ellentétes szinonimái

melléknév
  • ellenkező, szembenálló, antagonisztikus, antonim (szaknyelvi), poláris (szaknyelvi), differens (szaknyelvi), disszonáns (szaknyelvi), kontroverz (régies)
  • összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen, ellenkező(választékos)
  • fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentett (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

módosítás

főnév
  • változtatás, modifikáció (szaknyelvi), alakítás, átalakítás, transzformáció, alteráció (szaknyelvi)
  • helyesbítés, javítás, kijavítás, korrekció, átdolgozás, revízió

meggyengül

ige
  • elgyengül, ellankad, sorvad, megtörik, meghervad, megtörődik
  • megfogyatkozik, megcsappan, lehanyatlik
  • alábbhagy, ellanyhul, lelohad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ellentétes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eleven

melléknév
  • élő, létező, hús-vér
  • élénk, mozgékony, izgő-mozgó, fürge, friss, lendületes, virgonc, nyüzsgő, ugribugri, energikus, agilis, játékos, pajkos, tűzrőlpattant, tüzes, víg, vidám, bohókás Sz: eleven, mint a csík
  • változatos, lendületes, fordulatos, mozgalmas, érdekfeszítő, életszerű, színes, színpompás, képszerű, plasztikus

dér

főnév
  • zúzmara, hóharmat (régies), fagyharmat (régies), dérharmat (tájnyelvi), cigányharmat (tájnyelvi)
  • (régies): fagy, hideg

csővezeték

főnév
  • cső, csatorna, gyűjtőcsatorna, vezeték, ejtőcső, drén, vízvezeték, közművezeték, védőcső, csőrendszer, tömlő

bunker

főnév
  • fedezék, óvóhely, betonfedezék (szaknyelvi), betonerőd, erőd

elkallódik

ige
  • elvész, elveszik, eltűnik, lába kel, elkeveredik, elhányódik
  • (tehetség): elsikkad, veszendőbe megy, elzüllik

elvet

ige
  • eldob, elhajít, elrepít, ellódít, ellök (tájnyelvi)
  • sutba dob, félrevet, megtagad
  • elutasít, visszautasít, ellenez, visszadob, leszavaz
  • elhint, elveteményez (tájnyelvi), elültet, eltesz (tájnyelvi), elszór (tájnyelvi)

megdörzsöl

ige
  • megdörgöl, megvakar, megsúrol (tájnyelvi)

belülről

határozószó
  • bentről, bévünnet (tájnyelvi), bennőt (tájnyelvi), belülnén (tájnyelvi)
  • szívből, mélyről, lélekből

bekezdés

főnév
  • rész, szakasz, egység, szövegrész, passzus (választékos), alinea (idegen)
  • (szaknyelvi): paragrafus, cikkely, törvénycikk, szakasz

beteglátogatás

főnév
  • vizit, orvosi szemle

énekegyüttes

főnév
  • dalegyüttes, kórus, kar, énekkar, dalárda, dalkör (régies), dalkar (régies)

fagylaltozik

ige
  • fagyizik (bizalmas), jégkrémezik

gyöngyvirág

főnév
  • májusi gyöngyvirág, májusivirág, kakukkvirág, szelence (tájnyelvi), szentgyörgye, Szent György-virág, Salamon pecsétje, borsoska, csörgővirág
  • (megszólításként is): kedves, szerető, gyöngy

fogadóóra

főnév
  • ügyfélfogadás, félfogadás, látogatási idő

ellép

ige
  • meglép, elmegy, elkotródik, meglóg (bizalmas), ellóg (bizalmas), kereket old, olajra lép (szleng)
  • elhalad, elvonul

elesik

ige
  • elbukik, felbukik, elvágódik, hanyatt esik, elterül (bizalmas), lecsücsül, elzuhan, orra bukik, hanyatt vágódik, elhasal, hasra esik, fejre áll, hasra vágódik, felbuklik (tájnyelvi), felkalingyázik (tájnyelvi), felböcölezik (tájnyelvi), elnyal (szleng), eltanyázik (szleng), eltaknyol (szleng), eltaccsol (szleng), elzúg (bizalmas), seggre ül (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld; elterül, mint a palacsinta; leteszi a szűrét; leteszi a kvintáját; megismerkedik az anyafölddel; nyulat fogott; nyuzgát fogott; olyat esik, mint egy zsák
  • (harcban): meghal, életét veszti, hősi halált hal, elpusztul, odavész, ottmarad, elhullik Sz: otthagyja a fogát

elsős

főnév
  • elsőosztályos, elemista (régies), szecska (régies), kisiskolás
  • elsőéves, gólya

filctoll

főnév
  • rosttoll, rostirón

élő I.

melléknév
  • életben lévő, eleven, létező, viruló
  • érvényes, működő, aktív, tevékeny, termékeny, ható, hívó (szokás), tartózkodó, tenyésző
  • lakó
  • élethű, valós, valóságos, reális, életszerű
  • (adás): egyenes, helyszíni

didi

főnév
  • (bizalmas): emlő, mell, kebel, csecs, cici (bizalmas), begy (szleng), csöcs (durva), tőgy (durva), duda (szleng), ütköző (szleng), tejcsárda (szleng), lökhárító (szleng)
  • emlőbimbó

elterül

ige
  • fekszik, elhelyezkedik
  • elterjed, szétterül, terpeszkedik, elterped (régies), terítődik (régies)
  • elvágódik, elesik, elvetődik, elhever, leheveredik, elnyúlik, elnyújtózik, elmájászkodik (tájnyelvi), elnyárad (tájnyelvi), összeesik, összeroskad, összerogy, összecsuklik

flekken

főnév
  • rostonsült
  • cigánypecsenye, rablóhús