egyszer-másszor szinonimái

határozószó
  • egyszer-máskor (régies), néha, néha-néha, néhanapján, néhanap, nagy néha, időnként, ritkán, nagy ritkán, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, imitt-amott, hébe-hóba, hébe-korba, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akaszt

ige
  • függeszt, lógat, biggyeszt, aggat, csemmeszt (tájnyelvi)
  • kapcsol, hozzákapcsol, hozzáerősít, csatol
  • felköt, felhúz, fellógat

ráma

főnév
  • keret, képkeret, képráma, foglalat
  • (régies): sámfa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyszer-másszor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dugul

ige
  • eltömődik, betömődik, bezáródik, elzáródik

csalit

főnév
  • csalitos, bozót, bozótos, cserjés, csere (régies), berek, liget, csenderes (tájnyelvi, szaknyelvi), csepőte (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): avar, haraszt
  • faág, gally

cicamosdás

főnév
  • arcmosás
  • macskamosdás

betokosodik

ige
  • betokozódik
  • begyepesedik, elparlagiasodik, berozsdásodik

egyén

főnév
  • egyed, személy, ember, lény, alak, egyki (régies), valaki, én, polgár, fő, civil, elem, reprezentáns, persona (idegen), egyéniség, személyiség, individuum, alany, szubjektum (idegen)
  • fráter, flótás, szent, teremtmény

elkérezkedik, elkére

ige
  • elkéredzik (tájnyelvi), engedélyt kér, elkérődzik (tájnyelvi)

líra

főnév
  • pengetőhangszer, lant
  • lírika, lírikus költészet, poézis (idegen)
  • líraiság, érzelem, érzelmesség
  • (régies): áramszedő (villamosé)
  • (szaknyelvi): kitérővágány

azonban

kötőszó
  • de, hanem, mégis, mindazonáltal, mindamellett, csakhogy, ám, ámde, ezzel szemben, egyébiránt, viszont, csak

átkozott

melléknév
  • elátkozott, átokverte, istenverte, átokkal sújtott, kárhozott (választékos), szerencsétlen, balvégzetű (választékos), balsorsú
  • tiltott, tilalmas, bűnös
  • gonosz, ördöngös, pokoli
  • komisz, gaz, gyalázatos, fertelmes
  • nyomorult, nyavalyás, nyamvadt, vacak
  • dermesztő, kutya, állati (hideg)

bátor II.

kötőszó
  • (régies): ámbár, ámbátor, noha, jóllehet

elme

főnév
  • ész, értelem, tudat, agy, felfogóképesség, sütnivaló (bizalmas), intelligencia
  • agymunka, agyműködés
  • szellem, koponya, fej, zseni, lumen (bizalmas), lángész, penge (szleng)

elvigyorodik

ige
  • elmosolyodik, fülig szalad a szája

fűszerüzlet

főnév
  • fűszerkereskedés, csemegekereskedés, élelmiszerüzlet, szatócsbolt (régies), vegyesbolt

félig-meddig

határozószó
  • valamennyire, annyira-amennyire, valamelyest, félig, felébe, alig-alig, mintegy, látszólag, nagyjából, felületesen, felszínesen, tűrhetően, futólag, hanyagul, rendetlenül, félbe-szerbe (tájnyelvi), feléből-harmadából (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félsehogysem (tájnyelvi), félszakosan (tájnyelvi), fennedén (tájnyelvi)

egyúttal

határozószó
  • ugyanakkor, egyben, egyszersmind, egyszerre, egyidejűleg, egyjárást (tájnyelvi), egyvégben (tájnyelvi), egy füst alatt, egy lélegzettel, egy nesz alatt (tájnyelvi)

drágulás

főnév
  • áremelkedés, árnövekedés

elfáraszt

ige
  • kimerít, elgyötör, elgyöngít, elcsigáz, ellankaszt, elbágyaszt, kitikkaszt, kiszipolyoz, megvisel, összetör, kicsinál (szleng), kikészít (bizalmas), kinyuvaszt (szleng)

felett, fölött

névutó
  • felül, fölül, magasabban (valaminél)

elandalodik

ige
  • elandalog, elmereng, elábrándozik, álmodozik

csavaros

melléknév
  • tekervényes, tekergős, kanyargó, kanyargós, csigavonalú, kagylódad (régies), kacskaringós, facsaratos (tájnyelvi)
  • furfangos, fortélyos, ravasz, körmönfont, csalafinta, nyakatekert, agyafúrt, fondorlatos, cseles, facsintos (tájnyelvi)

elherdál

ige
  • eltékozol, elpazarol, elveszteget, elfecsérel, elver, elszór, elprédál, elpocsékol, elkölt (régies), elkótyavetyél, szétforgácsol Sz: kidob az ablakon; kiszór az ablakon(valamivel)

félhold

főnév
  • holdsarló, fogyó hold
  • török birodalom, oszmán birodalom, muzulmán birodalom, török hatalom