fűző szinonimái

főnév
  • míder (régies), korzett, vállfűző, váll
  • cipőfűző, cipőzsinór, zsinór, pertli, szalag, szíj, galand (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kezdeti

melléknév
  • első, primer (szaknyelvi), bevezető, előkészítő, kezdő, kezdődő, kialakuló, keletkező, iniciális (idegen)
  • korai, hajdani, régi, eredeti
  • ősrégi, őseredeti, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi)

megszokott

melléknév
  • szokásos, szokott, szokványos, szokásszerű, rendszeres, rendes, elfogadott, bevett, általános, állandó, mindennapi, mindennapos, közönséges, normál (idegen), normális, átlagos, tipikus, habituális (idegen), unalmas, monoton, sablonos, begyakorlott, rutinszerű
  • konvencionális, bevett, közkeletű, hagyományos, bevált, régi, tradicionális, hétköznapi, profán, banális, közhelyszerű, elcsépelt
  • gépies, mechanikus (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fűző szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

forrás

főnév
  • buzogás, pezsgés, habzás, bugyborékolás
  • eredet, ősforrás (választékos), származás, keletkezés, forrásvidék, lelőhely, vízfő (régies), forradék (régies), buzgás (szaknyelvi), bugyorgó (tájnyelvi)
  • góc, ok
  • kútfő, kútforrás (régies), tudósító, hírforrás
  • forrásmű, forrásmunka
  • alap, anyagi eszközök

feldarabol, földarab

ige
  • felvagdal, felvág, felaprít, összeaprít, felkoncol, szétdarabol, felapróz, feltrancsíroz (bizalmas), felnégyel, fölmetél (régies), feltagol, szétvág, felhasogat, szétszerel, ízekre szed, felpástol (tájnyelvi)
  • feloszt, részekre oszt, felparcelláz
  • (országot) megcsonkít

favágó

főnév
  • fejszés (régies), baltás (régies), fahasogató (régies), baltadzsi (régies), fatelepi munkás, rönkvágó
  • (régies): harkály, favágómadár

eltűr

ige
  • tűr, megtűr, elvisel, kiáll, kibír, elszenved, elszível (választékos), tolerál, elnéz (hibát), szemet huny (valami felett), lenyel (bizalmas) Sz: lenyeli a békát (bizalmas); lenyeli a keserű pirulát; jó képet vág (valamihez)

furnér, furnír

főnév
  • fatábla, falemez
  • borítólemez

gyermeteg

melléknév
  • gyerekes, naiv, együgyű, balga, infantilis, hiszékeny, kiforratlan, zöldfülű, éretlen
  • ártatlan, mesterkéletlen, őszinte, nyíltszívű, jámbor

önkény

főnév
  • zsarnokság, rabiga, önkényeskedés, tekintélyuralom, hatalmaskodás, basáskodás, önkényuralom, elnyomás, erőszak, terror

elégedettség

főnév
  • megelégedettség, megnyugvás, kiegyensúlyozottság, béke, jókedv, derű, vidámság, boldogság, gondtalanság, léleknyugalom (régies), kielégültség

éjszakáz, éjszakázik

ige
  • éjjelez, virraszt, baglyoskodik (tájnyelvi), fenn van, bertáfol (tájnyelvi), éjész (tájnyelvi), lámpázik (tájnyelvi), kimarad, kimaradozik, kicsapong, mulat, lumpol (bizalmas), tivornyázik, dorbézol, murizik (bizalmas), dőzsöl, züllik, dáridózik, korhelykedik, baktol (tájnyelvi)
  • (valahol): meghál, alszik, megszáll

becsavar

ige
  • belecsavar, belecsavaroz, becsavaroz, besrófol, belesrófol
  • (hajat): felcsavar, beteker, felteker, berak
  • begöngyöl, belegöngyöl, belegöngyölget, betakar, betakargat, beburkol, bebugyolál, becsomagol, bepólyál, bebagyulál (tájnyelvi), bebónyál (tájnyelvi), bebókáz (tájnyelvi)
  • befásliz, bekötöz

elhív

ige
  • elszólít (választékos), magához kér

gyűjtőtábor

főnév
  • koncentrációs tábor, internálótábor, láger

hasonlat

főnév
  • példázat, parabola (szaknyelvi)
  • (régies): hasonlóság

kellemetlenség

főnév
  • kényelmetlenség, vesződség, bosszúság, galiba, bonyodalom, nehézség, probléma, gond, szorultság, pác (bizalmas), slamasztika, grimbusz (szleng), pech, incidens (idegen), baj, malőr (bizalmas), strapáció (tájnyelvi), mizéria (bizalmas), kalamitás (régies)

immár

határozószó
  • már, íme, most már, immáron (tájnyelvi)

gajdol

ige
  • énekel, kornyikál, danol, dajnol (tájnyelvi)
  • lármázik, kiabál, ordít, bőg, bömböl, rikoltozik, dadarékol (tájnyelvi)
  • fecseg, pletykál
  • (tájnyelvi): (kisgyerek) gagyog
  • sír

fordul

ige
  • perdül, penderedik
  • irányt vált, eltér
  • kanyarodik, kanyarul
  • (valaki, valami felé): irányul, terelődik
  • támad
  • (valakihez, valamihez): szól, beszél
  • folyamodik, föllebbez, kérést intéz
  • (valamilyenné): változik, alakul, válik

grafológus

főnév
  • írásszakértő, íráselemző

igénytelen

melléknév
  • egyszerű, szerény, kisigényű, primitív, alázatos, mértékletes, takarékos, beosztó, spórolós (bizalmas), aszkéta (választékos), spártai, puritán
  • szegényes, dísztelen Sz: elhál a mezítelen földön is
  • hitvány, silány, értéktelen, bóvli

generáljavítás

főnév
  • nagyjavítás, tatarozás, generálozás, felújítás, általános felújítás

felfelé, fölfelé

határozószó
  • fel, magasba, égnek, ég felé

gyámhatóság

ige
  • gyámügy (bizalmas), árvaszék

illuzórikus

melléknév
  • képtelen, megvalósíthatatlan, lehetetlen, valószerűtlen, valószínűtlen, irreális, fiktív, kitalált, abszurd
  • hiábavaló, értelmetlen