exkavátor szinonimái

főnév
  • kotrógép, forgókotró (szaknyelvi), kanalas kotró (szaknyelvi), földkotró, markoló, ásógép
  • (szaknyelvi): fúró

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

motivál

ige
  • megmagyaráz, megindokol, megokol, igazol, bizonyít, alátámaszt, verifikál (idegen), argumentál (szaknyelvi), okadatol
  • előidéz, kivált, felkelt, megindít, megmozdít
  • ösztönöz, késztet, befolyásol, buzdít, serkent, hajt, ihlet, nógat, bátorít, ösztökél, sarkall, tüzel, lelkesít, aktivál, inspirál, stimulál

desztillál

ige
  • lepárol, tisztít, finomít, disztillál (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a exkavátor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éretlen

melléknév
  • zöld, fanyar, savanyú, gyenge
  • kifejletlen, kialakulatlan, fejletlen, fiatal, serdülő, gyermekes, gyerekes, gyermeteg, infantilis, gyermekded, gyakorlatlan, tapasztalatlan, kezdő, mazsola (bizalmas), tacskó (bizalmas), tejfelesszájú, zöldfülű, nyálasszájú (durva), taknyos (bizalmas), takonypóc (durva), csipás (pejoratív), hátulgombolós (pejoratív) Sz: alig bújt ki a földből; csecs még a szájában; még tejes a szája; még az anyja teje a száján; még ott a tojáshéj a fenekén; nem nőtt még be a feje lágya; pép való még a szájába
  • kiérleletlen, zsenge, kiforratlan, elhamarkodott, korai, sületlen, tökéletlen

elhisz

ige
  • elfogad, hitelt ad (valaminek), bevesz (bizalmas), készpénznek vesz, szentírásnak vesz, ráharap, megeszik (szleng), megkajál (szleng), beszop (szleng), beugrik, lépre megy, bedől (valakinek) (bizalmas), felül (valakinek) Sz: bedől, mint maci a málnásba; bekapja a horgot (bizalmas); bekapja a csalit (szleng); beveszi a kefét (szleng)
  • (elhiszi magát) (tájnyelvi): elbízza magát, elbizakodik, vérszemet kap, felbátorodik

élelmezés

főnév
  • étkeztetés, ellátás, etetés, táplálás, kosztoltatás (bizalmas), menázsi (régies), gondoskodás (valakiről), penzió (szaknyelvi), alimentáció (régies)

dicshimnusz

főnév
  • dicséret, dicsőítés, magasztalás, áradozás, hozsanna, elógium (idegen), panegirisz (szaknyelvi), ditirambus (szaknyelvi)

észbeli

melléknév
  • értelmi, szellemi, mentális (idegen), agybeli, elmebeli, intellektuális

felhalmozódik, fölha

ige
  • felgyülemlik, sokasodik, gyűlik, lerakódik, összetorlódik, összpontosul, feltornyosodik, felduzzad, megszaporodik, tömörül, feltuhad (régies), akkumulálódik (idegen), aggregálódik (idegen)

miért II.

főnév
  • ok
  • cél, értelem, talány

cigaretta

főnév
  • cigi (bizalmas), szivaróka (régies), szivarka, bagó (szleng), koporsószeg (tréfás), papiroszi (bizalmas), spangli (szleng), staub (szleng), bláz (szleng), tüdőropi (tréfás), nikotinropi (tréfás), bűzrúd (tréfás), füstrúd (tréfás), cigányrékli (tájnyelvi), cimba (tájnyelvi), cigaretli (tájnyelvi)

búzatábla

főnév
  • búzaföld, búzamező

csat

főnév
  • kapocs, ruhakapocs, zár, zárókapocs, fibula (szaknyelvi), kösöntyű (régies), boglár (régies)
  • hajcsat, hajcsipesz

felmenő, fölmenő II.

főnév
  • ős, előd

flegmatikus

melléknév
  • flegma (bizalmas), egykedvű, nyugodt, hidegvérű, közönyös, közömbös, érzéketlen, rezignált, fásult, apatikus, blazírt

hivatott

melléknév
  • (választékos): ihletett, predesztinált (idegen), vérbeli, rátermett, kompetens (szaknyelvi), autentikus, följogosított, illetékes, hozzáértő, szakértő, szakavatott, alkalmas, megbízható

győz

ige
  • nyer, diadalmaskodik, győzelmet arat, célba ér, véghezvisz (valamit), érvényesül Sz: elviszi a pálmát; diadalt arat; megszerzi az elsőséget; az első helyen végez
  • úrrá lesz (valamin), legyűr, túltesz (valakin), leküzd, fölülkerekedik (valamin), erőt vesz (valakin valami), felül marad
  • meghódít, megszerez, elér (valamit)
  • (régies): visel, tűr

expressz II.

főnév
  • expresszvonat, sebesvonat, gyorsvonat
  • expresszlevél

érdemes

melléknév
  • méltó, jogosult
  • derék, jóravaló, jeles, becsületes, tisztelt
  • érdemleges, dicséretes, érdemdús, tekintélyes
  • kifizetődő, hasznos, ajánlatos

fél II.

számnév
  • kettedrész, egyketted, ketted, ötven százalék

gyerekkor, gyermekko

főnév
  • gyermekség, ifjúság, kiskor, ifjúkor

fakul

ige
  • halványodik, halványul, színtelenedik, ereszt (színt), színét hagyja, színét veszti, keshed (tájnyelvi), fakódik (tájnyelvi), hagyul (tájnyelvi), hókul (tájnyelvi)
  • sápad

elkerülhetetlen

melléknév
  • elháríthatatlan, kivédhetetlen, törvényszerű, óhatatlan, kétségtelen, obligát (választékos), végzetes, sorsszerű, fatális, szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, mellőzhetetlen, előírt, megszabott, kötelező

felelős I.

melléknév
  • kezeskedő, jótálló
  • felelősségteljes, fontos
  • bűnös

gyökeres

melléknév
  • teljes, alapos, beható, mélyreható, radikális, sorsfordító, messzemenő