Szinonimaszótár

elvonszol szinonimái

ige
  • elhurcol, elrángat, elráncigál, elcibál, elvonszikál (tájnyelvi), elragad (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vazallus

főnév
  • hűbéres, alattvaló, jobbágy
  • csatlós, fegyverhordozó, testőr

dialektus

főnév
  • nyelvjárás, tájszólás, tájnyelv, idióma (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elvonszol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elpáhol

ige
  • elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver

egyensúlyoz

ige
  • balanszíroz
  • ellensúlyoz, kiegyenlít

duma

főnév
  • (szleng): beszéd, szöveg (szleng), szócséplés, szószaporítás, blabla (bizalmas), fecsegés, locsogás, halandzsa (bizalmas), hanta (szleng), hantázás, zöldség (bizalmas), társalgás, beszélgetés, terefere, traccs (bizalmas), vaker (szleng), rizsa (szleng), sóder (szleng), süketelés (szleng)

csere2

főnév
  • (régies): erdő, haraszt, pagony, csalit, bozótos, kopács (tájnyelvi), cserjés
  • (régies): cserfa, cser

eltérően

határozószó
  • másképpen, másképp, másként, máshogyan, máshogy, más módon, másmint (régies)

évtized

főnév
  • dekád, decennium (idegen)

megszálló

melléknév, főnév
  • betolakodó, okkupáns (régies), elfoglaló, gyarmatosító, beözönlő

bokszoló I.

melléknév
  • verekedő, öklöző, bunyózó (szleng)

bíráló II.

főnév
  • kritikus, recenzens (szaknyelvi), műbíráló, műítész (régies), ítész (régies), szakértő, opponens (szaknyelvi), zsűritag

brácsa

főnév
  • mélyhegedű, viola (szaknyelvi), nagyhegedű (régies), öreghegedű (régies)

fakultás

főnév
  • kar, tagozat
  • (régies): hivatás
  • rátermettség, képesség, tehetség, jogosultság

fellélegzik, fölléle

ige
  • felsóhajt, megkönnyebbül
  • levegőhöz jut

hashajtó

főnév
  • hashajtó szer, hajtószer, purgatívum (szaknyelvi), purgó (régies, bizalmas), tisztító (régies), hastisztító (régies), szalajtó (régies), fostató (tájnyelvi, régies)

gazdálkodó I.

melléknév
  • takarékoskodó, spóroló, beosztó

elzárás

főnév
  • bezárás, lezárás, eltömés, eldugaszolás, eltorlaszolás, kikapcsolás, lecsukás
  • bebörtönzés, szabadságvesztés, fogva tartás, fogság, rabság, lesittelés (szleng)

előreszalad

ige
  • előrefut, előrerohan, előreszáguld, előresiet
  • elhamarkodik (valamit)

érvénytelen

melléknév
  • semmis (szaknyelvi), hatálytalan
  • lejárt, elavult, elévült, érvényét vesztett, tárgytalan

fűtetlen

melléknév
  • hideg, hűvös, hűs

engedményez

ige
  • átenged, cedál, átad, átruház, átszármaztat

egyszer-másszor

határozószó
  • egyszer-máskor (régies), néha, néha-néha, néhanapján, néhanap, nagy néha, időnként, ritkán, nagy ritkán, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, imitt-amott, hébe-hóba, hébe-korba, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)

eszményi

melléknév
  • ideális, tökéletes, mintaszerű, fenséges, ábrándszerű, gyönyörű, magasztos, páratlan, példás, hasonlíthatatlan, utolérhetetlen, optimális
  • plátói, elérhetetlen, légies, éteri

garzonlakás

főnév
  • garzon, legénylakás, kis lakás