eklézsia szinonimái

főnév
  • egyház, gyülekezet, egyházközség, hitközség, parókia

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

növekedő, növekvő

melléknév
  • emelkedő, fokozódó
  • áradó, dagadó, terjedő, továbbharapódzó, továbbharapózó

gyúlékony

melléknév
  • tűzveszélyes, lobbanékony, égékeny (régies)
  • szenvedélyes, forró, tüzes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eklézsia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

edény

főnév
  • tartály, tároló
  • konyhaedény, főzőedény
  • véredény

csavarkulcs

főnév
  • franciakulcs, villáskulcs, gyertyakulcs, csőkulcs

cipőkenőcs

főnév
  • cipőkrém, paszta, cipőpaszta, cipőfénymáz, gyorsfény, suviksz (bizalmas), boksz

bezúz

ige
  • betör, beüt, beszakít, belök, bever
  • (papírt): megőröl

egy-két

számnév
  • néhány, egypár, kevés, egy-kettő

ellenségeskedés

főnév
  • békétlenség, széthúzás, súrlódás, viszály, villongás, gyűlölködés, háborúskodás, harag, neheztelés, marakodás, acsarkodás, kocódás (tájnyelvi), összekülönbözés, konfliktus, veszekedés
  • belviszály, belvillongás, testvérháború, belháború, pártoskodás, pártütés

lökhajtásos

melléknév
  • sugárhajtású, léglökéses, hőlégsugár-hajtású, gázsugármotoros (szaknyelvi), reaktív (idegen)

bakugrás

főnév
  • kitérés, kihagyás, ugrás

áttörés

főnév
  • változás, fejlődés, előrelépés
  • passzírozás, átnyomkodás

beépít

ige
  • beleépít, beszerel, beerősít, beilleszt, beleilleszt, beköt (szaknyelvi)
  • (tervbe): belevesz, bedolgoz, beilleszt
  • beszervez, bejuttat

elomlik

ige
  • szétomlik, szétmállik
  • (régies): összeesik, összerogy, összeroskad

emigráns

melléknév, főnév
  • kivándorló, disszidens, menekült, száműzött, hontalan

gát

főnév
  • védőgát, töltés, védmű (szaknyelvi), védőmű (szaknyelvi), perineum (szaknyelvi), vízfogó, zsilip, sánc, elzáró, hullámtörő
  • akadály, torlasz, fal, korlát, sövény
  • kerékkötő, fékezés, fék, hátráltatás, feltartás, béklyó, nyűg, buktató, akadék (régies), visszahúzás
  • (bizalmas): gátfutás, akadályfutás

felmelegedik, fölmel

ige
  • felmelegszik, fölmelegszik, bemelegszik, tüzesedik, felhevül, átforrósodik, fő, forr, izzik
  • elfűlik (tájnyelvi), felenyhül (tájnyelvi)
  • átmelegszik, kimelegszik
  • megbocsát, kiengesztelődik, felenged, megenyhül

elábrándozik

ige
  • eltűnődik, elrévedezik, elrévül, elálmodozik, elméláz, eltűnődik, elgondolkodik, elmereng, mereng, elkalandozik

dühös

melléknév
  • feldühített, feldühödött, dühöngő, dühödt, dühösködő, mérges, haragos, harapós, nekibőszült, bősz, veszett, felindult, ingerült, haragvó, epés, ádáz, felháborodott, indulatos, bosszús, pipás (szleng), pipa (szleng), zabos (szleng)

élharcos

főnév
  • vezér, zászlóvivő, fáklyavivő, fáklyahordozó, főkolompos (pejoratív)

felhorzsol, fölhorzs

ige
  • felsért, felsebez, feltör, felcsiszol, megkarcol, feldörgöl, felsúrol, összekaristol, megsért

elcsúszik

ige
  • elesik, elzuppan (tájnyelvi), elsuvad (tájnyelvi)
  • félrecsúszik, megcsúszik
  • elmozdul, eltolódik, elsiklik, elsikamlik (tájnyelvi), elsínül (tájnyelvi), iszamlik (régies), irongál (tájnyelvi)
  • elmegy
  • botlik, hibázik
  • rajtaveszt, megbukik
  • ráfér, elkél

csereberél

ige
  • cserél, kicserél, váltogat, cserébe ad, ad-vesz, kereskedik, nyerészkedik, csencsel (szleng), seftel (régies), csakliz (régies), cserebugál (tájnyelvi), sinkófál (tájnyelvi), tücsölődik (tájnyelvi)

elképeszt

ige
  • meglep, megdöbbent, meghökkent, elborzaszt, bámulatba ejt, konsternál (régies), megzavar, megrendít

fellebbez, föllebbez

ige
  • folyamodik, rekurrál (régies), kérvényez, fordul (valakihez), apellál (régies), opponál (szaknyelvi), remonstrál (idegen), jogorvoslást kér