elrebeg szinonimái

ige
  • elsuttog, elhebeg, eldadog, elnyekereg (bizalmas), elmekeg (pejoratív, bizalmas), kinyög, kimond

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

befogadóképesség

főnév
  • térfogat, űrtartalom, köbtartalom, kapacitás

megdicsőülés

főnév
  • apoteózis (idegen), felmagasztosulás, felmagasztaltatás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elrebeg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenvet

ige
  • kifogásol, ellenszegül, szembeszáll, ellenkezik, protestál (régies), replikázik, óv

dörzspapír

főnév
  • dörzsölőpapír, smirgli, csiszolópapír, üvegpapír, csiszolóvászon

díjnyertes

melléknév
  • díjazott, jutalmazott, kitüntetett, -díjas

ciszta

főnév
  • dudor, duzzanat, daganat, tömlő

előle

határozószó
  • tőle

érlelődik

ige
  • érik, megérik, érlik (tájnyelvi)
  • (választékos): fejlődik, alakul, bontakozik, teljesedik

megkísérel

ige
  • próbál, megpróbál, kipróbál, megpróbálkozik, tesz egy próbát, belefog, belebocsátkozik, megkockáztat, ízlel (régies), megvizsgál (régies), megkísért (régies), kísérletet tesz(valamivel)

bevált1

ige
  • felvált, átvált, becserél, konvertál (szaknyelvi)
  • beteljesít, kielégít, valóra vált, teljesít, megvalósít

bérrögzítés

főnév
  • bérmegállapítás, bérbefagyasztás

bognár

főnév
  • kerékgyártó, kerekes, kerékács (régies), kocsigyártó, szekérgyártó, kollár (tájnyelvi)

esküdt II.

főnév
  • esküdtszéki tag, képviselő-testületi tag (régies), ülnök, juror (idegen)
  • népi ülnök (régies)

felbolydul, fölbolyd

ige
  • izgalomba jön, megriad, felébred, felriad

halászlé

főnév
  • halleves, halpaprikás, hallé (tájnyelvi)

frank

melléknév, főnév
  • (régies): francia, gall, franciaországi

elreppen, elröppen

ige
  • elrepül, elszáll, elrebben, tovaszáll, szárnyra kel
  • eltűnik, elmúlik, eltelik

ellenében

névutó
  • fejében, ellenértékül, viszonzásul, cserébe (valamiért)
  • ellenére, dacára, szemben, ellentétben

emlékeztető

főnév
  • feljegyzés, jegyzet, memorandum (szaknyelvi), elaborátum (idegen)
  • figyelmeztető, mementó

foszlik

ige
  • kopik, szakadozik, szétmegy, elvásik, elmállik, elrongyolódik, kirojtosodik, feslik, hámlik, vásik, foszladozik, málladozik, koszlik (tájnyelvi), koszol (tájnyelvi), fejlik (tájnyelvi)
  • semmivé válik, ködbe vész, szétoszlik

eltángál

ige
  • elver, megver, elagyabugyál, elpáhol, elnáspángol, elkalapál (bizalmas), elpüföl, elfenekel, elrak (bizalmas), eldönget, elcsépel (bizalmas), elnadrágol

dúvad

főnév
  • (ember is): bestia, fenevad, vadállat

érces

melléknév
  • (hang): csengő, telt, erős, zengzetes, zengő, acélos, harsány, sztentori (régies)

főúr

főnév
  • főnemes, nemes, országnagy (régies), nagyúr (régies), arisztokrata, mágnás, kiskirály
  • (bizalmas): fizetőpincér, főpincér, fizető (bizalmas)