elszégyelli magát szinonimái

ige
  • elrestelli magát, szégyenkezik, elfogja a szégyen, pirul, restelkedik, pironkodik, szégyenül (régies), átall (régies), megátall (tájnyelvi), megrestell (tájnyelvi), megsompolyodik (tájnyelvi), majd elsüllyed szégyenében

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kan

főnév
  • hím, bak, apaállat
  • vadkan, vaddisznó
  • (bizalmas): kujon (bizalmas), kéjenc, nőcsábász, nőbolond, donjuan (idegen)

idejekorán

határozószó
  • idejében, jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi)
  • idő előtt, korán, kelletekorán (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elszégyelli magát szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elnyargal

ige
  • elrohan, elfut, elrobog, elinal, ellovagol, elgaloppoz, elvágtat

dutyi

főnév
  • (bizalmas): börtön, fogda, kóter (régies), siti (szleng), sitt (szleng), karcer (régies), áristom (régies), fogház, fegyház, tömlöc, zárka, hűvös (bizalmas), kaszni (bizalmas), jég (szleng)

dobbant

ige
  • toppant, dobbint (tájnyelvi), dübbent (tájnyelvi)
  • (szleng): távozik, elmegy, megszökik, lelép (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng), meglóg (bizalmas), megpattan (szleng)
  • disszidál, emigrál

csalamádé

főnév
  • savanyúság, misling (tájnyelvi)

elpáhol

ige
  • elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver

érzéketlen

melléknév
  • érzéstelen, érzéktelen (régies), zsibbadt
  • élettelen, dermedt, holt
  • apatikus, fásult, nemtörődöm, flegma (bizalmas), flegmatikus, közönyös, közömbös, rideg, taplólelkű
  • kifejezéstelen, semmitmondó, indifferens (idegen)
  • részvétlen, szívtelen, keményszívű, kérlelhetetlen, kőszívű, embertelen, szeretetlen, szenvtelen, cinikus, lelketlen, antihumánus, kíméletlen, könyörtelen, fagyos, hideg, hűvös, frigid, halvérű, fatökű (durva), egykedvű, letargikus, sztoikus, rezignált, blazírt, bénult, tompult, indolens (idegen) Sz: aludttej folyik az ereiben; érc a szíve, kőszikla a nyaka; hideg, mint a föld; jég van a hóna alatt; kő van a szíve helyén; nincs szíve; olyan hideg, mint a jégcsap; olyan hideg, mint a pápista pap; száraz, mint a tapló

megmozdít

ige
  • megmozgat, megemel, megindít, elmozdít, megmoccant, megpöccint (tájnyelvi), mozgat, motivál
  • buzdít, serkent, elmozdít a holtpontról

bimbódzik, bimbózik

ige
  • rügyezik, (rügy) kipattan, feslik
  • születőben van, születik, születőfélben van, alakul

beteg I.

melléknév
  • keresőképtelen
  • gyengélkedő, nyavalyás (bizalmas), rossz bőrben levő, lázas, kórságos (régies), maródi (régies), kólikás (tájnyelvi), jóltehetetlen (tájnyelvi), bajos (tájnyelvi), dögrováson van (durva) Sz: hálni jár belé a lélek; nyomja az ágyat; olyan egészséges, mint a falhoz vert macska; se tehetek, se mehetek; sóban van
  • bolond, ütődött (bizalmas), féleszű, hibbant, zavart, tökéletlen
  • ferde hajlamú, perverz, abnormális, fajtalan (régies)
  • hitvány, gyatra, ócska, gyenge

bombázás

főnév
  • bombatámadás, bombavetés, bombardírozás (régies), bombardozás (régies), légitámadás

etimológia

főnév
  • szófejtés, szószármaztatás, szóelemzés, szóeredet

felereszt, fölereszt

ige
  • felenged, felhígít, felönt, felvizez, felold

hamvas

melléknév
  • hamuszín, hamuszínű, szürke
  • bársonyos, üde
  • fiatalos
  • ártatlan, szűzies, tiszta
  • (régies): hamus

futrinka

főnév
  • futóbogár
  • katicabogár
  • (tájnyelvi): (fürge) kislány, fruska

elszíneződik

ige
  • színt vált, átszíneződik

elmérgesedik

ige
  • begyullad, meggyullad, meggyűlik, elfertőződik, elgennyed, elgennyesedik, elüszkösödik, megharagszik (tájnyelvi), elvetekedik (tájnyelvi), megmérgedik (tájnyelvi), elmérged (tájnyelvi)
  • eldurvul, kiéleződik, elfajul

éppen

határozószó
  • épp, éppenséggel, pontosan, szándékosan, sőt, egészen, teljesen, valósággal, direkt
  • közvetlenül
  • elvégre, tulajdonképpen
  • csupán, mindössze, szakasztott, szinte (régies)

fővonal

főnév
  • főút, elsőrendű vasút (szaknyelvi), nagyvasút, magisztrálvonal (régies)
  • gerincvezeték, trönk (szaknyelvi)

elvág

ige
  • szétvág, kettévág, átvág, elmetsz, kettéhasít, elnyír, elnyiszál, szeletel, elhasít, elnyisszant, elmetél (tájnyelvi), elszeg (tájnyelvi), elszel (tájnyelvi), elriszál (tájnyelvi)
  • (valamitől): elzár, elrekeszt, elszakít, elszigetel
  • megszakít, félbeszakít
  • (bizalmas): megbuktat, elbuktat, prolongál (bizalmas), megvág (bizalmas), elhúz (bizalmas), meghúz (bizalmas)

egész II.

határozószó
  • egészen, teljesen, igen, nagyon

erkölcsi

melléknév
  • morális, etikai

fúródik

ige
  • (valamibe): behatol, beleáll
  • tolakodik (tájnyelvi), furakodik (régies), furakszik (régies)