elhamarkodott szinonimái

melléknév
  • elsietett, elkapkodott, elhirtelenkedett, meggondolatlan, hirtelen, kiforratlan, megfontolatlan, felelőtlen, gondatlan, vigyázatlan (régies), könnyelmű, nemtörődöm, hevenyészett, éretlen, korai, időszerűtlen, szeleburdi, hebehurgya, slendrián

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

se

kötőszó
  • sem, szintén ne

bodza

főnév
  • bodzabokor, bodzafa, gyepűbodza, csete (tájnyelvi), borza (tájnyelvi, régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhamarkodott szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elárusítóhely

főnév
  • áruda, üzlet, bolt, bódé, pavilon, stand, placc (bizalmas)
  • pult

csörgő

főnév
  • csörgettyű (tájnyelvi), zörgettyű (tájnyelvi), kereplő, csörömpölő, csengő, csengettyű, kasztanyetta, kolomp

csiklandoz

ige
  • csikland, csikiz (bizalmas), bizserget, bizserékel (tájnyelvi), bizserkél (tájnyelvi), csiklant (tájnyelvi), csikol (tájnyelvi)
  • izgat, csábít, vonz, csalogat
  • ösztökél, ingerel, késztet, bizserget, piszkál, furdal

borsfű

főnév
  • borsika, borsikafű, csombor

életerő

főnév
  • vitalitás (választékos), energia, életkedv, elevenség, életrevalóság, tetterő, élet
  • lélek, lehelet

elsikkad

ige
  • elvész, semmivé válik, elveszik, eltűnik, elpusztul (tájnyelvi), elemésztődik (régies), elsikamlik (tájnyelvi), ellappan (régies)
  • (tehetség): elkallódik, elforgácsolódik

maszatos

melléknév
  • szurtos, mocskos, koszos, piszkos, sáros, mosdatlan, cirmos (tájnyelvi), murcos (tájnyelvi), szutykos, szennyezett, pecsétes, majszos (tájnyelvi), mázgás (tájnyelvi), bemaszatolt, összekoszolt, összemaszatolt, pöszmötés (régies), lustos (tájnyelvi), szennyes, tisztátalan

bejelent

ige
  • jelez, jelentést tesz, tudat, tudósít, tájékoztat, értesít, tudomására hoz, avizál (régies), informál
  • (műsort): bemond, bekonferál, beolvas
  • hírül ad, beharangoz, kihirdet, dobra ver (régies)
  • beárul, megmond, árulkodik (valakire), bepanaszol, feljelent, besúg, befúj (szleng), beköp (szleng), besmúzol (szleng), felad, denunciál (idegen), bevádol, megvádol

beavatkozás

főnév
  • beleavatkozás, közbeavatkozás, beleszólás, közbelépés, intervenció (szaknyelvi), akció, intézkedés
  • (orvosi): műtét, operáció, kezelés

bemelegít

ige
  • fölmelegít, átmelegít, felfűt
  • (motort): túráztat, járat
  • (szaknyelvi): edz, előkészül, melegít

éltet

ige
  • életben tart, táplál, erőt ad
  • éljenez, vivátoz(régies)

esőzés

főnév
  • zápor, zivatar, felhőszakadás, zuhé (bizalmas)

gusztus

főnév
  • ízlés, tetszés, kedv
  • étvágy, ehetnék

fénypont

főnév
  • tetőpont, csúcspont
  • poén, csattanó

elhárít

ige
  • (választékos): félretol, eltol
  • (támadást): megakadályoz, kivéd, visszaver, leszerel
  • (akadályt): eltávolít, megszüntet, felszámol
  • (gyanút): elterel, eloszlat
  • visszautasít, elutasít

eklézsia

főnév
  • egyház, gyülekezet, egyházközség, hitközség, parókia

előérzet

főnév
  • sejtés, sejtelem, megsejtés, megérzés, előjel, intő jel, gyanítás, intuíció, prognózis, ándung (tájnyelvi), balérzet (régies), balsejtelem, dunszt (szleng), spúr (szleng), spuri (szleng)

felüvölt, fölüvölt

ige
  • felkiált, felordít, elkiáltja magát, felkurjant, elkurjantja magát, elbődül, felcsattan

elkerít

ige
  • elkülönít, elválaszt, elrekeszt, elzár
  • körülkerít
  • (tájnyelvi): káromkodik, cifráz (tájnyelvi), szitkozódik

dada

főnév
  • dajka, dadus, pesztra, pesztonka, csecsemőgondozó, gyermekgondozó, bébicsősz (tréfás), gyereklány (régies), táplálóné (tájnyelvi), nörsz (idegen), baby sitter (idegen)

élősködik

ige
  • lopja a napot, szipolyoz (valakit), potyázik (bizalmas), a nyakán él (valakinek), a vérét szívja (valakinek), tarhál (szleng), dúlókodik (tájnyelvi) Sz: más asztalához törli a kését; szereti más almáját enni

fenyegető

melléknév
  • vészjósló, vészterhes, félelmetes, félelmes (régies), ijesztő, elborzasztó, vérfagylaló (régies)
  • vészes, baljós, baljóslatú, imminens (szaknyelvi), nyugtalanító, rosszat sejtető