ellentétes szinonimái
melléknév
- ellenkező, szembenálló, antagonisztikus, antonim (szaknyelvi), poláris (szaknyelvi), differens (szaknyelvi), disszonáns (szaknyelvi), kontroverz (régies)
- összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen, ellenkező(választékos)
- fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentett (szaknyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
megalapozatlan
melléknév
- alaptalan, ok nélküli, légből kapott, jogtalan, jogosulatlan, megokolatlan, indokolatlan, levegőben lógó
eleven
melléknév
- élő, létező, hús-vér
- élénk, mozgékony, izgő-mozgó, fürge, friss, lendületes, virgonc, nyüzsgő, ugribugri, energikus, agilis, játékos, pajkos, tűzrőlpattant, tüzes, víg, vidám, bohókás Sz: eleven, mint a csík
- változatos, lendületes, fordulatos, mozgalmas, érdekfeszítő, életszerű, színes, színpompás, képszerű, plasztikus
dér
főnév
- zúzmara, hóharmat (régies), fagyharmat (régies), dérharmat (tájnyelvi), cigányharmat (tájnyelvi)
- (régies): fagy, hideg
csővezeték
főnév
- cső, csatorna, gyűjtőcsatorna, vezeték, ejtőcső, drén, vízvezeték, közművezeték, védőcső, csőrendszer, tömlő
elkallódik
ige
- elvész, elveszik, eltűnik, lába kel, elkeveredik, elhányódik
- (tehetség): elsikkad, veszendőbe megy, elzüllik
elvet
ige
- eldob, elhajít, elrepít, ellódít, ellök (tájnyelvi)
- sutba dob, félrevet, megtagad
- elutasít, visszautasít, ellenez, visszadob, leszavaz
- elhint, elveteményez (tájnyelvi), elültet, eltesz (tájnyelvi), elszór (tájnyelvi)
belülről
határozószó
- bentről, bévünnet (tájnyelvi), bennőt (tájnyelvi), belülnén (tájnyelvi)
- szívből, mélyről, lélekből
bekezdés
főnév
- rész, szakasz, egység, szövegrész, passzus (választékos), alinea (idegen)
- (szaknyelvi): paragrafus, cikkely, törvénycikk, szakasz
gyöngyvirág
főnév
- májusi gyöngyvirág, májusivirág, kakukkvirág, szelence (tájnyelvi), szentgyörgye, Szent György-virág, Salamon pecsétje, borsoska, csörgővirág
- (megszólításként is): kedves, szerető, gyöngy
ellép
ige
- meglép, elmegy, elkotródik, meglóg (bizalmas), ellóg (bizalmas), kereket old, olajra lép (szleng)
- elhalad, elvonul
elesik
ige
- elbukik, felbukik, elvágódik, hanyatt esik, elterül (bizalmas), lecsücsül, elzuhan, orra bukik, hanyatt vágódik, elhasal, hasra esik, fejre áll, hasra vágódik, felbuklik (tájnyelvi), felkalingyázik (tájnyelvi), felböcölezik (tájnyelvi), elnyal (szleng), eltanyázik (szleng), eltaknyol (szleng), eltaccsol (szleng), elzúg (bizalmas), seggre ül (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld; elterül, mint a palacsinta; leteszi a szűrét; leteszi a kvintáját; megismerkedik az anyafölddel; nyulat fogott; nyuzgát fogott; olyat esik, mint egy zsák
- (harcban): meghal, életét veszti, hősi halált hal, elpusztul, odavész, ottmarad, elhullik Sz: otthagyja a fogát
élő I.
melléknév
- életben lévő, eleven, létező, viruló
- érvényes, működő, aktív, tevékeny, termékeny, ható, hívó (szokás), tartózkodó, tenyésző
- lakó
- élethű, valós, valóságos, reális, életszerű
- (adás): egyenes, helyszíni
didi
főnév
- (bizalmas): emlő, mell, kebel, csecs, cici (bizalmas), begy (szleng), csöcs (durva), tőgy (durva), duda (szleng), ütköző (szleng), tejcsárda (szleng), lökhárító (szleng)
- emlőbimbó
elterül
ige
- fekszik, elhelyezkedik
- elterjed, szétterül, terpeszkedik, elterped (régies), terítődik (régies)
- elvágódik, elesik, elvetődik, elhever, leheveredik, elnyúlik, elnyújtózik, elmájászkodik (tájnyelvi), elnyárad (tájnyelvi), összeesik, összeroskad, összerogy, összecsuklik