gerinc szinonimái

főnév
  • hátgerinc, gerincoszlop, gernye (tájnyelvi), geréb (tájnyelvi)
  • jellemszilárdság, gerincesség, jellem, állhatatosság, akaraterő, karakter
  • hegygerinc, hegytető, nyereg, hegyhát
  • épületorom, él, tetőgerinc

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

közéje

határozószó
  • közé, közibe (tájnyelvi)

járat1

ige
  • jártat
  • előfizet, megrendel, abonál (régies), szubszkribál (régies), prenumerál (régies)
  • működtet, üzemeltet
  • túráztat, bemelegít
  • öltöztet, ruház
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gerinc szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fúr-farag

ige
  • barkácsol, faragcsál, farigcsál, fabrikál
  • javítgat, csiszolgat

felindult, fölindult

melléknév
  • bosszús, zaklatott, nyugtalan, felkavart, izgatott, ingerült, felháborodott, ideges, háborgó, haragos, dühös, dühödt, mérges, feldúlt, bősz, hisztérikus (idegen)
  • felajzott, felélénkült, felvillanyozott, eksztatikus (idegen)

felbomlaszt, fölboml

ige
  • felforgat, szétzülleszt, megbont, zűrzavart idéz elő, feldúl, felfordít, elront, aláás

emlő

főnév
  • mell, kebel (választékos), cici (bizalmas), didi (bizalmas), didkó (szleng), csecs, csöcs, tőgy (durva)

garázdálkodik

ige
  • erőszakoskodik, botrányt csap, közbotrányt okoz (választékos), randalíroz, pusztít, rombol, dühöng, duhajkodik, huligánkodik, féktelenkedik, zabolátlankodik, krakélereskedik, kapcáskodik (tájnyelvi), kötelőzködik (tájnyelvi), arénázik (szleng), balhézik (szleng), csikágózik (szleng)

háborog

ige
  • zúgolódik, forrong, zavarog, zajong, lázong, őrjöng, hőbörög, hőzöng, elégedetlenkedik, zendül, lázad, viszálykodik, mérgelődik, zenebonáskodik (régies), rebellál (régies)
  • hánykolódik, hullámzik, viharzik, morajlik, zúg, tajtékzik
  • émelyeg, hányni készül, öklendezikl

összecsukható

melléknév
  • összehajtható, szétszedhető
  • szétszerelhető

elhagyatott

melléknév
  • magányos, magános, magára hagyott, árva, társtalan, egyedülálló
  • ágrólszakadt, elanyátlanodott, nyomorult, jöttment, hontalan, elhanyagolt, mellőzött Sz: egyedül van, mint a szedett fa; egyedül van, mint a kisujjam; egyedül van, mint a kivert kutya; maga van, mint az útszéli kóró; maga van, mint a lehulló levél; maga van, mint a varga a vásárban
  • néptelen, lakatlan, puszta, kietlen, sivár, kopár, kihalt, üres, félreeső, eldugott, isten háta mögötti
  • gazdátlan, elárvult

eléggé

határozószó
  • kellőképpen, elfogadhatóan, kellően, tűrhetően
  • jócskán, meglehetősen, egészen

beken

ige
  • bemázol, befest, beecsetel, bepacsmagol (bizalmas), bemaszatol, besikál (tájnyelvi), beborít, befed, bevon
  • (régies): bemocskol, mocskol

ellenszenves

melléknév
  • antipatikus, unszimpatikus, taszító, visszataszító, visszatetsző, kellemetlen, kiállhatatlan, utálatos, szenvedhetetlen (régies), borzasztó, gyűlöletes
  • tenyérbe mászó (arc)

hajócsavar

főnév
  • hajtócsavar, propeller (szaknyelvi)

házi

melléknév
  • domesztikált
  • otthoni, családi, privát
  • háztartási
  • falusi, hazai, házias
  • belső, saját

keresztez

igekötő
  • metsz, átszel, igekötő szel, keresztülmegy
  • (keresztezik egymást): elkerülik egymást
  • akadályoz, lassít, hátráltat, meghiúsít, meggátol, kontrakaríroz (régies), megfékez, blokkol, tönkretesz, kijátszik, megállít, megelőz, elzár
  • nemesít, párosít, pároztat, hibridizál (idegen), basztardizál (szaknyelvi)

irányár

főnév
  • tájékoztató ár, hozzávetőleges ár

gesztenye

főnév
  • gesztenyefa, vadgesztenyefa, szelídgesztenyefa, szelídgesztenye, vadgesztenye
  • maróni (bizalmas), gubacs (tájnyelvi)
  • gesztenyemassza, gesztenyepüré

frivol

melléknév
  • könnyelmű, komolytalan, kacér, léha, ledér, könnyűvérű, felelőtlen, szemérmetlen, erkölcstelen
  • szeméremsértő, illetlen, sikamlós, illemsértő, pikáns
  • tiszteletlen, kegyeletsértő, cinikus
  • megbotránkoztató

gyerekágy, gyermekág

főnév
  • kiságy, bölcső
  • szülőágy

ingadozó

melléknév
  • ingatag, labilis, bizonytalan, habozó, határozatlan, döntésképtelen, tanácstalan, tétovázó, hezitáló, vacilláló (bizalmas)
  • imbolygó, dülöngélő, tántorgó
  • változékony, hullámzó, szeszélyes

göcsörtös

melléknév
  • durva, egyenetlen, görcsös, dudoros, csomós, bütykös
  • rücskös, himlőhelyes, ragyás
  • rögös, buckás, göröngyös, hepehupás

felmér, fölmér

ige
  • felbecsül, felértékel, feltérképez, mérlegel, áttekint, átgondol, megítél
  • megbecsül, taksál, saccol (bizalmas), felhammal (tájnyelvi)
  • vizsgál, szondáz

gyönyörűség

főnév
  • élvezet, öröm, kedvtelés, szórakozás, mulatság, passzió (bizalmas), gyengéje (valakinek)
  • boldogság, lelkesültség, elragadtatás, mennyország, éden, mámor, eufória, gyönyör, delícia (régies)

iparengedély

főnév
  • iparigazolvány, ipar (bizalmas)