eresz szinonimái

főnév
  • csurgó (tájnyelvi), csörgő (tájnyelvi), eszterhéj (tájnyelvi), eszterhaj (tájnyelvi), csepegő (tájnyelvi), csörögő (tájnyelvi), ereszet (tájnyelvi), orrozat (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beutazik

ige
  • bejár, bebarangol, bekóborol
  • belép

kucsma

főnév
  • prémsapka, szőrmesapka, süveg (régies), csalma (régies), bundasapka (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eresz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvakult

melléknév
  • vakbuzgó, fanatikus, vakhitű (régies), elvakított, elfogult, rövidlátó, ádáz, féktelen, szélsőséges

elbizakodik

ige
  • elbízza magát, felbátorodik, felfuvalkodik, elszemtelenedik, elhiszi magát (tájnyelvi) Sz: megnő a taraja; megnő a szarva; nagy lesz a mellénye; fejébe száll a dicsőség; vérszemet kap; elszalad vele a ló; feltette az Orbán süvegét

egyidejűség

főnév
  • egykorúság, szinkrónia (idegen), szinkronizmus (idegen), párhuzamosság, egybeesés, homokrónia (idegen), szimultaneitás (idegen), paralelizmus (idegen), izokrónia (idegen)

csökkentés

főnév
  • kicsinyítés, kisebbítés, mérséklés, fékezés, levonás, leszállítás, leengedés, leeresztés, lefokozás, leszerelés, megnyirbálás, lefaragás, enyhítés, csillapítás, lelohasztás, leapasztás, tompítás, könnyítés, redukció, kontrakció (idegen), szűkítés, korlátozás

ennélfogva

határozószó
  • ezért, tehát, ennek folytán, következőleg, következésképp, következésképpen, ebből kifolyólag, ennek okán, emiatt

fedél, födél

főnév
  • tető, tetőzet, háztető, födém
  • menedék, védelem, oltalom, lakás, hajlék, otthon
  • fedő, zárókupak, kupak, sapka, tető
  • tábla, borító, kötés, fedőlap, fátyol (régies)

mellébeszélés

főnév
  • köntörfalazás, kertelés, melléduma (szleng), szócséplés, szószaporítás, csűrés-csavarás, zagyvaság, zöldség, mesebeszéd, blabla (bizalmas), halandzsa (bizalmas), hamuka (szleng), hanta (szleng), sóder (szleng), púder (szleng), kamu (szleng), rizsa (szleng), smonca (szleng)

briganti

főnév
  • útonálló, rabló, betyár (régies), zsivány (régies), haramia, bandita, lator, gonosztevő, martalóc, gengszter, bűnöző
  • gazember, gazfickó, gézengúz, csibész, csirkefogó, lókötő, szélhámos, huligán, himpellér, aszfaltbetyár, imposztor (régies)

borda

főnév
  • oldalcsont
  • bordaszelet, kotlett (régies), karaj
  • kiemelkedés, kidudorodás

céhbeli

melléknév, főnév
  • szakmabeli, hivatásos, mesterember, céhtag (régies)
  • (tájnyelvi): szajha, ringyó, cafka, utcalány, utcanő, prostituált, kurva (durva)

félálom

főnév
  • szendergés, szundikálás, szundítás, szunnyadás, álomszesz (tájnyelvi)

felügyelő

főnév
  • felvigyázó, vigyázó, inspektor (régies), profosz (régies), provizor (idegen), kurátor, őr, gondnok, őrálló (régies), őrszem, ellenőr, kontrollőr (idegen)
  • rendőrfelügyelő, prefektus (régies)

hegymászó

főnév
  • alpinista
  • turista

gördülőcsapágy

főnév
  • görgő, golyóscsapágy

érezhető

melléknév
  • észlelhető, észrevehető, érzékelhető, tapasztalható, kézzelfogható, szemmel látható, felfogható, megfigyelhető, percipiálható (idegen)

eltökélt

melléknév
  • (szándék): feltett, határozott
  • elszánt, határozott, céltudatos

ezúttal

határozószó
  • most, mostan, ez egyszer, ez alkalommal, jelenleg
  • ekkor
  • ezúton, így, ekképpen

gócpont

főnév
  • központ, centrum, empórium (idegen), góc
  • csomópont, útkeresztezés

érzéketlen

melléknév
  • érzéstelen, érzéktelen (régies), zsibbadt
  • élettelen, dermedt, holt
  • apatikus, fásult, nemtörődöm, flegma (bizalmas), flegmatikus, közönyös, közömbös, rideg, taplólelkű
  • kifejezéstelen, semmitmondó, indifferens (idegen)
  • részvétlen, szívtelen, keményszívű, kérlelhetetlen, kőszívű, embertelen, szeretetlen, szenvtelen, cinikus, lelketlen, antihumánus, kíméletlen, könyörtelen, fagyos, hideg, hűvös, frigid, halvérű, fatökű (durva), egykedvű, letargikus, sztoikus, rezignált, blazírt, bénult, tompult, indolens (idegen) Sz: aludttej folyik az ereiben; érc a szíve, kőszikla a nyaka; hideg, mint a föld; jég van a hóna alatt; kő van a szíve helyén; nincs szíve; olyan hideg, mint a jégcsap; olyan hideg, mint a pápista pap; száraz, mint a tapló

elegy

főnév
  • keverék, vegyület, vegyülék, kotyvalék (pejoratív), egyveleg, mixtúra (régies), ötvözet, kompozíció, kombináció, öntvény (régies)

familiáris

melléknév
  • családias, otthonos
  • bizalmas, bizalmaskodó, tolakodó

gömbölyödik

ige
  • dudorodik, domborodik, kidülled, gömbbé alakul, felduzzad, feldagad, felfúvódik, felpuffad
  • hízik, telik, kövéredik, kövérszik, hasat ereszt, vastagodik, testesedik, bögyörödik (tájnyelvi), pofásodik (tájnyelvi)