előtör szinonimái

ige
  • kitör, előront, kiront, előrohan, kirohan
  • (folyadék, gáz): kizúdul, feltör, kitör, előlövell, kilövell, kiárad, kibuzog
  • (indulat): kirobban, kiszakad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

páncélos I.

melléknév
  • (szaknyelvi): csontpikkelyű
  • kemény
  • vértes
  • páncélozott

pirinyó

melléknév
  • apró, pici, icipici, parányi, csöppnyi, pöttömnyi, morzsányi, mákszemnyi, szikrányi, fikarcnyi, jottányi, miniatűr, mikroszkopikus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előtör szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellátás

főnév
  • ápolás, kezelés
  • gondoskodás, gondviselés
  • élelmezés, táplálás, koszt és kvártély (régies), penzió (régies), menázsi (régies), trakta (régies)

dorbézol

ige
  • mulat, mulatozik, dőzsöl, dáridózik, tobzódik, tivornyázik, dombéroz (régies), korhelykedik, részegeskedik, lumpol (bizalmas), kicsapong, éjszakázik, murizik (bizalmas), züllik, vigad, duhajkodik, devernyál (tájnyelvi), lumpíroz (tájnyelvi)

dezertőr

főnév
  • áruló, szökevény, renegát, dezentor (régies)

címertan

főnév
  • címerleírás, címermagyarázat, címerfejtés, heraldika (szaknyelvi)

előbb

határozószó
  • hamarabb, korábban, régebben
  • (az előbb): az imént, nemrégen
  • előbbre

ered

ige
  • kibuggyan, fakad, feltör, felbugyog
  • származik, gyökerezik, kiindul
  • keletkezik, adódik, támad, rezultál (idegen)
  • (valaminek): indul, kerekedik

megismétel

ige
  • elismétel, ismételget, hajtogat, újra elmond, visszamond, reprodukál, ráadást ad, megrepetál (régies), rekapitulál (régies), megmásodol (tájnyelvi)
  • ismétel, visszamarad, megbukik, újráz, újra jár (osztályt)
  • (fogadalmat) megújít

betetőz

ige
  • befed, becserepez, bezsindelyez (régies), behéjaz (régies)
  • kiteljesít, bevégez, végrehajt, véghezvisz, befejez, megkoronáz

bepiszkít

ige
  • bepiszkol, beszennyez, összeken, bekoszol, összekoszol, bemaszatol, összemaszatol, bemocskol, foltot ejt (valamin), elrondít (tájnyelvi), befen (tájnyelvi), bepocskol (tájnyelvi), betojkol (tájnyelvi)
  • megbecstelenít, meggyaláz, szégyenbe hoz, szégyent hoz (valamire, valakire), lebecsmérel, lepocskondiáz, megrágalmaz, ócsárol, megszeplősít, besároz, sárba tipor
  • becsinál, berezel (bizalmas), berosál (szleng), bekakál (bizalmas), beszarik (durva), bepisál (durva), belőköl (tájnyelvi)

biztosíték

főnév
  • zálog, jelzálog (szaknyelvi), óvadék, kaució (régies)
  • garancia, jótállás
  • kezesség
  • árammegszakító

érvényesít

ige
  • jogosít (szaknyelvi), hatályba léptet, foganatosít, ratifikál (szaknyelvi), jóváhagy, megpecsétel
  • érvényre juttat, érvényt szerez (valaminek), keresztülvisz, megvalósít, végrehajt

feketeség

főnév
  • sötétség, homály, szürkeség
  • gyász

hajszol

ige
  • sürget, ösztökél, késztet, zaklat, nyaggat, hajt, lestrapál (bizalmas), elcsigáz, gyihiz (tájnyelvi), túlterhel, robotoltat, melóztat (bizalmas)
  • kerget, hajkurász, űz, üldöz, űz-hajt, zargat (bizalmas), hajhász, nyomon követ, sarkában van, kajtat (valaki után) (tájnyelvi), vadászik (valakire), abajgat (tájnyelvi), kadász (tájnyelvi), kurgál (tájnyelvi), hajdogál (tájnyelvi), üzgöl (tájnyelvi)
  • keres, fut (valami után), felhajt

földönfutó

főnév
  • hontalan, hazátlan, otthontalan, üldözött, bujdosó, száműzött, számkivetett, jogfosztott, kiközösített, jöttment, sehonnai
  • szegény, földhözragadt, nincstelen

elővigyázatos

melléknév
  • óvatos, figyelmes, éber, előrelátó, körültekintő, meggondolt, megfontolt, gondos, alapos, higgadt, józan

elkerülhetetlen

melléknév
  • elháríthatatlan, kivédhetetlen, törvényszerű, óhatatlan, kétségtelen, obligát (választékos), végzetes, sorsszerű, fatális, szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, mellőzhetetlen, előírt, megszabott, kötelező

emberkerülő

melléknév, főnév
  • aszociális (szaknyelvi), antiszociális (idegen), zárkózott, visszavonult, barátságtalan, magának való, emberfutó (régies), remete, embergyűlölő, mizantróp, világgyűlölő

fordulatszám

főnév
  • forgásszám

elszakíthatatlan

melléknév
  • eltéphetetlen, széttéphetetlen, erős, szilárd, rugalmas

drukkol

ige
  • szorong, fél, tart (valamitől), aggódik, nyugtalankodik, retteg, remeg, reszket, izgul, szepeg, be van ijedve, be van gyulladva (bizalmas)
  • szurkol, szorít (valakiért)
  • (régies): (mintát) előnyom

enyh

főnév
  • enyhülés, könnyebbség, balzsam, ír, menedék, oltalom
  • vigasztalás, megbékélés

föld

főnév
  • földgolyó, földkerekség, földteke, sárgolyó (választékos), sárteke (pejoratív), glóbusz, világ
  • szárazföld, felszín
  • szántóföld, szántó, parcella, termőföld, termőtalaj, talaj, táptalaj, rög
  • birtok, földbirtok, telek
  • (választékos): ország, tartomány, vidék, határ
  • haza, otthon, anyaföld
  • padló