egyszerű szinonimái

melléknév
  • szimpla, egyrétű
  • dísztelen, díszítetlen, cicomátlan, paraszt (tájnyelvi), puritán
  • szerény, szűkös, szolíd, igénytelen
  • átlagos, szürke, együgyű, tanulatlan
  • érthető, világos, áttekinthető, átlátható, pofonegyszerű, mezei (szleng) Sz: egyszerű, mint a pofon; Kolumbusz tojása; világos; mint az egyszeregy; nem boszorkányság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ramaty

melléknév
  • (szleng): gyenge, hitvány, vacak, silány, gyatra, ócska, szemét

hozzávaló I.

melléknév
  • hozzáillő, méltó
  • hozzátartozó, kiegészítő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyszerű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dugvány

főnév
  • palánta, bujtóág, bujtvány, bujtás, csemete, oltóvessző, oltvány

cickafark

főnév
  • cickóró, cicfark, cicfarok, cickafarkkóró (tájnyelvi), egérfarkkóró (régies), egérfarkúfű (régies)

betolakodó

melléknév, főnév
  • behatoló, betörő, birtokháborító, agresszor

egyenes I.

melléknév
  • nyílegyenes, lineáris, sugáregyenes (régies)
  • sima, sík, lapos, lapályos, dombtalan (régies)
  • nyilvánvaló, közvetlen, direkt, szándékos, határozott, félreérthetetlen, feltétlen, kategorikus (idegen), apodiktikus (szaknyelvi)
  • őszinte, nyílt, nyíltszívű, becsületes, szókimondó

elkerít

ige
  • elkülönít, elválaszt, elrekeszt, elzár
  • körülkerít
  • (tájnyelvi): káromkodik, cifráz (tájnyelvi), szitkozódik

lírikus II.

főnév
  • (lírai) költő, poéta

azonkívül

határozószó
  • továbbá, azonfelül, amellett, ráadásul, sőt még, még hozzá, mi több, tetejében, másfelől, mellékesen, valamint, egyébként, különben

átkutat

ige
  • átvizsgál, átnéz, végignéz, végigkeres, végigpásztáz, átfésül, motoz, tűvé tesz, végigböngész, összekeres, végigkotorász (bizalmas), felhajhász (tájnyelvi), kiszelel (tájnyelvi)
  • megmotoz

bátorkodik

ige
  • mer, merészel, merészkedik, veszi magának a bátorságot
  • (tájnyelvi): bizakodik

elmefuttatás

főnév
  • eszmefuttatás, fejtegetés, elmélkedés

elviselhetetlen

melléknév
  • tűrhetetlen, kibírhatatlan, fölháborító, szenvedhetetlen (régies), utálatos, őrjítő, lehetetlen, kiállhatatlan, tarthatatlan

fűtetlen

melléknév
  • hideg, hűvös, hűs

felindult, fölindult

melléknév
  • bosszús, zaklatott, nyugtalan, felkavart, izgatott, ingerült, felháborodott, ideges, háborgó, haragos, dühös, dühödt, mérges, feldúlt, bősz, hisztérikus (idegen)
  • felajzott, felélénkült, felvillanyozott, eksztatikus (idegen)

együtt

határozószó
  • együttesen, közösen, karöltve, vállvetve, egységesen, együttműködve, váll váll mellett, kéz a kézben, csapatosan, egyetemleg (régies), kollektíve (idegen), in corpore (idegen), szolidárisan, összekapcsolva, összevéve (tájnyelvi), egyesült erővel, egymás mellett, egyszersmind, egyszerre, szimultán, egyben (régies), egyvestében (tájnyelvi), édes kettesben

drámai

melléknév
  • színészi, színházi, színpadi, színészies
  • váratlan, megrendítő, tragikus

elfecsérel

ige
  • elveszteget, elpazarol, eltékozol, elpocsékol, elsinkófál (tájnyelvi), elherdál, elprédál, ellenszekál (tájnyelvi), elseremórál (tájnyelvi), elszór, elver, kidobál, kihány, nyakára hág, eljátszik, elkótyavetyél, szétforgácsol, fölapróz, eldorbézol, elcsesz (szleng)

felettes, fölöttes I.

melléknév
  • irányító, fölérendelt, fő-, vezető

elapróz

ige
  • elaprít (tájnyelvi), összeaprít, elmorzsál, elmorzsol, csipcsupol (tájnyelvi), szakmatol (tájnyelvi)
  • elpazarol, elfecsérel, elveszteget, elherdál, elforgácsol, szétforgácsol

csecsebecse

főnév
  • apróság, mütyürke, mütyür, dísztárgy, nipp (bizalmas), bizsu, divatékszer, zsuzsu (régies), encsembencsem (bizalmas)
  • (tájnyelvi): vásárfia

élhetetlen

melléknév
  • gyámoltalan, tehetetlen, lehetetlen, ügyetlen, mafla, együgyű, mulya, málé, bamba, pipogya, anyámasszony katonája, tutyimutyi (bizalmas), lepényszájú (tájnyelvi), bibasz (régies)
  • (régies): erőtlen, tehetetlen, nyurga, nyápic, vézna, vanyiga (tájnyelvi)

felhord, fölhord

ige
  • felvisz, felcipel, felszállít
  • (festéket): felken, ráfest