megszédít szinonimái

ige
  • elszédít (bizalmas), lenyűgöz, elbájol, elbűvöl, megigéz, megbabonáz, bámulatba ejt, elámít, összezavar, megkever, zavarba ejt, megzavar, megdumál (szleng), megbódít, elbódít, elkábít, megkábít, megrészegít, elvakít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lejtő

főnév
  • lanka, rézsű, lejtmenet, hajlat, bukkanó, hegyoldal, ereszkedő, hágó, csúszkató (tájnyelvi), menedék (tájnyelvi)
  • sípálya, lesiklópálya
  • csúszda
  • züllés, romlás, hanyatlás

apanázs

főnév
  • pénzsegély, segély, járadék, juttatás, életjáradék, évjáradék, hópénz (régies), szubvenció (szaknyelvi), dotáció
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszédít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkegyelmez2

ige
  • (tájnyelvi): önöz, magáz

levélbegónia

főnév
  • gyémántlevél, királybegónia, begónia

lemerül

ige
  • alámerül, lesüllyed, alászáll, leereszkedik, lemegy, suhad (tájnyelvi)

közepette

névutó
  • közt, között, közben, kíséretében, idején

megőrzés

főnév
  • megóvás, megtartás, megoltalmazás, védelem, gondoskodás
  • raktározás

mihelyt

kötőszó
  • mihelyest (tájnyelvi), amint, alighogy, ahogy, miután

zeller

főnév
  • zellergyökér, gyökérke (tájnyelvi)

kisgazda

főnév
  • paraszt, őstermelő, földműves, csorvasz (tájnyelvi)
  • kisbirtokos, középparaszt

kimondatlan

melléknév
  • ki nem mondott, hallgatólagos, megnevezetlen, elhallgatott
  • benne foglalt, beleértődő, beleértett, burkolt, rejtett, titkos, titkolt, ki nem fejezett, kifejtetlen, implicit (szaknyelvi)

hasnyálmirigy

főnév
  • fehérmáj, pancreas (szaknyelvi)

kivizsgál

ige
  • megvizsgál, utánanéz, tanulmányoz, megnéz, utánajár, felkutat, felderít, kinyomoz, kifürkész, kipuhatol, megtud, tisztáz, invesztigál (szaknyelvi)
  • felderít, felgöngyölít

miután

kötőszó
  • azután, hogy, ahogy, amint, midőn (régies), miérthogy (tájnyelvi), minekutána (régies), mihelyt, mert

necc

főnév
  • (bizalmas): háló, hajháló
  • bevásárlóháló, bevásárlószatyor, szatyor
  • (szaknyelvi): rece
  • harisnya, strimfli (régies), lábravaló (tájnyelvi), juhláb (tájnyelvi), cófli (tájnyelvi), börhe (tájnyelvi)

csavaros

melléknév
  • tekervényes, tekergős, kanyargó, kanyargós, csigavonalú, kagylódad (régies), kacskaringós, facsaratos (tájnyelvi)
  • furfangos, fortélyos, ravasz, körmönfont, csalafinta, nyakatekert, agyafúrt, fondorlatos, cseles, facsintos (tájnyelvi)

postás

főnév
  • kézbesítő, levélkézbesítő, levélhordó, levélhurcoló (tájnyelvi), csomagkihordó, csomagkézbesítő, csomagos
  • lapkihordó

örökletes

melléknév
  • örökölhető, átöröklődő, öröklött, örökölt, veleszületett, genetikus, családi

megszeppen

ige
  • megijed, szepeg, megriad, megretten, megrémül, megrémülködik (tájnyelvi), megszopolyodik (tájnyelvi), elrökönyödik (régies), megrökönyödik, megszesszen (régies), megfélemledik (régies)

meginog

ige
  • megmozdul, elmozdul, megremeg, meging (régies), megbillen
  • megtántorodik
  • tétovázik, habozik, bizonytalankodik, megrendül, eltántorodik (választékos), hezitál, megtorpan, kétségek fogják el (választékos)

mentő I.

melléknév
  • védelmező, szabadító, védő, oltalmazó (választékos), enyhítő

önhatalmúlag

határozószó
  • önkényesen, erőszakkal, zsarnokian

megtüzesít

ige
  • átizzít, hevít, izzít, meghevesít (tájnyelvi)

főnév
  • lovacska, paci (bizalmas), cocó (tájnyelvi), virsli (tréfás)
  • paripa
  • gebe, dikhenc (tájnyelvi)
  • mén, ménló, csődör, monyas (tájnyelvi), monyasló (tájnyelvi)
  • kanca, kabala (tájnyelvi), kabola (tájnyelvi)
  • csikó
  • táltos
  • (sakkban): huszár
  • (személyről): állat (durva), barom (durva), ökör (durva), dög (durva), marha (durva)

mese

főnév
  • fabula, rege, história, monda, mítosz
  • cselekmény, sztori (bizalmas), történet, meseszövés
  • (bizalmas): kibúvó, mesebeszéd, dajkamese, mellébeszélés, hanta (szleng), hamuka (szleng), kamu (szleng)

őrizetlenül

határozószó
  • védtelenül, gazdátlanul, szabadon