elesik szinonimái
ige
- elbukik, felbukik, elvágódik, hanyatt esik, elterül (bizalmas), lecsücsül, elzuhan, orra bukik, hanyatt vágódik, elhasal, hasra esik, fejre áll, hasra vágódik, felbuklik (tájnyelvi), felkalingyázik (tájnyelvi), felböcölezik (tájnyelvi), elnyal (szleng), eltanyázik (szleng), eltaknyol (szleng), eltaccsol (szleng), elzúg (bizalmas), seggre ül (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld; elterül, mint a palacsinta; leteszi a szűrét; leteszi a kvintáját; megismerkedik az anyafölddel; nyulat fogott; nyuzgát fogott; olyat esik, mint egy zsák
- (harcban): meghal, életét veszti, hősi halált hal, elpusztul, odavész, ottmarad, elhullik Sz: otthagyja a fogát
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
egyszeriben
határozószó
- hirtelen, rögtön, egyszer csak, egyszerre csak, egyszerre, tüstént, helyben, azonnal, nyomban, legottan (régies), pontban, menten, mindjárt, azonmód, íziben (tájnyelvi), hamarjában, üstöllést (tájnyelvi), ingyen (régies), egyvést (tájnyelvi), dictum-factum (idegen)
csírázik
ige
- sarjad, sarjadzik, hajt, nő, fakad, bimbózik, foganik (régies), csírózik (tájnyelvi), cikázik (tájnyelvi), csucsorkázik (tájnyelvi), böcözik (tájnyelvi)
csekélység
főnév
- apróság, semmiség, katonadolog (bizalmas), bagatell, kicsinység, kicsiség, potomság, bliktri (régies), lappalia (választékos), firlefánc, vacakság, haszontalanság, bizbasz (durva) Sz: több is veszett Mohácsnál
elbűvölő
főnév
- bűbájos, bájoló, elbájoló, bájos, bűvös, elragadó, igézetes, igéző, varázsos, vonzó, megejtő, megnyerő, lebilincselő, megragadó, magával ragadó, varázslatos, imádandó
előnytelen
melléknév
- hátrányos, kedvezőtlen, káros, haszontalan, eredménytelen, meddő, sikertelen, hiábavaló, fölösleges, alkalmatlan
- improduktív, ráfizetéses, veszteséges, gazdaságtalan, deficites
- kellemetlen, taszító
becsül
ige
- felbecsül, megbecsül, felmér, értékel, felértékel, taksál, saccol (bizalmas), megsaccol (bizalmas), esztimál (idegen)
- megbecsül, elismer, értékel, tisztel, nagyra tart, sokra tart, becsben tart, respektál, felnéz (valakire), meghajol (valaki előtt), méltányol, méltat, vesz (valamibe) (tájnyelvi), emberel (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): magáz
elsétál
ige
- eltávozik, elballag, elgyalogol, elcammog (bizalmas), eloldalog, eleblábal (tájnyelvi), elbandzsalog (tájnyelvi), előgyeleg (tájnyelvi), elbotolózik (tájnyelvi), elmegy
gonoszkodik
ige
- kötődik, incselkedik, huncutkodik, csintalankodik, mókázik, heccelődik, cicázik, évődik, ingerkedik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi), latorkodik (régies), tolvajkodik (régies)
- bánt, kínoz, gyötör
feltűnés, föltűnés
főnév
- megjelenés, felbukkanás, felötlés (választékos)
- szenzáció (bizalmas), hivalkodás
egyidős
melléknév
- egykorú, azonos korú, kortárs, egyívású, egykorbeli (tájnyelvi), egykeletű (tájnyelvi), egybeli (tájnyelvi), egyját (tájnyelvi), egykorács (tájnyelvi), egykorású (tájnyelvi)
ellep
ige
- belep, beborít, elborít, eltakar, befed, elfed, bevon
- (növény): benő, felver, befut
- (ember, állat): megszáll, eláraszt, elözönöl, megtölt, elönt
felsegít, fölsegít
ige
- talpra állít, felemel, felkarol, feltángál (tájnyelvi)
- (régies): felsegélyez, megsegít
- (ruhát): ráad
elhalálozik
ige
- meghal, elhuny, eltávozik, eltávozik az élők sorából, elhal (régies), halálát leli, kiadja a lelkét, elköltözik a másvilágra, elmegy (bizalmas), jobblétre szenderül (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi)
csorbítatlan
melléknév
- ép, hiánytalan, egész, teljes, tökéletes, sértetlen, maradéktalan, osztatlan, bontatlan, érintetlen, csonkítatlan, kifogástalan, hibátlan, integer (idegen), integrális (idegen), intakt (szaknyelvi), teljes körű, teljhatalmú
elolt
ige
- kiolt, elfúj, elfojt, lelocsol, (cigarettát) elnyom, (lámpát) lecsavar, befojt (tájnyelvi), elalít (tájnyelvi)
- (villanyt) lecsavar, lekapcsol, kikapcsol
- (régies, választékos): megöl, meggyilkol