eltartó szinonimái

főnév
  • gondozó, gondviselő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kocsány

főnév
  • levélnyél, gyümölcsszár, pedunkulus (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): csutka, csuma, csuta

gáláns

melléknév
  • udvarias, előzékeny, készséges, lovagias, szolgálatkész, lekötelező
  • szerelmes, udvarló, bókoló, széptevő
  • gavallér, előkelő, nagyvilági, elegáns, bőkezű, nagyvonalú, nagylelkű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltartó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előbb

határozószó
  • hamarabb, korábban, régebben
  • (az előbb): az imént, nemrégen
  • előbbre

éber

melléknév
  • álmatlan, nyugtalan Sz: fél szemére alszik, mint a nyúl; úgy alszik, mint a nyúl
  • figyelő, figyelmes, vigyázó (régies), elővigyázatos, körültekintő, őrködő, vigiláns (régies), óvatos, előrelátó, szemfüles, megfontolt, meggondolt, szemes, gyanakvó

dombormű

főnév
  • relief (idegen), bas-relief (idegen), haut-relief (idegen)
  • veret

csapodár

melléknév
  • csélcsap, csalfa, könnyűvérű (nő), kikapós (nő), hűtlen, hűtlenkedő, léha, kanos (férfi) (tájnyelvi), ledér, csapda (tájnyelvi), állhatatlan, ingatag, változékony, megbízhatatlan Sz: ahányat lát, annyit szeret; könnyen félrelép; nem bír a vérével; összeszűri a levet; átlép a kerékvágáson

elrendel

ige
  • előír, utasít, megparancsol, meghagy, megszab, kiszab, kiró, rendelkezik, meghatároz, végez, kimér, vezényel, utasítást ad, statuál, elkormányoz (régies), lelkére köt, érvénybe léptet, kötelez, kimond

esküdt II.

főnév
  • esküdtszéki tag, képviselő-testületi tag (régies), ülnök, juror (idegen)
  • népi ülnök (régies)

megnyújt

ige
  • meghosszabbít, prolongál, megtold, kiegészít, nagyobbít
  • hozzáad
  • kiemel, hangsúlyoz, nyomatékosít
  • (tájnyelvi): elver, megver

bivaly

főnév
  • bivalybika, bivalytehén, bivalyborjú
  • (bizalmas): fajankó, ökör, hatökör

betolakodik, betolak

ige
  • befurakodik, benyomul, benyomakodik, behatol, betör, berohan, beront, benyuródik (tájnyelvi)
  • beszemtelenkedik, beorcátlankodik (választékos), belopakodik, besompolyog, bepofátlankodik (durva), beszemétkedik (durva), beveszi magát, befészkeli magát

bornemissza

melléknév
  • antialkoholista, vízivó, vízissza (régies), absztinens (választékos), önmegtartóztató, mértékletes, józan

évfolyamtárs

főnév
  • osztálytárs

felfordulás, fölford

főnév
  • rendetlenség, összevisszaság, zűrzavar, kuszaság, kavarodás, fejetlenség, káosz, felbolydulás, rendzavarás, balhé, hajcihő (bizalmas), cirkusz, kalamajka, ramazúri, diliház (bizalmas), bolondokháza, hacacáré (bizalmas), ribillió, zenebona, anarchia, rumli (bizalmas), zsibvásár, kupleráj (pejoratív), konflagráció (idegen), konfúzió (választékos), dúveszte (tájnyelvi), kuferc (tájnyelvi)

hangszer

főnév
  • zeneszerszám, zeneeszköz (régies), instrumentum (régies), muzsika (tájnyelvi)

fülész

főnév
  • fülorvos, fülszakorvos, fülgyógyász, otológus (szaknyelvi), fül-orr-gégész

eltemetkezik

ige
  • elvonul, visszavonul, eltemeti magát
  • beletemetkezik (valamibe), belemélyed, belemerül, beleássa magát

elnök

főnév
  • elölülő (régies), vezető, főnök, vezér (bizalmas), fejes (szleng), góré (szleng), prezidens (régies), séf (szleng)
  • államelnök, államfő

érdemleges

melléknév
  • érdemi, döntő, lényeges, fontos, alapvető, lényegi, lényegbevágó, figyelemre méltó

fruska

főnév
  • kislány, lányka, gyereklány, kamasz lány, süldő lány (régies), bakfis, csitri (bizalmas), fruzsinka (régies)

elvétve

határozószó
  • ritkán, nagy ritkán, néha, alig, néhol, imitt-amott, itt-ott, szórványosan, elszórtan, hellyel-közzel, helyenként, olykor, időnként, időközönként, némelykor, néhanapján, koronként, hébe-hóba, egyszer-máskor (régies), egyszer-másszor, egyszer-egyszer, ütve-vétve (tájnyelvi), tél-túl (tájnyelvi)

egybeolvad

ige
  • összeforr, összeolvad, összefolyik, összemosódik, összekeveredik, összevegyül, egyesül, összekapcsolódik, összeáll, összevonódik, összenő, összetapad, összetömörül, hozzátapad, hozzáragad, egybeömlik, beletorkollik
  • összeszövetkezik, fuzionál, összefog, egyesül, társul

erszény

főnév
  • pénztárca, tárca, buksza (bizalmas), pénzeszacskó (régies), tarsoly (régies), bugyelláris (régies)

függeszkedik

ige
  • akaszkodik, kapaszkodik, lóg, csimpaszkodik, csipeszkedik (tájnyelvi), csimpajkózik (régies), csingalózik (tájnyelvi), csingaszkodik (tájnyelvi), lógaszkodik (régies), kinkargózik (tájnyelvi)