elesik szinonimái

ige
  • elbukik, felbukik, elvágódik, hanyatt esik, elterül (bizalmas), lecsücsül, elzuhan, orra bukik, hanyatt vágódik, elhasal, hasra esik, fejre áll, hasra vágódik, felbuklik (tájnyelvi), felkalingyázik (tájnyelvi), felböcölezik (tájnyelvi), elnyal (szleng), eltanyázik (szleng), eltaknyol (szleng), eltaccsol (szleng), elzúg (bizalmas), seggre ül (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld; elterül, mint a palacsinta; leteszi a szűrét; leteszi a kvintáját; megismerkedik az anyafölddel; nyulat fogott; nyuzgát fogott; olyat esik, mint egy zsák
  • (harcban): meghal, életét veszti, hősi halált hal, elpusztul, odavész, ottmarad, elhullik Sz: otthagyja a fogát

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szegényház

főnév
  • szeretetház (régies), szeretetotthon, menhely, menház (régies), ispotály (régies), irgalomház (régies)
  • aggok háza, szociális otthon

köpköd

ige
  • pökdös, köpözik (tájnyelvi), köpöd (tájnyelvi), kahicsol (bizalmas)
  • (bizalmas): rágalmaz, szidalmaz, kikel (valaki ellen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elesik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyszeriben

határozószó
  • hirtelen, rögtön, egyszer csak, egyszerre csak, egyszerre, tüstént, helyben, azonnal, nyomban, legottan (régies), pontban, menten, mindjárt, azonmód, íziben (tájnyelvi), hamarjában, üstöllést (tájnyelvi), ingyen (régies), egyvést (tájnyelvi), dictum-factum (idegen)

csírázik

ige
  • sarjad, sarjadzik, hajt, nő, fakad, bimbózik, foganik (régies), csírózik (tájnyelvi), cikázik (tájnyelvi), csucsorkázik (tájnyelvi), böcözik (tájnyelvi)

csekélység

főnév
  • apróság, semmiség, katonadolog (bizalmas), bagatell, kicsinység, kicsiség, potomság, bliktri (régies), lappalia (választékos), firlefánc, vacakság, haszontalanság, bizbasz (durva) Sz: több is veszett Mohácsnál

bokazokni

főnév
  • bokafix

elbűvölő

főnév
  • bűbájos, bájoló, elbájoló, bájos, bűvös, elragadó, igézetes, igéző, varázsos, vonzó, megejtő, megnyerő, lebilincselő, megragadó, magával ragadó, varázslatos, imádandó

előnytelen

melléknév
  • hátrányos, kedvezőtlen, káros, haszontalan, eredménytelen, meddő, sikertelen, hiábavaló, fölösleges, alkalmatlan
  • improduktív, ráfizetéses, veszteséges, gazdaságtalan, deficites
  • kellemetlen, taszító

manézs

főnév
  • lovarda, porond, hippodrom (idegen)
  • cirkuszporond

becsül

ige
  • felbecsül, megbecsül, felmér, értékel, felértékel, taksál, saccol (bizalmas), megsaccol (bizalmas), esztimál (idegen)
  • megbecsül, elismer, értékel, tisztel, nagyra tart, sokra tart, becsben tart, respektál, felnéz (valakire), meghajol (valaki előtt), méltányol, méltat, vesz (valamibe) (tájnyelvi), emberel (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): magáz

bánásmód

főnév
  • viselkedésmód, elbánás, eljárás, kezelés

belégzés

főnév
  • belélegzés, beszívás, inspiráció (szaknyelvi)(szaknyelvi)

elsétál

ige
  • eltávozik, elballag, elgyalogol, elcammog (bizalmas), eloldalog, eleblábal (tájnyelvi), elbandzsalog (tájnyelvi), előgyeleg (tájnyelvi), elbotolózik (tájnyelvi), elmegy

erőleves

főnév
  • húsleves, bouillon (idegen), színleves (régies)

gonoszkodik

ige
  • kötődik, incselkedik, huncutkodik, csintalankodik, mókázik, heccelődik, cicázik, évődik, ingerkedik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi), latorkodik (régies), tolvajkodik (régies)
  • bánt, kínoz, gyötör

feltűnés, föltűnés

főnév
  • megjelenés, felbukkanás, felötlés (választékos)
  • szenzáció (bizalmas), hivalkodás

életfogytiglan

határozószó
  • élethossziglan, élethosszig, halálig

egyidős

melléknév
  • egykorú, azonos korú, kortárs, egyívású, egykorbeli (tájnyelvi), egykeletű (tájnyelvi), egybeli (tájnyelvi), egyját (tájnyelvi), egykorács (tájnyelvi), egykorású (tájnyelvi)

ellep

ige
  • belep, beborít, elborít, eltakar, befed, elfed, bevon
  • (növény): benő, felver, befut
  • (ember, állat): megszáll, eláraszt, elözönöl, megtölt, elönt

felsegít, fölsegít

ige
  • talpra állít, felemel, felkarol, feltángál (tájnyelvi)
  • (régies): felsegélyez, megsegít
  • (ruhát): ráad

elhalálozik

ige
  • meghal, elhuny, eltávozik, eltávozik az élők sorából, elhal (régies), halálát leli, kiadja a lelkét, elköltözik a másvilágra, elmegy (bizalmas), jobblétre szenderül (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi)

csorbítatlan

melléknév
  • ép, hiánytalan, egész, teljes, tökéletes, sértetlen, maradéktalan, osztatlan, bontatlan, érintetlen, csonkítatlan, kifogástalan, hibátlan, integer (idegen), integrális (idegen), intakt (szaknyelvi), teljes körű, teljhatalmú

elolt

ige
  • kiolt, elfúj, elfojt, lelocsol, (cigarettát) elnyom, (lámpát) lecsavar, befojt (tájnyelvi), elalít (tájnyelvi)
  • (villanyt) lecsavar, lekapcsol, kikapcsol
  • (régies, választékos): megöl, meggyilkol

féltékeny

melléknév
  • szerelemféltő, féltékonyos (tájnyelvi)