élősködik szinonimái

ige
  • lopja a napot, szipolyoz (valakit), potyázik (bizalmas), a nyakán él (valakinek), a vérét szívja (valakinek), tarhál (szleng), dúlókodik (tájnyelvi) Sz: más asztalához törli a kését; szereti más almáját enni

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csiszolt

melléknév
  • (padló): gyalult, sima
  • metszett
  • finom, jól nevelt, jó modorú, kiművelt, pallérozott, választékos, kulturált, civilizált

íz2

főnév
  • ujjperc, ujjperec, részecske, tag, bütyök (bizalmas), porcika (bizalmas), csín (tájnyelvi)
  • szártag (növényé) (szaknyelvi)
  • (régies): nemzedék, leszármazás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a élősködik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elkötelez

ige
  • lekötelez, lekenyerez, angazsál (idegen), megken (szleng)
  • (régies): elígér, odaígér
  • (elkötelezi magát): elígérkezik, angazsálja magát

dombvidék

főnév
  • dombság, hátság, lankaság, hegyvidék (tájnyelvi)

detektív

főnév
  • nyomozó, rendőrnyomozó, rendőr, felügyelő, rendőrkém (régies), hekus (szleng), hé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), náderer (szleng), buktató (szleng), szem (szleng), dekás (szleng), dekli (szleng), farkas (szleng), botos (szleng), zsaru (szleng), kopó (szleng), fogány (régies)

ciklus

főnév
  • körforgás, körfolyamat, körmozgás, váltakozás, ismétlődés, visszatérés
  • időszak, időköz, korszak, intervallum, periódus, fázis, éra, etap, stádium
  • versciklus, verssorozat

eloszlik

ige
  • szétoszlik, elszéled, szétszéled, szétárad, szétszóródik, elszállingózik, szétszalad, elbomlik (tájnyelvi)
  • (érzés): eltűnik, megszűnik, elmúlik, elenyészik, megfakul, elhal, meggyengül, elmosódik, elpárolog, elillan

érdemleges

melléknév
  • érdemi, döntő, lényeges, fontos, alapvető, lényegi, lényegbevágó, figyelemre méltó

megingat

ige
  • megrendít, kizökkent, eltántorít, elbizonytalanít, elbátortalanít, letör, lever, elcsüggeszt, megszédít (bizalmas)

betelepedik, betelep

főnév
  • beköltözik, bevándorol, behordozkodik (tájnyelvi)
  • beül, befekszik

beosztás

főnév
  • osztályozás, besorolás, kategorizálás, rendszerezés, csoportosítás, beskatulyázás (pejoratív)
  • fokbeosztás, skála, lépték, mérték
  • elrendezés, elhelyezés, diszpozíció (szaknyelvi), sorrend, egymásutániság, tagolás
  • munkakör, feladatkör, szerepkör, hatáskör, ügykör, reszort (idegen), poszt (bizalmas), tiszt (választékos), foglalkozás, stallum (régies)
  • rang, tisztség, pozíció
  • gazdálkodás, takarékosság, spórolás, ökonómia (szaknyelvi)

biztat

ige
  • bátorít, buzdít, lelkesít, lelket önt (valakibe), nógat, noszogat, ösztökél, ösztönöz, sarkall, serkent, stimulál, tüzel, sarkantyúz, bizgat (tájnyelvi)(bizalmas)
  • késztet, rábeszél, rávesz, unszol
  • (tájnyelvi): ingerel, uszít, bujtogat
  • kecsegtet (valamivel), kilátásba helyez, ígér
  • hiteget

értesítő

főnév
  • értesítő könyv, ellenőrző könyv, bizonyítvány, évkönyv (régies)
  • értesítés, közlöny, értesítvény, avizó (idegen)

fejtörő

főnév
  • rejtvény, feladat, feladvány, talány, rébusz (idegen), találós kérdés, rejtély

hajótörés

főnév
  • hajókatasztrófa, hajókár, hajószerencsétlenség
  • sikertelenség, bukás

földesúr

főnév
  • földbirtokos, nagybirtokos, bojár, uraság (régies), jószágbirtokos (régies)

előtódul

ige
  • előtör, előrohan, előnyomul, előront

elképeszt

ige
  • meglep, megdöbbent, meghökkent, elborzaszt, bámulatba ejt, konsternál (régies), megzavar, megrendít

emancipáció

főnév
  • emancipálás, egyenjogúsítás, felszabadítás

fontoskodó

melléknév
  • tudálékos, okoskodó, mindentudó (pejoratív), akadékoskodó, szőrszálhasogató, túlbuzgó, tolakodó, ügybuzgó, kotnyeles
  • nagyképű, önelégült, öntelt, önhitt, gőgös, beképzelt, elbizakodott, felfuvalkodott, pöffeszkedő

elsötétül

ige
  • elsötétedik, besötétedik, besötétül, elfeketedik, elborul, beborul, elhomályosul, elködösül

drasztikus

melléknév
  • erőszakos, kíméletlen, könyörtelen, irgalmatlan, kegyetlen, kérlelhetetlen, nyers, ellentmondást nem tűrő
  • durva, vaskos, trágár, obszcén

engedményes

melléknév, főnév
  • kedvezményes, akciós, leértékelt, diszkont, kiárusított
  • kedvezményezett, cesszionárius (idegen), koncesszionált (idegen)

főbűnös

főnév
  • főkolompos (pejoratív), bandavezér, fővezér