elpusztít szinonimái

ige
  • tönkretesz, megsemmisít, feldúl, lerombol, romba dönt, összerombol, szétzúz, összezúz, letarol, eltöröl, leradíroz
  • megöl, leöl, meggyilkol, legyilkol, lemészárol, lekaszabol
  • (ételt): befal, felfal, behabzsol, bekebelez, felél, megeszik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

törik-szakad

határozószó
  • mindenáron, mindenképpen, mindenképp, okvetlenül, föltétlenül, inde-unde (tájnyelvi), ha törik, ha szakad

megoszlik

ige
  • megbomlik, szétszóródik, kettészakad, kettéválik, szétágazik, elkülönül, differenciálódik, felbomlik, divergál (szaknyelvi)(szaknyelvi)
  • különbözik, eltér, elüt
  • széthúz, pártoskodik, meghasonlik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elpusztít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenszegülés

főnév
  • ellenállás, szembeszállás, tiltakozás, szembeszegülés, makacskodás, nyakaskodás, csökönyösség, berzenkedés, böstörködés (régies), makrancosság, dac, trucc (bizalmas), durca
  • engedetlenség, szófogadatlanság, fegyelemsértés

dörgő

melléknév
  • harsogó, öblös, telt, harsány, mennydörgő, eget verő, falrengető, viharos, tomboló, fülsiketítő, fülhasogató, dörgedelmes, bömbölő, sztentori (hang) (régies)

differencia

főnév
  • különbség, eltérés, különbözés, különbözőség, különbözet, difi (bizalmas)
  • nézeteltérés, nézetkülönbség, véleménykülönbség, véleményeltérés, diszharmónia, diszkrepancia (idegen), egyenetlenség, súrlódás

cirka

határozószó
  • körülbelül, mintegy, megközelítőleg, hozzávetőleg, nagyjából, majdnem, csaknem, durván, közel, cca, kábé (bizalmas), kb.

előképző

főnév
  • előkészítő, alapozó

erjeszt

ige
  • fermentál (idegen), cefréz, cukrosít, kovászol

megkeserít

ige
  • elront, megront, megnehezít, megmérgez, megmételyez
  • elkeserít, nekikeserít, elszomorít, elbúsít, elkedvetlenít, keserűséggel tölt el, keserűséget okoz

beüt

ige
  • bever, bekalapál
  • bedöf, beledöf, beszúr, beleszúr, beleüt, belever
  • (pecsétet): belenyom, bepecsétel, billogoz (szaknyelvi), bélyegez
  • betör, beszakít, behorpaszt
  • (régies): beront, benyomul, berohan
  • (bizalmas): beválik, sikerül, szuperál (bizalmas), virágzik

bérmentes

melléknév
  • díjtalan, ingyenes, térítésmentes, díjmentes, illetékmentes, portómentes (régies)

bodza

főnév
  • bodzabokor, bodzafa, gyepűbodza, csete (tájnyelvi), borza (tájnyelvi, régies)

eset

főnév
  • történés, történet, esemény, sztori (bizalmas), história, affér (bizalmas), incidens, mozzanat, ügy, kázus (idegen), dolog, tény
  • zsáner (bizalmas)
  • alkalom, helyzet, példa

felbecsül, fölbecsül

ige
  • felmér, megbecsül, értékel, felértékel, feltérképez, kiszámít, taksál, mérlegel, megsaccol (bizalmas), megprisál (régies)
  • appreciál (régies)

halandó II.

főnév
  • ember, teremtmény, személy, lény, egyén, pára (tájnyelvi)

főzelék

főnév
  • csuszpájz (bizalmas), vastagétel (tájnyelvi), ázalék (régies), mártó (tájnyelvi), mártogató (tájnyelvi), főzemény (régies)
  • (tájnyelvi): (nyers) zöldség

elrebeg

ige
  • elsuttog, elhebeg, eldadog, elnyekereg (bizalmas), elmekeg (pejoratív, bizalmas), kinyög, kimond

ellátatlan

melléknév
  • gondozatlan, elhanyagolt
  • (állás): üres, betöltetlen

eminens

melléknév
  • kitűnő, kiváló, élenjáró, kiemelkedő, kimagasló, jeles
  • elsőrendű, fontos

forró

melléknév
  • zubogó, forrásban levő, lobogó, fövő, párolgó, gőzölgő, heveteges (régies)
  • tüzes, izzó, égető, meleg, áthevült
  • kánikulai, trópusi, tropikus (szaknyelvi), délszaki, egzotikus, tűző, tikkasztó
  • heves, lángoló, bensőséges, áhítatos, indulatos, lobbanékony, vehemens, rajongó, lázban égő, parázs, odaadó, temperamentumos, eszeveszett, őrült
  • (tájnyelvi): lázas, belázasodott

elszorul

ige
  • összeszorul, összehúzódik, elfullad

durran

ige
  • dörren, dördül, elsül, eldördül, csattan, pukkan, puffan, robban, detonál, (jég) rian, rottyan (régies), roppan (régies)

éppoly, éppolyan

melléknév
  • ugyanoly, ugyanolyan, csakolyan (tájnyelvi), egyolyan (tájnyelvi)

főparancsnok

főnév
  • fővezér, hadvezér, tábornagy