betörés szinonimái

főnév
  • kitörés, bezúzás, beszakítás, átütés, átlyukasztás
  • lakásbetörés, tolvajlás, lopás, rablás, fosztogatás, kifosztás
  • hadjárat, roham, agresszió (szaknyelvi), megrohanás, lerohanás, invázió, berontás, benyomulás, offenzíva, elözönlés, megszállás, bevonulás
  • front, frontbetörés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

babaruha

főnév
  • gyerekruha, csecsemőruha, babakelengye, játruha (régies)

benzin

főnév
  • üzemanyag, hajtóanyag, kakaó (szleng), motalkó (bizalmas), nafta (szleng), szaft (szleng), nyál (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a betörés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

belevész, beleveszik

ige
  • belepusztul, belehal, beledöglik (durva)
  • eltűnik, elenyészik
  • (bizalmas): beleszeret, belebolondul, belehabarodik (bizalmas), belepistul (bizalmas), beleesik (bizalmas)
  • belemélyed, belemerül, belebonyolódik, belefeledkezik, belefelejtkezik, beletemetkezik

árt2

ige
  • (ártja magát vmibe): beleártja magát, beleavatkozik, avatja magát (valamibe) (régies), közbeavatkozik, közbelép, beleüti az orrát

anyagtalan

melléknév
  • testetlen, éteri, szellemi

besötétedik

ige
  • esteledik, beesteledik, alkonyodik, bealkonyodik, alkonyul, bealkonyul (választékos), leszáll az este, szürkül
  • beborul, befelhősödik, elfeketedik, elszomorodik (választékos), elhomályosodik

briganti

főnév
  • útonálló, rabló, betyár (régies), zsivány (régies), haramia, bandita, lator, gonosztevő, martalóc, gengszter, bűnöző
  • gazember, gazfickó, gézengúz, csibész, csirkefogó, lókötő, szélhámos, huligán, himpellér, aszfaltbetyár, imposztor (régies)

kihord

ige
  • kivisz, kicipel, kihurcol, kiszállít, kitalicskáz
  • házhoz szállít, kikézbesít, kolportál (régies)
  • méhében hord, kivisel

bútorszállító

főnév
  • speditőr (bizalmas)

cserebere

főnév
  • csere, cserélgetés, adásvétel, adásvevés, árucsere, csereüzlet, csereügylet, csakli (tájnyelvi)

eltulajdonít

ige
  • ellop, elvesz, elemel, eltüntet, elsinkófál (bizalmas), elrabol, eloroz, elzsebel, elcsen, meglógat (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), elcsór (szleng), megcsap (szleng), elzabrál (bizalmas), megfúj (szleng), meglovasít (szleng), eltökít (régies), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi)

együttélés

főnév
  • együttlétezés, koegzisztencia (idegen), szimbiózis (szaknyelvi)
  • vadházasság, életközösség, közös háztartás, összeállás (tájnyelvi), kohabitáció (idegen)

betűz1

ige
  • szótagol, silabizál, olvas, böngész, baggat (tájnyelvi), bécéz (tájnyelvi)

belenyúl

ige
  • belekap, beleér
  • beleavatkozik, közbeavatkozik, közbelép, belekapcáskodik (tájnyelvi)

bombázó II.

melléknév
  • szívdöglesztő (bizalmas), dögös (szleng)

egyes II.

melléknév
  • egyszeres, szimpla
  • egy-egy, némely, némelyik, valamely, bizonyos

bimbódzik, bimbózik

ige
  • rügyezik, (rügy) kipattan, feslik
  • születőben van, születik, születőfélben van, alakul

asszociál

ige
  • társít, kapcsol, kapcsolatba hoz, összefüggésbe hoz, összehoz (bizalmas), összekapcsol, hozzákapcsol, hozzáköt

bosszúság

főnév
  • bosszankodás, neheztelés, harag, méreg, ingerültség, indignáció (idegen), indignálódás (idegen), égedelem (tájnyelvi)
  • kellemetlenség, baj

egyszer II.

határozószó
  • valamikor, egykoron, valaha, régen, rég, egykor, hajdan, egykorban (régies), egyolykor (tájnyelvi)
  • jövőre, majd egyszer, majd, alkalomadtán, a közeljövőben
  • (egyszer csak): hirtelen, váratlanul, egyszerre csak