizalmas), didkó (szleng), bögy, csecs (durva), tejcsarnok (szleng), lökhárító (szleng)

csendül

ige
  • kondul, szól, hangzik, cseng, peng, csilingel, kolompol, kong, zeng, zendül

eltanácsol

ige
  • elküld, elutasít, lebeszél

evangélium

főnév
  • örömhír, az üdvösség híre

megsemmisít

ige
  • eltüntet, romba dönt, eltöröl a föld színéről, ledönt, elpusztít, tönkretesz
  • eléget, eltüzel, elhamvaszt
  • szétzúz, tönkrever, összezúz, likvidál, annullál
  • ártalmatlanná tesz, hatástalanít, semlegesít
  • (szaknyelvi): hatályon kívül helyez, hatálytalanít, érvénytelenít, érvénytelenné nyilvánít, semminek nyilvánít, sztorníroz, visszavon, keresztülhúz
  • felgöngyölít, felszámol, felőröl, felmorzsol, szétver, legyőz, kiirt, megszüntet
  • elemészt, felemészt
  • összetör, lesújt, megbénít
  • megdönt, eltapos, eltipor
  • szertefoszlat, szétfoszlat

bohóc

főnév
  • harlekin, clown (idegen), paprikajancsi, pojáca, bajazzo (választékos), böhönc (tájnyelvi), csúf (régies), buffó
  • ripacs, csepűrágó (pejoratív)
  • tréfacsináló, tréfamester, viccmester, heccmester, mókamester

biggyeszt

ige
  • (szájat): félrehúz, lebiggyeszt, csempít (tájnyelvi)
  • tesz, rak, helyez, akaszt, odaakaszt, odakapcsol, felfüggeszt, felaggat, odaragaszt, illeszt
  • mellékel, csatol, hozzátesz, hozzátold, hozzákapcsol, hozzáfűz, kiegészít

bölcsődal

főnév
  • altatódal, altató

fajankó

főnév
  • fafej, tökfilkó, tökfej, balek, tuskó (bizalmas), suttyó, tahó (bizalmas), surmó, hólyag (bizalmas), bunkó (bizalmas), golyhó (tájnyelvi), mihók (tájnyelvi), fatülök (tájnyelvi), tökkolop (tájnyelvi)

felképel, fölképel

ige
  • felpofoz, megpofoz, képen teremt, arcul üt, pofon üt, pofon csap, lekever egyet (bizalmas)

harmonika

főnév
  • hangora (régies), akkordeon (szaknyelvi), lippogó (tájnyelvi)
  • tangóharmonika, herfli (bizalmas)
  • szájharmonika

garázdálkodik

ige
  • erőszakoskodik, botrányt csap, közbotrányt okoz (választékos), randalíroz, pusztít, rombol, dühöng, duhajkodik, huligánkodik, féktelenkedik, zabolátlankodik, krakélereskedik, kapcáskodik (tájnyelvi), kötelőzködik (tájnyelvi), arénázik (szleng), balhézik (szleng), csikágózik (szleng)

élvezet

főnév
  • gyönyör, gyönyörűség, gyönyörködés, passzió (bizalmas), elragadtatás, öröm, kedv, éldelet (régies), élv (régies), disztrakció (idegen), kéj

előnyomul

ige
  • előrenyomul, előrehalad, közelít, közeledik, előremegy, előretör

értéktárgy

főnév
  • vagyontárgy, érték, ingó, ingatlan

fürdik

ige
  • mosakszik, mosdik, tisztálkodik, pancsizik (bizalmas), pacsál (tájnyelvi)
  • strandol, fürdőzik, úszkál, lubickol, lobácsol (tájnyelvi), locsizik, locsikázik (tájnyelvi), csurikál (tájnyelvi)
  • (állat): hempereg, hentereg, forgolódik

említés

főnév
  • utalás, célzás, hivatkozás

egykorú

melléknév
  • egyidős, korabeli, kortárs, azonos korú, egybeli (tájnyelvi), egykorási (tájnyelvi), egyívású
  • egyidejű, jelenkori, szimultán, szinkrón (idegen), párhuzamos

estélyi

főnév
  • estélyi ruha, báli ruha, báli öltözék, toalett (régies)

galuska

főnév
  • nokedli, csusza, nyögvenyelő (tájnyelvi), dödölle (tájnyelvi), haluska (tájnyelvi), csiszke (tájnyelvi), lélekkötő (tájnyelvi), nyukli (régies), vízenballagó (régies), gombocka (régies)