éltet szinonimái
ige
- életben tart, táplál, erőt ad
- éljenez, vivátoz(régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kísérő II.
főnév
- vezető, idegenvezető, kalauz, cicerone (idegen)
- őr, védelmező, testőr, kutyaütő (tájnyelvi), csatlós, fegyverhordozó
- lovag (bizalmas), gavallér (régies)
- árnyék (pejoratív), decók (tájnyelvi), társalkodó, gardedám (régies)
előírás
főnév
- rendelet, utasítás, rendelkezés, jogszabály, szabály, szabályzat, irányvonal, törvény, elrendelés, rendelés, rendtartás, meghagyás, ukáz (régies), végzés, szabályozás, rendszabály, útbaigazítás, intézkedés, mandátum (szaknyelvi), irányelv, statútum (régies), direktíva (idegen), elvárás, követelmény, kívánság, kívánalom, szabvány, regula (régies), norma vezénylés (szaknyelvi), reglama (régies)
- vény, recept, recipe (szaknyelvi), rendelvény (szaknyelvi)
dotáció
főnév
- díjazás, fizetés, javadalmazás, illetmény, tiszteletdíj, honorárium, járandóság, bér, gázsi (bizalmas)
- ellátmány, javadalom, támogatás, juttatás, hozzájárulás, apanázs, szubvenció (szaknyelvi), fejkvóta (szaknyelvi), járadék
elsír
ige
- elpanaszol, elzokog, kipakol, elnyafog (bizalmas), elabajog (tájnyelvi)
- elkunyerál (bizalmas), elkönyörög, elkér
- (elsírja magát): sírva fakad, elfakad sírva (tájnyelvi), elpityeredik, sírásra fakad, könnyekre fakad, könnyekben tör ki, potyognak a könnyei (bizalmas), itatja az egereket (tréfás), eltörik a mécses
megőriz
ige
- elraktároz, összegyűjt, félretesz, tartogat, tartalékol, félrerak, elrak, eltesz, elzár, tartósít, konzervál, bezár
- megóv, biztosít, megtart, megkímél, megbecsül, megvéd
- átment
- emlékezetbe vés, emlékezik
bizonykodik
ige
- (tájnyelvi): erősködik, bizonygat, kardoskodik, esküdözik Sz: égre-földre esküdözik; minden szentekre esküdözik; megesküszik a lelke üdvösségére
exponens
főnév
- képviselő, követ, küldött, megbízott, ügyvivő, szószóló, deputátus (idegen), ablegátus (idegen), delegátus (idegen)
- hatványkitevő, kitevő, jelzőszám, mutatószám, index
felháborodás, fölháb
főnév
- tiltakozás, méltatlankodás, neheztelés, visszatetszés, nemtetszés, dúlás-fúlás, düh, harag, méreg, ingerültség, megbántódás, megsértődés, indignáció (idegen), felindulás, megbotránkozás, szörnyülködés, konsternáció (idegen), reszenzus (idegen)
hány1
ige
- dobál, szór, lapátol, dob, vet, hajít, hajigál
- kiad (ételt, italt gyomrából), kipakol (szleng), okád (durva), bukik (csecsemő), (kisgyerek) bökékel (tájnyelvi), kiszámolja magát (tréfás), hánydokol (tájnyelvi), ipertelődik (tájnyelvi), spukkol (szleng), kidobja a taccsot (szleng), csandázik (szleng), rókázik Sz: eldobja a rókabőrt (szleng); eldobja a nyulat (szleng); hosszút köp; nyúzza a rókát (szleng); ötezer-ötszázötvenötöt mond (szleng); otthagyja a malacát; rókabőrt tereget; rókát nyúz; rókát fog; telefonál a nagy fehér kagylóba; viszontlátja a vacsoráját
- hánytorgat, vádol, beolvas (valakinek), odamondogat, ráolvas
- szemrehányást tesz, szemére hány
- lövell, kivet, kibocsát
- (tájnyelvi): kölykezik, kölykedzik, fiadzik, ellik
- (bukfencet) vet
eltompul
ige
- elkopik, kicsorbul
- elérzéketlenedik, elfásul
- elbutul, ellustul, elbárgyul, berozsdásodik, begyepesedik
erély
főnév
- határozottság, akaraterő, kitartás, erélyesség, energikusság (idegen), tetterő, energia, vitalitás (választékos), vaskéz, szigor, keménység, kérlelhetetlenség
furcsa
melléknév
- különös, különleges, szokatlan, sajátságos, meglepő, meghökkentő, valószínűtlen, fura, furi (bizalmas), faramuci (bizalmas), bizarr, groteszk, csodás (tájnyelvi), ciha, kacifántos
- rendhagyó, szabályellenes, visszás, fonák, paradox (idegen)
- muris (bizalmas), mulatságos, tréfás, vicces, bolondos, bohókás, hóbortos, különc, különcködő, originális, extra (szleng)
elvonultság
főnév
- magány, magányosság, elzárkózás, elzárkózottság, visszavonultság, egyedüllét, elefántcsonttorony (választékos), remeteség
egyenesen
határozószó
- közvetlenül, egyenest, sugáregyenesen, nyílegyenesen, simán, direkt, toronyiránt, légvonalban, árkon-bokron át, tüskön-bokron át, ungon-berken át
- kiegyenesedve, feszesen, peckesen, katonásan, daliásan, délcegen, cövekesen
- őszintén, nyíltan, tisztán, kereken, áperte (régies), nyilvánvalóan, becsületesen, félreérthetetlenül, magyarán, kertelés nélkül
- éppen, éppenséggel, pontosan, apodiktice (idegen)
értesítő
főnév
- értesítő könyv, ellenőrző könyv, bizonyítvány, évkönyv (régies)
- értesítés, közlöny, értesítvény, avizó (idegen)
füllent
ige
- hazudik, félrevezet
- lódít, tódít, kábít (tájnyelvi), gurít (szleng), fillent (tájnyelvi), fingel (tájnyelvi)
- nagyít, nagyot mond, anzágol (bizalmas), kanyarint (tájnyelvi), jandóz (tájnyelvi), csuhaszt (tájnyelvi)