elkallódik szinonimái
ige
- elvész, elveszik, eltűnik, lába kel, elkeveredik, elhányódik
- (tehetség): elsikkad, veszendőbe megy, elzüllik
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
borozó
főnév
- poharazó, csapszék, borharapó, bormérés, borkimérés, borpince, borkóstoló, italmérés, italbolt, kocsma
eltékozol
ige
- elpocsékol, elveszteget, elpazarol, elfecsérel, elherdál, elszór, elhány, elver, elkótyavetyél, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elfuccsol (tájnyelvi) Sz: kidob az ablakon
éled
ige
- éledezik, eszmél, magához tér, permed (régies), erőre kap
- (természet): frissül, felfrissül, újjászületik
- (tájnyelvi): megharagszik
dagály
főnév
- ár, áradás, áradat, árhullám, árvíz, nagyvíz (tájnyelvi), vízözön, tengerár, tengerjárás
- fellengzősség, terjengősség, frázispufogtatás, szószaporítás, szóáradat, tiráda, ömlengés, álpátosz, bombaszt (idegen), koturnus (idegen)
- (régies): gőg, kevélység, felfuvalkodottság
csizma
főnév
- bilgeri, botos (tájnyelvi), ebenlógó (tájnyelvi)
- hótaposó (bizalmas), hótapsi (bizalmas)
bőr
melléknév
- epidermisz (idegen), felhám, hám, derma (idegen), membrán (idegen)
- gerezna, irha
- (bizalmas): futball-labda, labda, laszti (bizalmas), foci (bizalmas), tök, bőrbogyó (bizalmas)
- kéreg, háncs, héj
- föl, hártya, pilk (tájnyelvi)
- (bizalmas): öltözet, ruha
- (szleng): nő
eltángál
ige
- elver, megver, elagyabugyál, elpáhol, elnáspángol, elkalapál (bizalmas), elpüföl, elfenekel, elrak (bizalmas), eldönget, elcsépel (bizalmas), elnadrágol
megalkuvás
főnév
- kompromisszum, opportunizmus, kiegyezés, meghunyászkodás, helyezkedés (pejoratív)
- szerződés, megegyezés
belefojt
ige
- belefullaszt, beleöl, beledögleszt (durva), belenyuvaszt (tájnyelvi), beleveszekít (tájnyelvi)
- belefojtja a szót, torkára forrasztja a szót, letorkol, elnémít, elhallgattat, elnyom
beforr
ige
- beforrad, összeforr, összeforrad, beheged, behegesedik, bevarasodik, begyógyul, meggyógyul, összenő, benő, bejavul (tájnyelvi), besebzik (tájnyelvi), bebőrödzik (tájnyelvi), elforrja magát (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): (lekvár) megsűrűsödik, besűrűsödik
elvétve
határozószó
- ritkán, nagy ritkán, néha, alig, néhol, imitt-amott, itt-ott, szórványosan, elszórtan, hellyel-közzel, helyenként, olykor, időnként, időközönként, némelykor, néhanapján, koronként, hébe-hóba, egyszer-máskor (régies), egyszer-másszor, egyszer-egyszer, ütve-vétve (tájnyelvi), tél-túl (tájnyelvi)
eufória
főnév
- jókedv, öröm, boldogság, örömujjongás, örvendezés, vidámság, mámor, örömmámor, megrészegülés, őrjöngés, eksztázis, elragadtatottság
gyászos
melléknév
- síri, fájdalmas, bánatos, siralmas, gyászba borult, funestus (idegen), szomorú, komor, halálos, tragikus, végzetes
- sikertelen, szerencsétlen
- keserves, nyomorúságos
elken
ige
- szétken, elmázol, elmaszatol
- elsimít, takargat, leplez, palástol, elkendőz, eltussol, elmismásol (bizalmas), ködösít
- (tájnyelvi): elver, megver
elbűvölő
főnév
- bűbájos, bájoló, elbájoló, bájos, bűvös, elragadó, igézetes, igéző, varázsos, vonzó, megejtő, megnyerő, lebilincselő, megragadó, magával ragadó, varázslatos, imádandó
előretörés
főnév
- kitörés, támadás, előnyomulás, roham, ostrom, megrohanás
- fellendülés, virágzás, fejlődés
ellentétes
melléknév
- ellenkező, szembenálló, antagonisztikus, antonim (szaknyelvi), poláris (szaknyelvi), differens (szaknyelvi), disszonáns (szaknyelvi), kontroverz (régies)
- összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen, ellenkező(választékos)
- fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentett (szaknyelvi)
elsiklik
ige
- mellőz, elmellőz, elhanyagol, átsiklik (valami fölött)(valamivel)
- (tájnyelvi): elcsúszik (tájnyelvi), elesik (tájnyelvi)
feszül
ige
- húzódik, megmerevül, duzzad (vitorla)
- rásimul (valamire)
- (valaminek): dől, támaszkodik
- nekifog, nekilát, nekigyürkőzik