előreszalad szinonimái

ige
  • előrefut, előrerohan, előreszáguld, előresiet
  • elhamarkodik (valamit)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mérgez

ige
  • toxikál (szaknyelvi), étet (tájnyelvi), öl, mételyez (tájnyelvi), károsít, rombol, pusztít, tönkretesz, leépít, megbetegít

költőpénz

főnév
  • zsebpénz, dugipénz (bizalmas), aprópénz (tájnyelvi), tűpénz (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előreszalad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elkorhad

ige
  • elporlad, elrothad, szuvasodik, odvasodik, megreved (tájnyelvi), elmállik, elbomlik, elélemedik (régies)

domborít

ige
  • trébel (szaknyelvi), belenyom, prégel, kikalapál, dombormintáz
  • (szleng): büszkélkedik

derűre-borúra

határozószó
  • gyakran, minduntalan, állandóan, egyre-másra, nyakra-főre, unos-untalan

ciki I.

melléknév
  • veszélyes, veszedelmes, kockázatos, rázós (szleng), kényelmetlen, szorult, húzós (szleng), meredek (szleng), meleg (bizalmas), izgi (bizalmas), rizikós (bizalmas)(szleng)

eloldoz

ige
  • elold, kioldoz, elköt, kibont, szétnyit, szétkapcsol, kikapcsol, felbont, elenged, elereszt, szabadjára enged, megszabadít

érdektelen

melléknév
  • unalmas, száraz, szürke, jellegtelen, jelentéktelen, szokványos, banális, sivár, kietlen, semleges, közömbös, vérszegény, színtelen, egyhangú, monoton, sablonos, sekélyes, üres, sótlan, semmitmondó, lényegtelen, lapos, elcsépelt, mechanikus (régies)
  • apatikus, közönyös, közömbös, passzív, fásult

megijed

ige
  • megrémül, megriad, megremeg, megdöbben, megszeppen, visszariad, elriad, elszörnyed, beijed, visszahökken, meghőköl, hátrahőköl, megtorpan, visszaretten, megretten (választékos), összerezzen, elborzad, félelem fogja el, rémületbe esik, belesápad, holtra rémül, rájön a szívbaj (bizalmas), begyullad (bizalmas), begazol (bizalmas), berezel (bizalmas), betojik (bizalmas), begatyáz (tájnyelvi), hökken (régies), elrezzen (régies), megneszül (tájnyelvi), megfélemlik (régies), megrebbed (régies), megrebbenkedik (régies), meghebben (tájnyelvi), bereccsen (tájnyelvi), megzöbben (tájnyelvi), bemajrézik (szleng), berosál (szleng), kitöri a frász (szleng), frászt kap (szleng), betropecol (szleng), besztremál (szleng), befosik (durva), beszarik (durva) Sz: a gatyájába szalad a bátorsága; azt is elfelejti, mi a neve; beleszalad a madzag (valakibe); bocskorába száll a bátorsága; csizmaszárba száll a bátorsága; egy krajcár se marad a zsebében; eláll a lélegzete; elfogja a félsz; elhűl benne a vér; halálra válik; inába száll a bátorsága; inába szorul a virtus; kiveri a hideg verejték; kiveri a szariszeplő; lábába száll a bátorsága; megáll benne az ütő (bizalmas); megfagy benne a vér; meghűl benne a vér; minden haja szála az ég felé mered; mindjárt félreveri a harangot; pánikba esik; rájön a frász (szleng); seggre esik benne a szentlélek; szárába száll a szíve; tótágast áll benne a szentlélek; úgy megijed, hogy egy zabszem se férne a fenekébe; úgy megijed, se holt, se eleven

betegeskedik

ige
  • gyöngélkedik, nyavalyog, szenved, nyavalyáskodik, kínlódik, sínylődik, kornyadozik, gunnyaszt, bágyadozik (tájnyelvi), bajlódik (tájnyelvi), döglődik (durva), göthösködik (tájnyelvi), nyomja az ágyat, rossz bőrben van, rossz színben van Sz: benne van a fene, mint az őszi malacban; gyenge lábon áll az egészsége

benyúlik

ige
  • beszögellik, beér, beleér, belóg, behajlik, beékelődik, bemélyed
  • tart (valameddig), eltart (valameddig)

bizonyos

melléknév
  • biztos, egyértelmű, határozott, konkrét, hiteles, csalhatatlan, elvitathatatlan, megalapozott, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, félreérthetetlen, félreismerhetetlen, nyilvánvaló, cáfolhatatlan, megcáfolhatatlan, megingathatatlan, megdönthetetlen, szilárd, tagadhatatlan, vitán felül álló, vitathatatlan, tuti (bizalmas), frankó (szleng)
  • valamelyes, valamilyen, némely, némiszerű (régies)
  • adott, meghatározott

értelmetlen

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, fafejű, oktalan, értetlen, korlátolt, buta, tahó (bizalmas), mucsai (durva), bunkó
  • céltalan, tartalmatlan, ostoba, oktalan, esztelen, hiábavaló, fölösleges, hiú (remény), illuzórikus, képtelen, abszurd, irracionális, badar
  • érthetetlen, zagyva, artikulálatlan (idegen), összefüggéstelen, se füle, se farka, zűrzavaros

fejlődés

főnév
  • kibomlás, kialakulás, kibontakozás, növekedés, gyarapodás, kifejlés
  • előrehaladás, haladás, előrejutás, előrelépés, előmenetel, evolúció (szaknyelvi), progresszió, fellendülés
  • csiszolódás, tökéletesedés, javulás(szaknyelvi)

hajóhinta

főnév
  • csónakhinta, bibuca (tájnyelvi)

föl2

főnév
  • (ételen): hártya, bőr
  • java, legjava, színe

előszed

ige
  • elővesz, előhúz, előkerít, előkapar, előkotor, előhoz, kiszed, kiemel, megkeres
  • felidéz, felhánytorgat
  • kérdőre von, felelősségre von, elővesz

elkártyáz

ige
  • eljátszik, elveszteget, elveszít

elzár

ige
  • bezár, elcsuk (bizalmas), elreteszel, berigliz, belakatol, ellakatol (régies), elrácsol (régies)
  • bebörtönöz, börtönbe vet, börtönbe zár, becsuk (bizalmas), lecsuk, leültet (bizalmas), bekasztliz (tájnyelvi), hűvösre tesz (bizalmas), lakat alá tesz, rács mögé tesz, rács mögé dug (bizalmas), kivon a forgalomból (bizalmas), besittel (szleng), sittre vág (szleng), bekóteroz (tájnyelvi), bekopertáz (tájnyelvi)
  • (nyílást): eltöm, betöm, betapaszt, eldugaszol, eldugít
  • (utat): eltorlaszol, elbarikádoz, lezár, elrekeszt, elválaszt
  • (készüléket): kikapcsol, lezár

fonetika

főnév
  • hangtan

elsöprő

melléknév
  • ellenállhatatlan, leküzdhetetlen, fergeteges, féktelen, tomboló, szenvedélyes, frenetikus, végzetes, legyőzhetetlen, megfékezhetetlen, föltartóztathatatlan, hatalmas, erős, nyomasztó, leverhetetlen, lenyűgöző, erőteljes, hathatós, nyomós, határozott, elemi
  • romboló, pusztító, lehangoló, lesújtó, gyilkos (bírálat), megsemmisítő, fölényes, lehengerlő

drágulás

főnév
  • áremelkedés, árnövekedés

engedékeny

melléknév
  • erélytelen, gyengekezű, liberális, puha, laza (bizalmas), hajlékony, traktábilis (idegen), lágy, rugalmas, irányítható, hajlítható, flexibilis, meggyőzhető, simulékony, konciliáns (idegen), megszelídíthető, békeszerető, jámbor, jóindulatú, kegyes, szelíd, nyájas, készséges, előzékeny, lágyszívű, könyörületes Sz: hajlik, mint a fűzfavessző; az üres szekérnek is kitér; a gyermeknek is kitér
  • megértő, megbocsátó, indulgens (idegen), elnéző, türelmes, toleráns, békülékeny, kibékíthető, engesztelhető, irgalmas

fotokópia

főnév
  • fénymásolat, fakszimile (szaknyelvi), kópia, másodpéldány