megpuhít szinonimái

ige
  • megpárol, megköveszt (tájnyelvi), meglágyít, megfőz, megabárol (tájnyelvi), abál, megfonnyóz (tájnyelvi)
  • (bizalmas): megdolgoz (bizalmas), meggyőz, meggyúr (bizalmas), betör, rávesz, rábír, megtör, megengesztel, megindít
  • (bizalmas): megver, elver, elagyabugyál, ad (valakinek), megdolgoz (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

igazság

főnév
  • igaz, való, bizonyosság, valóság, tény, tényállás, ténylegesség, hitelesség, realitás, őszinteség, veritas (idegen)
  • igazságszolgáltatás, bíróság

kereskedés

főnév
  • kereskedelem, tőzs (régies), tőzslet (régies), szatócsság (régies), tőzsérkedés, kalmárkodás, kupeckodás, cserebere, elcserélés, adás-vevés, adásvétel, értékesítés, kufárkodás, üzérkedés, árucsere, csereüzlet, csereforgalom
  • üzlet, bolt, áruda, áruház, bodega, butik, pavilon
  • kimérés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megpuhít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megharagszik

ige
  • feldühödik, fölmérgesedik, megdühödik, felingerlődik, megsértődik, megbántódik, felháborodik, zokon vesz, felmérgesedik, megneheztel, felbőszül (választékos), felfortyan, megorrol, felfújódik (tájnyelvi), megböstörködik (tájnyelvi), megszusszad (tájnyelvi), felhergelődik, begurul (szleng), bepörög (szleng), begerjed (szleng), felpaprikázódik, felhúzza az orrát, dühbe jön, méregbe gurul, haragra gerjed, haragra lobban, kijön a sodrából, kikel magából

lesújt

ige
  • lecsap
  • letaglóz, leterít, földhöz vág, földhöz csap, földhöz teremt, affligál (idegen)
  • kimér, rámér
  • megbüntet, porig aláz
  • megrendít, letör, lever, elszomorít, elkeserít, összetör, bánt, porig sújt, kedvét szegi, megdöbbent, megráz, megsemmisít, deprimál, elkedvetlenít, lehangol, elcsüggeszt

leigáz

ige
  • meghódít, elfoglal, meghódoltat, felülkerekedik, alávet, gyarmatosít
  • elnyom, megfékez, lever, legyőz, megszáll Sz: szolgaságra vet; elismerteti uralmát; igába fog; rabigába hajt; rabláncra fűz; iga alá hajt; uralma alá kényszerít

kötelességtudó

melléknév
  • becsületes, megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, jóravaló

meglök

ige
  • meglódít, ellök, megtaszít, megbillent, félrelök, megbök, megnyom, megtom (tájnyelvi)

mértani

melléknév
  • geometriai, geometrikus

vulgáris

melléknév
  • hétköznapi, ismert, közismert, közérthető
  • népies, népszerű
  • közönséges, szabados, alantas, pórias, útszéli, parlagias, goromba, durva, otromba, trágár, obszcén, ordenáré, ocsmány, megbotránkoztató
  • szakszerűtlen, tudománytalan, leegyszerűsített

kiöltözik

ige
  • kicsípi magát, kinyalja magát, kicsinosítja magát, felcicomázkodik, felpiperézik, feszít, díszbe vágja magát, kivakaródzik (bizalmas), díszbe öltözik, kirittyenti magát (szleng), kihegyezi magát (szleng), felecselkedik (tájnyelvi), kifessent (tájnyelvi), kipimpóz (tájnyelvi) Sz: olyan cifra, majd elrepül
  • kiruházkodik

kikényszerít

ige
  • kierőszakol, kicsikar, kiprésel, kitapos, kiszorít, kizsarol, behajt, bevasal

hánykódik, hánykolód

ige
  • dobálja magát, hányja-veti magát, forgolódik, kapálódzik, fetreng, vergődik, küszködik, hentereg, feszeng, kepickél (tájnyelvi), hengereg (tájnyelvi), csöntöszög (tájnyelvi), nyüzgölődik (tájnyelvi)
  • háborog, hullámzik, csapódik, dobálódik, lökődik, taszítódik, hintázik, reng, hányódik, táncol, himbálódzik, imbolyog

kitétel

főnév
  • kimozdítás, kitevés, kihelyezés, kirakás, kiállítás
  • szókapcsolat, kifejezés, szólás, szólásmód, szóhasználat, fordulat, szólam, formula, frázis, passzus
  • kijelentés, nyilatkozat, kifejezésre juttatás

mimóza

főnév
  • érzőke, pirkavirág, nebáncsvirág
  • aranyharmat
  • (jelzőként): érzékeny, sértődékeny, nebáncsvirág

nagymise

főnév
  • énekes mise, szagosmise (tájnyelvi), öregmise (tájnyelvi)

családias

melléknév
  • otthonos, bensőséges, meghitt, intim, bizalmas, barátságos, közvetlen, fesztelen, patriarkális, familiáris

pók

főnév
  • (szleng): ember, manusz (szleng), krapek (szleng), tag (szleng), fej (szleng), muksó (szleng), pacák (szleng), hapsi (szleng), pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pali (szleng)

öngyilkosság

főnév
  • szuicidium (idegen), önkivégzés (régies), önpusztítás

megránt

ige
  • meghúz, megfeszít, megrándít, megcibál
  • felhúz, felvon (szemöldököt)
  • megrándít, kificamít, megerőltet, kifordít (bokát)

meggörbül

ige
  • begörbül, elgörbül, behajlik, meghajlik, megvetemedik, elfintul (tájnyelvi), gornyad (tájnyelvi), megroskad, megereszkedik, meghajol, deformálódik

mellékvágány

főnév
  • kitérővágány, átrakóvágány, holtvágány, vakvágány, iparvágány, kitérő, mellékút

otthon II.

határozószó
  • odahaza (bizalmas)

leül

ige
  • helyet foglal (valahol), elhelyezkedik, letelepedik, letelepszik, leroskad, leteszi magát, leereszkedik, leteperedik (tájnyelvi), levacáholódik (tájnyelvi), lerogyik
  • lecsücsül, lekuporodik, lekucorodik
  • lehuppan, letottyan, leteszi a fenekét (bizalmas), leteszi a seggét (durva), leteszi a csendest
  • (rabként): eltölt, kitölt, letölt, kiül (tájnyelvi)
  • leülepedik, leülepszik, leszáll, lerakódik, megtisztul, letisztul, megszáll (tájnyelvi)
  • (bor, must) meghiggad (tájnyelvi)
  • (vihar): elül, lecsendesedik

menthetetlen

melléknév
  • javíthatatlan, gyógyíthatatlan
  • elveszett, reménytelen, halálos, kilátástalan, kikerülhetetlen
  • megbocsáthatatlan, védhetetlen, igazolhatatlan, tarthatatlan, oktalan

önállóság

főnév
  • függetlenség, autonómia, independencia (idegen), szuverenitás, szabadság
  • önrendelkezés, önkormányzat