dönt szinonimái
ige
- billent, megbillent, fektet, támaszt
- taszít, juttat, visz
- borít, önt, folyat
- határoz, elszánja magát (valamire), döntést hoz, ítélkezik, döntésre jut, állást foglal, választ, ítél, megítél, odaítél, kijelöl, rendelkezik, diszponál Sz: dűlőre viszi az ügyet; dűlőre jut; kenyértörésre viszi a dolgot; elveti a kockát (választékos); kimondja a végső szót
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
vállalkozó I.
melléknév
- lendületes, dinamikus, agilis (választékos), elszánt, törekvő, szorgalmas, buzgólkodó
demagóg I.
főnév
- hordószónok (pejoratív), népámító, néplázító, népvezér (régies), népbolondító (tájnyelvi)
bosszúálló
melléknév
- bosszúszomjas, bosszúvágyó, engesztelhetetlen, kíméletlen, könyörtelen, kérlelhetetlen
belefojt
ige
- belefullaszt, beleöl, beledögleszt (durva), belenyuvaszt (tájnyelvi), beleveszekít (tájnyelvi)
- belefojtja a szót, torkára forrasztja a szót, letorkol, elnémít, elhallgattat, elnyom
elborul
ige
- beborul, elsötétedik, elsötétül, befelhősödik, elfelhősödik, elhomályosodik, morcsoskodik (tájnyelvi)
- elkomorodik, elkomorul, elszomorodik
- (az elméje): megőrül, megbolondul, megtébolyodik, megzavarodik
- (tájnyelvi): felborul, feldől, leborul
leigáz
ige
- meghódít, elfoglal, meghódoltat, felülkerekedik, alávet, gyarmatosít
- elnyom, megfékez, lever, legyőz, megszáll Sz: szolgaságra vet; elismerteti uralmát; igába fog; rabigába hajt; rabláncra fűz; iga alá hajt; uralma alá kényszerít
átmenet
főnév
- átváltozás, átalakulás, fejlődés, változás, reform, áttűnés, átmenetel, áthasonulás, átvedlés
éles
melléknév
- borotvaéles, kifent, kiélezett, megélezett, megélesített Sz: éles, mint a borotva
- heves, sajgó, kínzó, égető, maró, szaggató, hasogató, intenzív, akut
- metsző, csípős, erős, hideg, dermesztő, friss, kemény
- süvöltő, fülsiketítő, fülsértő, velőtrázó, harsány, rikoltó, visító
- markáns, határozott
- vakító, kápráztató
- kíméletlen, könyörtelen, bántó, epés, pikírt (bizalmas), gúnyos, szarkasztikus (választékos), metsző (gúny)
- (pillantás): szúrós, átható
előkotor
ige
- előkeres, előszed, előhoz, kiszed, kikapar, kiemel, előás, megkeres, előhúz, előhalász, kibányász (bizalmas), kiguberál (bizalmas)
fatörzs
főnév
- törzs, törzsök (régies), suháng (tájnyelvi), geszt (régies), sudár (szaknyelvi)
- tönk, fatönk, fatuskó, tuskó, farönk, rönk, tőke, csutok (tájnyelvi), csutkó (tájnyelvi), fatönköly (tájnyelvi), rönköly (tájnyelvi)
dörgés
főnév
- mennydörgés, dörej, csattanás, égzengés, harsogás, dübörgés, robaj, bömbölés, dörrenés, detonáció, durgás (tájnyelvi)
fájó
melléknév
- fájdalmas, fájós, sajgó, hasogató, nyilalló, égő, szúró
- érzékeny, kényes, sérült, sebes, vérző, beteg
- szomorú, keserves, kínzó, gyötrő, nehéz, szívfájdító, szívet tépő
dühöng
ige
- dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
- pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét
ékesszólás
főnév
- szónoklás, szónoklat, szótehetség (régies), elokúció (szaknyelvi), elokvencia (szaknyelvi), dikció (szaknyelvi), szavalás, beszédkészség, sváda (bizalmas)
- szónoklattan, retorika, beszédművészet
farmer
főnév
- telepes, gazda, parasztgazda, gazdálkodó, földműves, mezőgazdász
- farmernadrág, jeans (idegen)