elhárít szinonimái
ige
- (választékos): félretol, eltol
- (támadást): megakadályoz, kivéd, visszaver, leszerel
- (akadályt): eltávolít, megszüntet, felszámol
- (gyanút): elterel, eloszlat
- visszautasít, elutasít
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
ősrégi
melléknév
- ősi, régi, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi), hajdankori, vízözön előtti, hajdani, ósdi, ódon, ásatag, antik
elbágyaszt
ige
- ellankaszt, eltikkaszt, elernyeszt, elpuhít, ellágyít, enervál (idegen), kimerít, elerőtlenít, elgyengít
borul
ige
- beleborul, bukfencezik (valamibe)
- dől, feldől, fordul, esik
- ömlik, hullik, omlik
- roskad, rogy, ereszkedik, nehezedik, dől
- (valami valamire): ráborul, elborít, elfed, eltakar, takar, ellep, lep
- felhősödik, fellegesedik, fellegzik (választékos), homályosodik, sötétül, elborul, beborul
életképes
melléknév
- életerős, életrevaló
- megvalósítható, kivitelezhető, keresztülvihető, teljesíthető, épkézláb
elsorvad
ige
- elsenyved, elpusztul, lefogy, kiaszik, csonttá-bőrré aszik, elszárad, tönkremegy, lesoványodik, elfonnyad, meggyengül, elgyengül, fogy, megcsappan, erejét veszti, elhal, elenyészik, elerőtlenedik, emésztődik (régies), eleped (régies), degenerálódik (szaknyelvi)
- hanyatlik
masszív
melléknév
- erős, tartós, szilárd
- nehéz, súlyos, tömött, tömör, vaskos
- keménykötésű, robusztus, tagbaszakadt, drabális (pejoratív)
bekap
ige
- befal, fölfal, lenyel, lecsúsztat, megeszik, bekebelez, megkajál (szleng), beharap (tájnyelvi), betermel (szleng), bedob
- felhajt, legurít (szleng)
- becsíp, berúg, beiszik (bizalmas), bekávézik (szleng), becsiccsent (bizalmas)
- (gólt): beszed (bizalmas), beenged, beereszt, belepkéz (szleng)
eltompul
ige
- elkopik, kicsorbul
- elérzéketlenedik, elfásul
- elbutul, ellustul, elbárgyul, berozsdásodik, begyepesedik
ész
főnév
- elme, értelem, intellektus (idegen), intelligencia, okosság, szellem, ítélőképesség, judícium (szaknyelvi), felfogás, felfogóképesség, bölcsesség, ráció, sütnivaló (bizalmas), spiritusz (bizalmas), észjárás, gógyi (szleng), agy, agyvelő, fej, eszmélet (tájnyelvi)
- tudat, figyelem, emlékezet
- józanság, mértékletesség, belátás
gyakori
melléknév
- ismétlődő, meg-megújuló, többszöri, sokszori, sűrű, sorozatos, rendszeres, visszatérő, mindennapos, szüntelen, állandó
- elterjedt, általános, megszokott, közönséges, közkeletű, kurrens, szokványos, elfogadott, bevett, frekventált
elhelyezés
főnév
- letevés, lerakás, tárolás, elrendezés, elosztás, fekvés, helyzet, elszállásolás, kvártély
- telepítés
elábrándozik
ige
- eltűnődik, elrévedezik, elrévül, elálmodozik, elméláz, eltűnődik, elgondolkodik, elmereng, mereng, elkalandozik
előhoz
ige
- megemlít, említ, szóba hoz, felvet, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), felhoz, kimond, javasol, előszámlál, közzétesz
felvesz, fölvesz
ige
- felemel, felszed, összeszed, felkap, felnyalábol, felmarkol, felvellint (tájnyelvi), ölbe vesz
- magára vesz, felölt, magára ölt, rávesz, felhúz, felránt, magára kap, magára ránt, belebújik
- (pénzt): átvesz, felmarkol, felmar, felnyal (szleng), felgombol (szleng)
- magába fogad, felszív, magába szív, elnyel, beiszik (valamit)
- (szokást): eltanul
- alkalmaz, felfogad, felbérel, szerződtet, szegődtet (tájnyelvi)
- filmre vesz, magnóra vesz, rögzít
elkeveredik
ige
- elvegyül, elegyedik
- egyesül, beleolvad
- elvész, elhányódik, elkallódik
- eltéved, elkóborol
- (valakibe): eljut, elvetődik
dagonya
főnév
- sár, pocsolya, dágvány (régies), pocséta (régies), tása (tájnyelvi), tocsogó (tájnyelvi)