előhúz szinonimái

ige
  • elővesz, kiszed, kiemel, előkotor, előszed, előkap, előránt, kivon

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

táska

főnév
  • kézitáska, válltáska, retikül, ridikül
  • szatyor
  • tarisznya, tarsoly, iszák
  • iskolatáska, hátitáska
  • hátizsák
  • aktatáska, diplomatatáska, irattáska
  • sporttáska, sportszatyor
  • útitáska, bőrönd, utazótáska
  • béles, batyu
  • (szem alatti): zacskó

beolvaszt

ige
  • egyesít, egységesít, hasonít, integrál, asszimilál, felszív, magába szív
  • összevon, bekebelez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előhúz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elintéz

ige
  • elvégez, teljesít, véghezvisz, megcsinál, megvalósít, realizál, effektuál (idegen), abszolvál (választékos)
  • lebonyolít, letárgyal, elrendez, nyélbe üt, eligazít, megold, kijár, kitalpal, kieszközöl, kiharcol, kibuliz (szleng), dűlőre juttat (bizalmas), tető alá hoz, elboronál, elsimít, elegyenget tisztáz, helyrehoz
  • (szleng): ellátja a baját, helybenhagy, elhúzza a nótáját
  • kinyiffant (szleng), kinyuvaszt (durva), kipurcant (szleng), eltesz láb alól, megöl, meggyilkol, kivégez, kinyír
  • félreállít, tönkretesz

disznó I.

főnév
  • sertés, malac, sertvés (régies), koca, coca, hízó, röfi (bizalmas), poca (tájnyelvi), cuga (tájnyelvi), kucu (tájnyelvi)
  • (herélt) ártány
  • (nőstény) emse, göbe (tájnyelvi)
  • (fiatal) süldő, frisling (tájnyelvi)
  • tintafolt, tintapecsét, tintapaca (bizalmas), pacni (bizalmas), malac
  • (kártyában): ász, egyszem (régies), csicsa (szleng), csuli (szleng), diebe (szleng), kétszem (szleng), svinya (szleng), túra (szleng)
  • senkiházi, szarházi (durva), gazember

dekáz, dekázik

ige
  • aprólékoskodik, kicsinyeskedik, deciz (tájnyelvi), fukarkodik, méricskél
  • (labdát) emelget

célegyenes

főnév
  • befutó, finis

elmebajos

melléknév
  • elmebeteg, pszichotikus (szaknyelvi), őrült, tébolyodott, bolond, háborodott, elmeháborodott, megzavarodott, meghibbant, féleszű, esztelen
  • (bizalmas): hülye, idióta, dilis, ütődött (bizalmas), bogaras, félcédulás, tökéletlen, eszement

ennélfogva

határozószó
  • ezért, tehát, ennek folytán, következőleg, következésképp, következésképpen, ebből kifolyólag, ennek okán, emiatt

meggyötör

ige
  • megkínoz, nyomorgat, megnyuvaszt (tájnyelvi), megnyekegtet (régies), elcsigáz, megsanyar (tájnyelvi)

besötétedik

ige
  • esteledik, beesteledik, alkonyodik, bealkonyodik, alkonyul, bealkonyul (választékos), leszáll az este, szürkül
  • beborul, befelhősödik, elfeketedik, elszomorodik (választékos), elhomályosodik

beljebb

határozószó
  • belrébb (tájnyelvi), bennebb (tájnyelvi), bentebb (tájnyelvi)(tájnyelvi)

bilincs

főnév
  • rabbilincs, vas, rablánc (választékos), karkötő (szleng), kézvas, kézibéklyó, kézlánc, kurtavas (régies), csincsér (tájnyelvi), karperec (szleng), mancsova (régies), rózsafüzér (szleng), béklyó, gúzs, nyűg
  • rabság, megkötöttség

eretnek

melléknév
  • szakadár, hitehagyó, elhajló, heretikus (idegen), heterodox (idegen), schizmatikus (idegen)

fecske

főnév
  • (bizalmas): úszó, úszónadrág, fürdőnadrág
  • (tájnyelvi): kőműves
  • (régies): fácán, zalagalamb (régies)
  • (szleng): injekciós tű, fecskendő, csúzli (szleng)

hadsereg

főnév
  • katonaság, honvédség, ármádia (régies), sereg, had, haderő, tábor (régies), regiment

forduló I.

melléknév
  • (valamilyenné): változó, alakuló, váló
  • kanyarodó

előjegyzés

főnév
  • feljegyzés, felírás, lefoglalás, rezerválás, rezerváció, nyilvántartásba vétel

elhelyezkedés

főnév
  • helyzet, fekvés, beosztás, körülmény, konfiguráció (szaknyelvi), testtartás, póz, testhelyzet
  • állás, munka, hivatal, munkavállalás

elüldöz

ige
  • elűz, elkerget, kiver a házból, elzavar, elver a háztól, kifüstöl, kiver, kiszekíroz (bizalmas), elmar, elirt (tájnyelvi)

fogoly2

főnév
  • fogolymadár

elpáhol

ige
  • elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver

dominál

ige
  • többségben van, fölényben van, túlsúlyban van, ural, uralkodik
  • kimagaslik, kitűnik, kiválik, kiemelkedik
  • (régies): birtokol

embernyi

melléknév
  • (tájnyelvi): felserdült, felnőtt, kifejlett, meglett, érett
  • ember magasságú, ember nagyságú

fonoda

főnév
  • fonó, fonalgyár, fonóműhely