erjeszt szinonimái

ige
  • fermentál (idegen), cefréz, cukrosít, kovászol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felszólal, fölszólal

ige
  • előad, hozzászól, szólásra emelkedik, szót kér, átveszi a szót, beszédet mond, szónokol, szpícsel (szleng), interpellál (idegen), remonstrál (idegen)
  • beleavatkozik, közbeveti magát, közbenjár, pártfogol
  • tiltakozik (valami ellen), szembehelyezkedik, szembeszáll, ellenszegül, ellenez

felségterület, fölsé

főnév
  • államterület, territórium (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erjeszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elver

ige
  • megver, összever, laposra ver, elagyabugyál, elrak (bizalmas), eltángál, kiporol (bizalmas), elfenekel, megruház (bizalmas), megtáncoltat, elkalapál (bizalmas), eldönget, eldögönyöz (tájnyelvi), megrak, ellazsnakol (tájnyelvi), elpaskol, eltagol (tájnyelvi), elnáspángol, elpüföl, elnadrágol, elabriktol (tájnyelvi), elagyal (tájnyelvi), helybenhagy, elhusángol, elgyapál (bizalmas) Sz: elhegedüli a nótáját; elhúzza a nótáját; ellátja a baját; elrántja a göncét; kiporolja a nadrágját; elveri a port (valakin); faolajjal gyógyítja a farát (valakinek); keresztülhúzza a vonót (valakin); kiméri neki a házhelyet; kiráz a nadrágjából (valakit); megadja a valaga vacsoráját; megadja bélését a posztónak; megderekalja, mint a kan kutyát; mogyorófaolajjal kenegeti a farát (valakinek); pozdorjává tör; rostát csinál a bőréből (valakinek); somfahájjal kenegeti a háti bőrt; szíjat hasít a hátából
  • (jégeső): elpusztít, tönkretesz, tönkrever, elken (tájnyelvi), elvág (tájnyelvi)
  • (pénzt): elkölt, elpazarol, elfecsérel, eltékozol, elherdál, elszór, szétszór, elpocsékol, fenekére ver, ellumpol, elmulat, elprédál, elsinkófál (tájnyelvi), eltapsol (szleng)
  • (éhséget, szomjúságot): csillapít, megszüntet, olt, elüt (tájnyelvi)
  • elkerget, elűz, kikerget, eltávolít

elbűvöl

ige
  • elbájol, elvarázsol, lenyűgöz, lebilincsel, megbabonáz, megigéz, magával ragad, magnetizál (idegen), delejez (régies), elragad, megragad, bűvöletbe ejt, bűvkörébe von, megszédít, elkábít, elkápráztat, megejt, rabul ejt, megboszorkányoz Sz: megigéz, mint gyertyaláng a lepkét

egynéhány

névmás
  • néhány, egyik-másik, némely, egynémely, egy-kettő, egypár

csősz

főnév
  • felügyelő, ellenőr, pályaőr, parkőr, mezőőr, hegyőr, hegymester, erdőkerülő, erdőszolga, gyümölcsőr, hajtó (régies), rikkancs (régies), bakter, kerülő, pásztor, cerberus (régies), botos (tájnyelvi), büki (tájnyelvi)

eper

főnév
  • földieper, szamóca, szeder (tájnyelvi)
  • faeper, fái eper, fái szeder, eperfa, selyemeper, selyemeperfa

fegyveres II.

főnév
  • katona, harcos, kardos (régies)

melles II.

főnév
  • (tájnyelvi): mellény, bőrmellény

búcsú2

főnév
  • bűnbocsánat, megbocsátás, indulgencia (idegen), egyháznap, patrocínium (idegen)
  • búcsújárás, körmenet, zarándokolás, zarándoklat, processzió (régies)

boronál

ige
  • fogasol, egyenget, elsimít

célzatos

melléknév
  • szándékos, szándékolt, megfontolt, elhatározott, kitervelt, tudatos, meggondolt, kiszámított, előkészített, tervszerű, eltökélt, irányzatos, sokat sejtető, tendenciózus (idegen), intenciózus (régies)

felboncol, fölboncol

ige
  • felbont, kibont, kinyit, szétdarabol
  • elemez, analizál, ízekre szed, szétszed

felvázol, fölvázol

ige
  • vázol, leskiccel, skiccel, odavet
  • ismertet, körvonalaz, ecsetel, érzékeltet

helyénvaló

melléknév
  • helyes, jogos, indokolt, megokolt, megalapozott, szükséges, értelmes, ésszerű
  • illő, odaillő, találó, idevágó, alkalmas, megfelelő
  • méltányos

grádics

főnév
  • (régies): garádics (régies), lépcső, lépcsőfok, fok

érlelődik

ige
  • érik, megérik, érlik (tájnyelvi)
  • (választékos): fejlődik, alakul, bontakozik, teljesedik

elun

ige
  • megun, ráun, beleun, belefárad, megelégel, agyára megy (bizalmas)

fafejű

melléknév
  • értetlen, ostoba, buta, oktalan, tökéletlen, nehézfejű, nehéz felfogású, tompa agyú, hülye, tökfejű, hájfejű, vízagyú (szleng), hígagyú (durva)
  • konok, makacs, dacos, csökönyös, nyakas, vaskalapos, merev, begyepesedett

gomolyog

ige
  • kavarog, hömpölyög, kóvályog, gombolyog (tájnyelvi)

esemény

főnév
  • történés, eset, epizód, mozzanat, közjáték, fordulat, incidens, kázus (idegen), faktum (régies), fejlemény, tény

elementáris

melléknév
  • elemi erejű, átütő erejű, viharos, megfékezhetetlen, elsöprő erejű, megsemmisítő, robbanásszerű

fáradt

melléknév
  • kimerült, megfáradt, elcsigázott, törődött, agyonhajszolt, bágyadt, lankadt, nyúzott, pilledt, tikkadt, kialvatlan, levert, megviselt, gyenge, lerobbant (bizalmas), lestrapált (bizalmas), tropa (szleng), enervált, kidöglött (durva), kipurcant (szleng), kolladt (tájnyelvi) Sz: alig áll a lábán; kilóg a nyelve; kivan, mint a liba; lankad, mint a tökvirág; nem győzi szusszal; olyan, mint a kifacsart citrom; úgy elfáradt, mint a lőtt kutya; úgy elfáradt, hogy restell még restellni is
  • (szín): halvány, tompa, világos, fakó, bágyadt

görget

ige
  • gurigázik, hengerget, henterget, hengerít, forgat, gördít, gurít, gurigat (tájnyelvi), gurigál (tájnyelvi)
  • (kandisznó): párzik