elpáhol szinonimái
ige
- elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
viharos
melléknév
- fergeteges, zivataros, szeles, háborgó, tomboló, orkánszerű, zegernyés (tájnyelvi)
- válságos, vészes, viszontagságos, küzdelmes, kalandos
- elemi, szenvedélyes, indulatos, viharzó, zajos, vad, zabolátlan, őrült, szilaj, falrengető, eget verő, frenetikus, dörgő
- heves, turbulens (idegen)
döglött
melléknév
- elhullott, kimúlt, esett (tájnyelvi)
- halott, elpusztult
- (tájnyelvi): beteges, sínylődő, nyavalygó
- használhatatlan, bedöglött (bizalmas), befulladt, besült, elromlott
diákotthon
főnév
- diákszállás, diákszálló, kollégium, kolesz (bizalmas), koli (bizalmas), kolcsi (bizalmas), kolostor (szleng), kóter (bizalmas), tanulóotthon, internátus, konviktus (régies)
cinke
főnév
- cinege, párismadár (régies), cince (tájnyelvi), cinkusmadár (tájnyelvi), cicitár (tájnyelvi), kimpics (tájnyelvi), csincsara (tájnyelvi), nyitnikék (tájnyelvi)
eresz
főnév
- csurgó (tájnyelvi), csörgő (tájnyelvi), eszterhéj (tájnyelvi), eszterhaj (tájnyelvi), csepegő (tájnyelvi), csörögő (tájnyelvi), ereszet (tájnyelvi), orrozat (régies)
megjutalmaz
ige
- megajándékoz, kitüntet, megdicsér, megbecsül, kiemel, díjaz, honorál, megkoszorúz (régies), javadalmaz (régies)
betörés
főnév
- kitörés, bezúzás, beszakítás, átütés, átlyukasztás
- lakásbetörés, tolvajlás, lopás, rablás, fosztogatás, kifosztás
- hadjárat, roham, agresszió (szaknyelvi), megrohanás, lerohanás, invázió, berontás, benyomulás, offenzíva, elözönlés, megszállás, bevonulás
- front, frontbetörés
berekeszt
ige
- befejez, bezár, lezár, bevégez, feloszlat, véget vet (valaminek), felfüggeszt, megszakít, elnapol
- (régies): becsuk, bezár, bedug
érzelgős
melléknév
- szentimentális, érzelmes, geil (bizalmas), émelyítő, limonádé, szirupos, melodramatikus (idegen), csöpögős, nyálas (szleng), hatásvadászó, könnyfacsaró
- érzelmeskedő, lelkiző, szenvelgő, ömlengő
elpirul
ige
- belevörösödik, belepirul, elvörösödik Sz: elönti az arcát a pír; elfutja az arcát a vér; arcába szökik a vér; lángot vet az arca; lángba borul az arca; lángol az arca; rózsás lesz az arca; olyan lesz, mint a láng
elkorhad
ige
- elporlad, elrothad, szuvasodik, odvasodik, megreved (tájnyelvi), elmállik, elbomlik, elélemedik (régies)
emelkedés
főnév
- növekedés, fokozódás, erősödés, nagyobbodás, gyarapodás, szaporodás, öregbedés (régies)
- előlépés, előmenetel, előrehaladás
- emelkedő, kiemelkedés, meredek, domb, magaslat, halom, bucka, lanka, hát, földhát, kaptató (tájnyelvi), part (tájnyelvi)
forgószél
főnév
- ciklon, tornádó, orkán, hurrikán (szaknyelvi), tájfun, tromba (szaknyelvi), burana (szaknyelvi), szélörvény, széltölcsér, örvény (régies), boszorkányszél (régies)
elszégyelli magát
ige
- elrestelli magát, szégyenkezik, elfogja a szégyen, pirul, restelkedik, pironkodik, szégyenül (régies), átall (régies), megátall (tájnyelvi), megrestell (tájnyelvi), megsompolyodik (tájnyelvi), majd elsüllyed szégyenében
epilepszia
főnév
- nyavalyatörés, nehézkór (régies), nyavalyakórság, eskór (régies), nehéznyavalya (tájnyelvi), nehézség (tájnyelvi)
földöntúli
melléknév
- földön kívüli, túlvilági, égi, mennyei, természetfölötti
- transzcendens, metafizikus, megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, kísérteties, titokzatos, rejtélyes, valószínűtlen, csodás, mesés, kideríthetetlen, érthetetlen
- átszellemült, könnyed, éteri, bájos, angyali, csodálatos, rendkívüli