egynemű szinonimái

melléknév
  • azonos, egyféle, vegyítetlen, homogén, osztatlan, egyfajú, egyöntetű, egységes, egyforma, hasonló, hasonnemű, rokon

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elidegenít

ige
  • eltávolít, elhidegít
  • eltulajdonít, ellop, elsikkaszt, elemel, elsinkófál (bizalmas), elcsór (bizalmas), megcsap (bizalmas), megfúj (bizalmas), eltirdel (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): átruház

elmerül

ige
  • alábukik, alámerül, lemerül, elsüllyed, leszáll, lebukik, megfeneklik, elgöbben (tájnyelvi), elguggan (tájnyelvi), elkottyan (tájnyelvi)
  • eltűnik, belevész, beleolvad
  • belemélyed, elmélyed, átadja magát (valaminek)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egynemű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

drukkol

ige
  • szorong, fél, tart (valamitől), aggódik, nyugtalankodik, retteg, remeg, reszket, izgul, szepeg, be van ijedve, be van gyulladva (bizalmas)
  • szurkol, szorít (valakiért)
  • (régies): (mintát) előnyom

csal

ige
  • félrevezet, megtéveszt, becsap, átráz (bizalmas), átver (bizalmas), ámít, hamiskodik, fortélyoskodik, szélhámoskodik, panamázik, szédeleg, fondorkodik (régies), fortélykodik (régies), csaklizik (tájnyelvi), miskulál (tájnyelvi), linkel (szleng), kóklerkedik, simlizik, svindlizik (bizalmas), (kártyában) paklizik (szleng), (sportban) bundázik (szleng), puskázik (bizalmas) Sz: két pénzzel megy a vásárba, hármon akar venni; asztal alatt keveri a kártyát; duplán fog, mint a kocsmáros krétája; jól tud a mérték mellett szabni; vallásából is kiveszi az embert
  • (valakibe): csábít, hívogat
  • előidéz, kelt, okoz

centrum

főnév
  • központ, középpont, gócpont, közép, mag, fókusz
  • belváros, városközpont
  • középpárt, centrumpárt

bételdió

főnév
  • bételpálma, arékadió, arékapálma

egybeolvad

ige
  • összeforr, összeolvad, összefolyik, összemosódik, összekeveredik, összevegyül, egyesül, összekapcsolódik, összeáll, összevonódik, összenő, összetapad, összetömörül, hozzátapad, hozzáragad, egybeömlik, beletorkollik
  • összeszövetkezik, fuzionál, összefog, egyesül, társul

elkanyarodik

ige
  • letér, elfordul, eltávolodik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • (gondolatmenet): csapong, eltér, elkalandozik

líceum

főnév
  • gimnázium, középiskola

avar

főnév
  • lombszőnyeg, levélszőnyeg, haraszt, csalit (tájnyelvi), szőrfű (régies)

átír

ige
  • lemásol, átmásol, tisztáz, átvezet (szaknyelvi)
  • transzkribál (idegen), sifríroz (szaknyelvi)
  • átfogalmaz, átszövegez, átkölt, átalakít, átstilizál, átdolgoz, átigazít, kijavít, átgyúr, módosít, megváltoztat, átformál, átkomponál
  • áttesz, átültet, átdolgoz, feldolgoz, adaptál

bármerre

határozószó
  • akármerre
  • bárhol, akárhol
  • akárhova, bárhova

ellenző I.

melléknév
  • kifogásoló, tiltakozó, gátló, akadályozó, opponens (idegen)

elvermel

ige
  • elföldel, beás, elás, elkapar (tájnyelvi)

fürdőszoba

főnév
  • fürdőhelyiség, fürdő (bizalmas), mosdó

felhizlal, fölhizlal

ige
  • meghizlal, feltáplál

egységesen

határozószó
  • szervezetten, összefogva, egy emberként, együtt

dörmög

ige
  • brummog, dirmeg-dörmög, morog, óg-móg, mormog, mammog (tájnyelvi), motyog Sz: olvassa a medvezsoltárt
  • dohog, zsémbel, zsörtölődik, zúgolódik, pusmog, lamentál (bizalmas), dünnyög, dunnyog (tájnyelvi), ümmget, hümmög, puffog (tájnyelvi), dörmöl (tájnyelvi), mörmög (tájnyelvi), dudrál (tájnyelvi), böstörög (tájnyelvi), dödög (tájnyelvi)

élettan

főnév
  • fiziológia (szaknyelvi), élettudomány (régies), biológia

felemelkedik, föleme

ige
  • feláll, felkel, fölkel, felegyenesedik
  • felmered, égnek áll, égnek mered
  • felszáll, felszökik, felhág, magasba emelkedik, felrepül, felrebben
  • érvényesül, meggazdagodik
  • felmagasztosul

eladatlan

melléknév
  • visszamaradt (példány), remittenda (szaknyelvi)

csatlós

főnév
  • (régies): fegyverhordozó, fegyverhordó, fegyvernök, pajzshordó, kísérő, darabont, poroszló, testőr, védelmező, kengyelfutó (régies)
  • lovász
  • követő, kiszolgáló, bérenc, szatellita (régies), vazallus (pejoratív), zsoldos (pejoratív), uszályhordozó (régies), lakáj (pejoratív), hűbéres, csahos (pejoratív), szekértoló, mameluk (régies), talpnyaló, csacsener (régies)

elhantol

ige
  • eltemet, sírba helyez, elföldel, elás, elkapar(választékos)

felhajtás, fölhajtás

főnév
  • lárma, hűhó, cécó (bizalmas), feltűnés, zaj, fontoskodás, buzgólkodás, izgalom, sürgés-forgás, sürgölődés, nyüzsgés, felbolydulás, nyugtalanság, zűrzavar, kavarodás, kapkodás, cirkusz, hecc, hajcihő, kravál (bizalmas)