eltöröl szinonimái

ige
  • eltüntet, megsemmisít, felszámol, visszavon, hatálytalanít, érvénytelenít, deleál, likvidál, nullifikál (idegen), felmorzsol, leradíroz (szleng), elenyészt (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

férfias

melléknév
  • maszkulin (szaknyelvi), virilis (választékos)
  • bátor, határozott, kemény, tetterős, tettre kész

szoknya

főnév
  • alj, rokolya (régies), pendely (tájnyelvi)
  • asszony, feleség, nő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltöröl szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előkotor

ige
  • előkeres, előszed, előhoz, kiszed, kikapar, kiemel, előás, megkeres, előhúz, előhalász, kibányász (bizalmas), kiguberál (bizalmas)

egészen

határozószó
  • teljesen, teljességgel, tökéletesen, merőben, hiánytalanul, totál (bizalmas), egész (bizalmas), egészlen (régies), testestől-lelkestől, tisztán, ízig-vérig, totaliter (idegen), száz százalékban, száz százalékig, merőül (tájnyelvi)
  • végig
  • meglehetősen, tűrhetően, eléggé

dönt

ige
  • billent, megbillent, fektet, támaszt
  • taszít, juttat, visz
  • borít, önt, folyat
  • határoz, elszánja magát (valamire), döntést hoz, ítélkezik, döntésre jut, állást foglal, választ, ítél, megítél, odaítél, kijelöl, rendelkezik, diszponál Sz: dűlőre viszi az ügyet; dűlőre jut; kenyértörésre viszi a dolgot; elveti a kockát (választékos); kimondja a végső szót

csavaranya

főnév
  • anyacsavar, mutter (szaknyelvi), anya (bizalmas), csavarbiztosíték

elsül

ige
  • (fegyver): eldördül, durran, pukkan, dörren, felrobban
  • (növény): kiég, elfonnyad, megrekken (tájnyelvi), elaszik (tájnyelvi)
  • (szleng): kielégül, elélvez, ejakulál (szaknyelvi), evakuál (szleng), ellövi a patront (szleng)

eszménykép

főnév
  • példakép, ideál, eszmény, mintakép, tökéletesség, tökély, remeke (valaminek), netovábbja (valaminek)

megpuhít

ige
  • megpárol, megköveszt (tájnyelvi), meglágyít, megfőz, megabárol (tájnyelvi), abál, megfonnyóz (tájnyelvi)
  • (bizalmas): megdolgoz (bizalmas), meggyőz, meggyúr (bizalmas), betör, rávesz, rábír, megtör, megengesztel, megindít
  • (bizalmas): megver, elver, elagyabugyál, ad (valakinek), megdolgoz (bizalmas)

biztosító

főnév
  • biztosítótársaság
  • személyi biztosító, biztonsági
  • testőr

bevasal

ige
  • (pénzt) (bizalmas): kierőszakol, kicsikar, kizsarol, kikényszerít, kiprésel
  • behajt, visszaszerez
  • (tájnyelvi): megpatkol
  • (tájnyelvi): megbilincsel

borzong

ige
  • reszket, remeg, vacog, didereg, cidrizik (bizalmas), citerázik (bizalmas) Sz: rázza a hideg; a hideg leli; vacog a foga; futkos a hideg a hátán; lúdbőrzik a háta
  • irtózik, iszonyodik, viszolyog

ezerjófű

főnév
  • százaranyosfű, százforintos földepe, százforintosfű, erősfű (tájnyelvi)

felhizlal, fölhizlal

ige
  • meghizlal, feltáplál

hánytorgat

ige
  • fölemleget, emleget, előhoz, szemére vet, szemére hány, hánydál (tájnyelvi)
  • hány-vet, dobál

füvész

főnév
  • (régies): botanikus, növényész (régies)
  • füves, gyógyfüves ember, kuruzsló, javasasszony

eltüzel

ige
  • eléget, feltüzel, felfűt, felkojtol (tájnyelvi)
  • (lőszert): ellövöldöz

előeste

főnév
  • (ünnepély): vigília

érintkezés

főnév
  • kontaktus, kapcsolat, ismeretség, összeköttetés, viszony, kötelék, kapocs, összefüggés, találkozás, kontiguitás (idegen), kontingencia (idegen), kommunikáció
  • (nemi): közösülés, párosodás, coitus (idegen), nemi kapcsolat

futballmeccs

főnév
  • focimeccs, futballmérkőzés

emberke

főnév
  • tökmag, vakarcs, törpe, dugó, homunculus (idegen), seggdugasz (durva), potyszem (tájnyelvi)
  • gyermek, apróság, lurkó, emberpalánta, töpörtyű (tréfás)

egyenruha

főnév
  • formaruha, uniformis, katonaruha, angyalbőr (tréfás), mundér (régies)
  • cselédruha, szolgaruha, inasruha, lakájruha, libéria (idegen), livré (régies)

érzékeny

melléknév
  • érző, kifinomult, finom, ideges (régies), szenzibilis (szaknyelvi)
  • fogékony, hajlamos
  • sérülékeny, beteges, kényes, gyenge, szuszceptíbilis (szaknyelvi)(idegen)
  • finom, gyengéd, jóérzésű
  • sértődékeny, sértődős, sebezhető, mimóza, mimózalelkű, nebáncsvirág, ingerlékeny
  • kényes (valamire)
  • érzelmes, szentimentális, megható, meghatódott
  • érzelgős, szenvelgő
  • fájdalmas, súlyos, húsbavágó, kényes
  • precíziós, pontos

füstölt

melléknév
  • tartósított, szárított