elzárás szinonimái

főnév
  • bezárás, lezárás, eltömés, eldugaszolás, eltorlaszolás, kikapcsolás, lecsukás
  • bebörtönzés, szabadságvesztés, fogva tartás, fogság, rabság, lesittelés (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eldönt

ige
  • feldönt, felborít, fellök
  • elhatároz, eltökél, rászánja magát, kimondja a végső szót, rezolvál (régies), lezár, befejez, dűlőre visz, megpecsétel, véget vet, elintéz, fixál (valamit) (bizalmas)

négyszer

határozószó
  • négy ízben
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elzárás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elpirul

ige
  • belevörösödik, belepirul, elvörösödik Sz: elönti az arcát a pír; elfutja az arcát a vér; arcába szökik a vér; lángot vet az arca; lángba borul az arca; lángol az arca; rózsás lesz az arca; olyan lesz, mint a láng

egyetemes

melléknév
  • egyetemleges, általános, többcélú, univerzális, generális, átfogó, teljes, összes, egész, totális, tágas, kiterjedt, világméretű, ökumenikus, poli- (idegen), uni- (idegen), nemzetközi, közös, köz-, széles körű, enciklopédikus (tudás)

durranás

főnév
  • dörrenés, dörej, dördülés, pukkanás, puffanás, robaj, robbanás, csattanás, roppanás, dübörgés, morajlás, harsogás, detonáció (idegen)
  • lövés
  • (szleng): szenzáció (bizalmas), teljesítmény, siker

cserez

ige
  • (bőrt): pácol, kikészít
  • megedz

eltilt

ige
  • megtilt, tilalmaz, elparancsol (régies), eltilalmaz (tájnyelvi)

exponens

főnév
  • képviselő, követ, küldött, megbízott, ügyvivő, szószóló, deputátus (idegen), ablegátus (idegen), delegátus (idegen)
  • hatványkitevő, kitevő, jelzőszám, mutatószám, index

megszédít

ige
  • elszédít (bizalmas), lenyűgöz, elbájol, elbűvöl, megigéz, megbabonáz, bámulatba ejt, elámít, összezavar, megkever, zavarba ejt, megzavar, megdumál (szleng), megbódít, elbódít, elkábít, megkábít, megrészegít, elvakít

bolhászkodik

ige
  • bolhászódik (tájnyelvi), bolházódik (tájnyelvi)
  • tesz-vesz, készülődik, pepecsel, tollászkodik

birodalom

főnév
  • állam, ország, impérium (régies), világhatalom, regnum (régies), monarchia, királyság, császárság, államközösség, nemzetközösség, tartomány, álladalom (régies)
  • (választékos): világa (valaminek)

brigád

főnév
  • munkabrigád, munkacsapat, munkaközösség, team, gárda
  • osztag, különítmény
  • (régies): dandár

falfestmény

főnév
  • freskó, falkép, mennyezetfestmény

fellök, föllök

ige
  • feltaszít, feldönt, eldönt, eldűt (tájnyelvi), felborít, felfordít, ledönt, felbillent, fellök, kiborít, kidönt, oldalt dönt, felbök (tájnyelvi), feltaszint (tájnyelvi)

hasonlatosság

főnév
  • hasonlóság, analógia, megfelelőség

gázmérő

főnév
  • gázóra, gázfogyasztásmérő (szaknyelvi)

emberbarát

főnév
  • filantróp, altruista (választékos), emberszerető

előszed

ige
  • elővesz, előhúz, előkerít, előkapar, előkotor, előhoz, kiszed, kiemel, megkeres
  • felidéz, felhánytorgat
  • kérdőre von, felelősségre von, elővesz

érzékenység

főnév
  • fogékonyság, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)
  • sérülékenység, szuszceptibilitás (szaknyelvi), izgékonyság
  • sértődékenység, érzékenykedés

füvészkert

főnév
  • botanikus kert, arborétum

enyh

főnév
  • enyhülés, könnyebbség, balzsam, ír, menedék, oltalom
  • vigasztalás, megbékélés

egyúttal

határozószó
  • ugyanakkor, egyben, egyszersmind, egyszerre, egyidejűleg, egyjárást (tájnyelvi), egyvégben (tájnyelvi), egy füst alatt, egy lélegzettel, egy nesz alatt (tájnyelvi)

észrevétlenül

határozószó
  • alattomban, titokban, suttyomban (bizalmas), stikában (bizalmas)

gaz II.

főnév
  • gyom, dudva, gyimgyom (tájnyelvi), gizgaz, burján (tájnyelvi), durdaly (tájnyelvi), bozdut (tájnyelvi), csohét (tájnyelvi), pörje (tájnyelvi)