érzelgős szinonimái
melléknév
- szentimentális, érzelmes, geil (bizalmas), émelyítő, limonádé, szirupos, melodramatikus (idegen), csöpögős, nyálas (szleng), hatásvadászó, könnyfacsaró
- érzelmeskedő, lelkiző, szenvelgő, ömlengő
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kitörés
főnév
- kinyomulás, kiáradás, kirontás, kirohanás, roham, támadás, kizajlás (idegen)
- kirobbanás, felrobbanás, feltörés (gejzíré), szétrepedés, dübörgés, morajlás, explózió (idegen), explodálás (idegen)
- indulatkitörés, dühkitörés, dühroham, felfortyanás, kifakadás, kirobbanás, kirohanás, erupció (idegen), őrjöngés, jajdítás (régies), önkívület, dili, hisztéria, paroxizmus (szaknyelvi)
- felharsanás (nevetésé)
elér
ige
- terjed (valameddig), ér (valameddig)
- eljut, elérkezik
- odaér
- utolér, beér, elkap, elcsíp
- beteljesedik (valakin valami)
- megvalósít, valóra vált, kivív, véghez visz
ekkor
határozószó
- ilyenkor, ekkoriban, ekkortájban, ekkortájt (választékos), ez alkalommal, ebben a pillanatban, ezen időben (régies), ezen korban (régies), ezidőtt (régies), ilyen tájban, ilyen tájt
eretnek
melléknév
- szakadár, hitehagyó, elhajló, heretikus (idegen), heterodox (idegen), schizmatikus (idegen)
cinkos
főnév
- bűnrészes, bűntárs, bűnsegéd (szaknyelvi), tettestárs, cinkostárs, bajtárs, szövetséges, kollaboráns (idegen), haver (bizalmas), segítőtárs, kebelbarát, pajtás, cimbora, raló (tájnyelvi)
- (régies): játékos, alakos, komédiás, táncos
felfal, fölfal
ige
- megeszik, bekebelez, elnyel, bekap, elemészt, elpusztít, felzabál, belakmározik, magába töm, bekajál (szleng), eltüntet, bepofáz (szleng), burkol (szleng), bepallóz (tájnyelvi), bebegyel (tájnyelvi), bevedel (tájnyelvi), felhalámol (tájnyelvi), fellabétol (tájnyelvi)
fér
ige
- elfér, belefér, eltér (tájnyelvi), megfér (tájnyelvi), elhelyezhető
- hozzáfér, odafér, odajut, hozzáférkőzik
emberies
melléknév
- emberséges, emberi, humánus, humán, emberszerető, emberbaráti, jótékony, jóságos, jóindulatú, jószívű, jólelkű, könyörületes, irgalmas
faragatlan
melléknév
- bárdolatlan, csiszolatlan, neveletlen, modortalan, műveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár, nyers, darabos, közönséges, pallérozatlan, útszéli, alpári, parlagi, póri, pórias, udvariatlan, otromba, primitív, érdes, pimasz, durva, paraszt, prosztó (szleng), mucsai (durva), bumburnyák, surmó, sutyerák, tahó (bizalmas), tapló, bugris (pejoratív), bunkó, tuskó (pejoratív), böszme (tájnyelvi), alafáré (tájnyelvi) Sz: nem volt gyerekszobája; istállóban nőtt fel; ló nézett ki a gyerekszobája ablakából; hullik a vetőmag a szájából
- (régies): dísztelen, idomtalan
- rendetlen, csintalan
elfoglaltság
főnév
- tevékenység, munka, foglalkozás, foglalatosság, dolog, teendő, tennivaló, munkálkodás, kötöttség, lekötöttség, időtöltés
fehércseléd
főnév
- (régies): nő, asszony, lány, fehérszemély (régies), fehérnép (régies), vászoncseléd (régies), némber
gyaláz
ige
- szid, szidalmaz, becsmérel, káromol, mocskol, piszkol (tájnyelvi), pocskondiáz, sárral dobál, pocskol (tájnyelvi), ócsárol, sérteget, szapul, rágalmaz, csepül, patvaroz (régies), dehonesztál (idegen), simfel (idegen), simpfel (idegen), diffamál (idegen), bemocskol, befeketít, rossz hírbe kever, a becsületébe gázol Sz: leszedi róla a szenteltvizet; egy krajcár ára becsületet se hagy rajta