ezerjófű szinonimái

főnév
  • százaranyosfű, százforintos földepe, százforintosfű, erősfű (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

locsol

ige
  • meglocsol, önt, öntöz, esőztet, permetez, fecsel (tájnyelvi), mocsolkodik (tájnyelvi)
  • locsolkodik, öntözködik, öntöz
  • (bizalmas): (férfi) vizel, pisil, csurgat, kisdolgozik (bizalmas), csövel (tréfás), pislant (tréfás)
  • hugyozik (durva), pisál (durva)

valahol

határozószó
  • valamerre
  • akárhol, bárhol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ezerjófű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ernyedt

melléknév
  • lankadt, fáradt, elerőtlenedett, erőtlen, erejét vesztett, elcsigázott, kimerült, enervált, bágyadt, gyenge, lagymatag, pilledt (tájnyelvi), tikkadt, tottyadt (tájnyelvi)
  • petyhüdt, megereszkedett, lottyadt
  • (tájnyelvi): elnyűtt, kopott, vásott, foszladozó

elintéz

ige
  • elvégez, teljesít, véghezvisz, megcsinál, megvalósít, realizál, effektuál (idegen), abszolvál (választékos)
  • lebonyolít, letárgyal, elrendez, nyélbe üt, eligazít, megold, kijár, kitalpal, kieszközöl, kiharcol, kibuliz (szleng), dűlőre juttat (bizalmas), tető alá hoz, elboronál, elsimít, elegyenget tisztáz, helyrehoz
  • (szleng): ellátja a baját, helybenhagy, elhúzza a nótáját
  • kinyiffant (szleng), kinyuvaszt (durva), kipurcant (szleng), eltesz láb alól, megöl, meggyilkol, kivégez, kinyír
  • félreállít, tönkretesz

éles

melléknév
  • borotvaéles, kifent, kiélezett, megélezett, megélesített Sz: éles, mint a borotva
  • heves, sajgó, kínzó, égető, maró, szaggató, hasogató, intenzív, akut
  • metsző, csípős, erős, hideg, dermesztő, friss, kemény
  • süvöltő, fülsiketítő, fülsértő, velőtrázó, harsány, rikoltó, visító
  • markáns, határozott
  • vakító, kápráztató
  • kíméletlen, könyörtelen, bántó, epés, pikírt (bizalmas), gúnyos, szarkasztikus (választékos), metsző (gúny)
  • (pillantás): szúrós, átható

dilettáns

melléknév, főnév
  • műkedvelő, amatőr, laikus, szakszerűtlen, hozzá nem értő, avatatlan, kontár, pancser (szleng), fuser (szleng), képzetlen

észrevesz

ige
  • érzékel, észlel, kiolvas, obszervál (idegen), percipiál (idegen), meglát, megpillant, felfedez, felfigyel (valakire, valamire), figyelmes lesz (valamire, valakire), kiszúr (bizalmas)
  • megérez, megsejt, megneszel, megeszel (tájnyelvi), megszagol, felfog, tudomásul vesz, tudatosít, konstatál, tapasztal, megtud
  • rájön, átlát, felismer, ráeszmél, rádöbben

felhőszakadás

főnév
  • záporeső, zuhany (bizalmas), zuhé (bizalmas), zuhi (bizalmas), ár, égszakadás, esőszakadás, fellegszakadás

mimóza

főnév
  • érzőke, pirkavirág, nebáncsvirág
  • aranyharmat
  • (jelzőként): érzékeny, sértődékeny, nebáncsvirág

címjegyzék

főnév
  • címtár (régies), lajstrom, leltár, lista
  • irodalomjegyzék, bibliográfia, könyvészet, forrásjegyzék, repertórium

bűnös I.

melléknév
  • istenkáromló, erkölcstelen, tisztátalan

csavargó I.

melléknév
  • kóborló, vándorló, csatangoló, lófráló (bizalmas), csellengő, kódorgó, kujtorgó

felolvad, fölolvad

ige
  • fölenged, kiolvad, kienged, feloldódik, cseppfolyós lesz, cseppfolyóssá válik, kiforrad (tájnyelvi)

fogamzás

főnév
  • fogantatás, foganás, megtermékenyülés

hóember

főnév
  • hóbáb (tájnyelvi), hóbaba (tájnyelvi), csóbika (tájnyelvi)

gyűjt

ige
  • összehord, összeszed, akkumulál (szaknyelvi), aggregál (szaknyelvi), felhalmoz, szerez, beszerez, betakarít, kazaloz (tájnyelvi), tetéz, rakásol (régies), raktároz, tárol
  • takarékoskodik, félretesz, spórol (bizalmas), élére rak, zsugorgat, kuporgat, őrizget, tartalékol
  • kéreget, kunyerál, koldul, kalapoz, perselyez, tányéroz, koledál (régies)
  • megszerez, akvirál (régies)
  • összevon, összehív, összecsődít, összeterel, újoncoz (régies), verbuvál, toboroz (régies), rekrutál (régies)
  • keres, böngész, bogarász, tallóz, szed

ezrelék

számnév
  • ezredrész, per mille (idegen)

erélyes

melléknév
  • energikus, határozott, szigorú, kemény, katonás, erőskezű, keménykezű, vaskezű, kitartó, szilárd, állhatatos, férfias, drákói, hajthatatlan, kérlelhetetlen, ellentmondást nem tűrő, parancsoló, tetterős, dinamikus, hathatós, ellenállhatatlan

félbolond

melléknév
  • féleszű, félkegyelmű, félőrült, dilis, süsü (bizalmas), félnótás, félnadrág, gügye, gyagyás, hangyás (szleng), hibbant, hóbortos, ütődött (bizalmas), tökéletlen, sügönye (bizalmas), hülye, bogaras, kelekótya, eszement, hiányzik egy kereke, kibillent az esze, eszelógi (tájnyelvi), félcédulás, keszegferke (tájnyelvi), kótyomfitty (tájnyelvi), hőbörödött (tájnyelvi), háromkerekű (tájnyelvi), esztelen

gyógyír

főnév
  • ír, kenőcs, kenet (régies), kence, balzsam, csodaszer, elixír, panácea (idegen), arkánum (régies)
  • vigasz, vigasztalás, együttérzés
  • orvoslat

fánk

főnév
  • forgácsfánk, csöröge, tarkedli (idegen), kráfli (idegen), pampuska (tájnyelvi), pánkó (tájnyelvi), siska (tájnyelvi), lapótya (tájnyelvi), herőce (tájnyelvi)

elkövet

ige
  • megtesz, megcsinál, megvalósít, cselekszik, véghezvisz, végrehajt, létrehoz, (hibát) ejt

felette, fölötte

határozószó
  • fölöttébb, igen, nagyon, igencsak, túlságosan, nagymértékben, rendkívül, szerfelett, erősen, módfelett

gyújtó II.

főnév
  • gyufa, tűzszerszám (régies), villantó (régies), reibli (szleng), blejb (szleng), masina (tájnyelvi), méregpózna (tájnyelvi), gyújtószálka (tájnyelvi)
  • öngyújtó
  • kanóc