epilepszia szinonimái

főnév
  • nyavalyatörés, nehézkór (régies), nyavalyakórság, eskór (régies), nehéznyavalya (tájnyelvi), nehézség (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

végre

határozószó
  • végtére, csakhogy, végül, utoljára (tájnyelvi), egyszer, a végén, befejezésül, valahára, végre-valahára, nagy sokára
  • elvégre, utóvégre, hiszen

pete

főnév
  • petesejt, ovum (idegen)
  • (tájnyelvi): tojás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a epilepszia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eltáncol

ige
  • eljár, elrop, ellejt

ejt

ige
  • hullat, hullajt, pottyant, potyogtat, perget, heppent (tájnyelvi)
  • (vadat): fog, leterít, lelő, lepuffant
  • (foglyot): elfog, megfog, kézre kerít, elcsíp, nyakon csíp, fülön fog, fülön csíp, kaptivál (idegen)
  • (vmilyen helyzetbe): hoz, juttat
  • (hangot): artikulál, kimond, mond, képez, kiad
  • szakít (valakivel), otthagy, elhagy, kiadja az útját, dob (szleng), lekoptat (szleng), lepasszol (szleng) leléptet (bizalmas), megszabadul (valakitől) (valakivel)

egybevet

ige
  • összehasonlít, összevet, szembeállít, összemér, összeolvas, egyeztet, összeegyeztet, összeilleszt, kollacionál (régies), komparál (idegen)

csobban

ige
  • toccsan, loccsan, pottyan, zubban, lottyan (tájnyelvi)

embernyi

melléknév
  • (tájnyelvi): felserdült, felnőtt, kifejlett, meglett, érett
  • ember magasságú, ember nagyságú

familiáris

melléknév
  • családias, otthonos
  • bizalmas, bizalmaskodó, tolakodó

megválaszt

ige
  • kikiált, megszavaz, megtesz (valakinek)
  • kiválaszt, kiszemel, mustrál (idegen)

bosszúság

főnév
  • bosszankodás, neheztelés, harag, méreg, ingerültség, indignáció (idegen), indignálódás (idegen), égedelem (tájnyelvi)
  • kellemetlenség, baj

boka

főnév
  • (állaté): csánk, csüd

buzdítás

főnév
  • lelkesítés, biztatás, serkentés, sarkallás, ösztönzés, ösztökélés, bátorítás, unszolás, inspiráció, nógatás, felbátorítás, rábírás, rávevés, agitáció (idegen), animálás (idegen), exhortáció (idegen), stimulus (szaknyelvi)

fehércseléd

főnév
  • (régies): nő, asszony, lány, fehérszemély (régies), fehérnép (régies), vászoncseléd (régies), némber

felsül, fölsül

ige
  • felhólyagosodik, lesül, odaég
  • kudarcot vall, leszerepel, megszégyenül, blamálja magát (bizalmas), kompromittálja magát, megjárja, megbukik, pórul jár, hoppon marad, rajtaveszt, befürdik (szleng), ráfázik (szleng), pofára esik (durva), koppan (szleng), lebőg (szleng), leég (bizalmas), pléhre csúszik (szleng), csúfra jár (tájnyelvi) Sz: beletörik a bicskája; beletörik a foga; dugába dől a terve; büdösben marad

hazajár

ige
  • hazalátogat, kísért, eléjár (tájnyelvi)

gólyaláb

főnév
  • gázlóláb, cséklye (tájnyelvi), falábtó (régies)

építő

melléknév
  • konstruktív (idegen), javító, jobbító, pozitív, hasznos

elszántság

főnév
  • eltökéltség, határozottság, rendíthetetlenség, rendületlenség, vasakarat, kitartás, bátorság, kurázsi (bizalmas), merészség, mersz, szilárdság, harciasság, vakmerőség, tetterő, harckészség

ettől

névmás
  • innen
  • ezóta
  • erről

geológia

főnév
  • (szaknyelvi): földtan

erkölcsi

melléknév
  • morális, etikai

elbír

ige
  • elhord, fenntart, megbír
  • (valakivel, valamivel): megbirkózik (valamivel), elgyőz (tájnyelvi)
  • győz
  • elvisel, kiáll, tűr, elszenved, kibír, tolerál

ezzel

határozószó, névmás
  • evvel, ezáltal
  • aztán, azután, ezután, majd

gizgaz

főnév
  • gaz, gyom, dudva, gezemice (tájnyelvi), burján (tájnyelvi), gyimgyom (tájnyelvi)