elöljáró szinonimái
főnév
- feljebbvaló, felettes, vezető, főnök, fejes (szleng), séf (szleng), góré (szleng), nacsalnyik (szleng), principális (régies), fónagy (régies)
- elöljárószó, viszonyszó, prepozíció (szaknyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
túllép
ige
- átlép, túlmegy, átmegy, túljut, túlkel (tájnyelvi)
- áthág, (szabályt) megszeg, megsért
- felülemelkedik, túlhalad, túlteszi magát (valamin)
hívő
melléknév, főnév
- istenhívő, istenfélő, istenes, vallásos, religiózus (régies), kegyes (régies), ájtatos, áhítatos (valaki előtt)
elkedvetlenít
ige
- elszomorít, elkeserít, lehangol, letör, kedvét szegi, elcsüggeszt, lelankaszt, lelohaszt, elszontyolít, lekókaszt, lelomboz (szleng), lehervaszt (bizalmas), elbátortalanít, deprimál (szaknyelvi), lehűt, lesújt, lever, nyomaszt
dobálódzik, dobálózi
ige
- hajigálódik (tájnyelvi), hajigálóskodik (tájnyelvi), hajingál (tájnyelvi), hánygál (tájnyelvi)
építmény
főnév
- épület, fal, alkotmány, alkotvány (régies), szerkezet, csinálmány, létesítmény, műtárgy, objektum, tákolmány, ház
meghatároz
ige
- megállapít, rögzít, leír, részletez, értékel, felállít
- megbecsül, kikalkulál, precizíroz (régies), fixál, körülmér (régies)
- rendszerez, besorol, elhatárol, definiál, értelmez, körülír, megnevez, kifejez, körvonalaz, megjelöl, jellemez, érteményez (régies)
- befolyásol, minősít, eldönt, megalapoz, leszögez, megerősít, predesztinál (régies), determinál
- megad, megszab, előír, előirányoz, kijelöl, kiköt, kitűz, szabályoz, utasít, elrendel, kiszemel (régies), fixíroz (régies), preliminál (régies), értélyez (régies)
beszélő I.
melléknév
- beszédes, sokatmondó, kifejező, kifejezésteljes, meggyőző
- csacsogó, locsogó, fecsegő, csacska, lepcses (tájnyelvi), szószaporító, pletykás
bemélyedés
főnév
- rovátka, vájat, vágat, horpadás, törés, hasadék, repedés, rés, hézag, horony, nút (idegen)
- behorpadás, lakúna (szaknyelvi)
erőlködik
ige
- fáradozik, igyekszik, iparkodik, megfeszíti az erejét, töri magát, kínlódik, strapálja magát (bizalmas), hajtja magát (bizalmas), gyűri az ipart (szleng), küszködik, vesződik, bajlódik, kaparkodik (tájnyelvi), peszterkedik (tájnyelvi), veselkedik (tájnyelvi), körmösködik (régies), markoskodik (régies), szepelkedik (tájnyelvi), keccsöl (szleng)
hajfonat
főnév
- copf, fonadék, varkocs, csimbók (tájnyelvi), cica (tájnyelvi), cucorka (tájnyelvi), csurka (tájnyelvi)
forrás
főnév
- buzogás, pezsgés, habzás, bugyborékolás
- eredet, ősforrás (választékos), származás, keletkezés, forrásvidék, lelőhely, vízfő (régies), forradék (régies), buzgás (szaknyelvi), bugyorgó (tájnyelvi)
- góc, ok
- kútfő, kútforrás (régies), tudósító, hírforrás
- forrásmű, forrásmunka
- alap, anyagi eszközök
elijeszt
ige
- megijeszt, elrémít, elrettent, elbátortalanít, eltántorít, elriaszt, elzavar, megfélemlít
- visszariaszt, visszatart
elveszett
melléknév
- eltűnt, elkallódott, elpusztult, megsemmisült
- értéktelen
- reménytelen, kilátástalan, szertefoszlott, füstbe ment, menthetetlen
fokozott
melléknév
- erős, emelt, nagyfokú, intenzív, megsokszorozódott, kettőzött, kétszeres, növelt, megnövelt, megnövekedett, megfeszített, átlagon felüli, nagyméretű, nagy terjedelmű
dölyfös
melléknév
- gőgös, öntelt, önhitt, fennhéjázó, felfuvalkodott, pöffeszkedő, kevély, rátarti, hetyke, kekk (bizalmas), büszke, elbízott, elbizakodott, pökhendi, begyes (tájnyelvi), begyeskedő, beképzelt, arrogáns, szerénytelen, fölényes, nagyképű, nagymellű, fenn hordja az orrát, fennenköpő (tájnyelvi), negédes (régies)
forgolódik
ige
- sürög-forog, sürgölődik, szorgoskodik, ireg-forog (tájnyelvi), nyüzsög, fergelődik (tájnyelvi)
- (valaki körül): udvarol, közelít, legyeskedik, settenkedik, hízeleg, kakaskodik (bizalmas), törleszkedik, dörgölődzik, dörgölőzik, kerülget, környékez, teszi a szépet, csapja a szelet
- hempereg
- hánykolódik, fészkelődik
- (valamilyen körben, valahol): viselkedik, érintkezik (valakivel), forog, mozog