eleinte szinonimái

határozószó
  • kezdetben, először, elsőben (régies), régente, hajdanta (választékos), mindenekelőtt, korábban, eredetileg (régies), az első időben, eleintén (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ellentmondás

főnév
  • tiltakozás, ellenvetés, cáfolat, óvatkozás (régies), feleselés, visszaszólás, szembeszegülés, szembenállás
  • ellentét, következetlenség, logikátlanság, antinómia (szaknyelvi), paradoxon, kontradikció (régies), diszparitás (szaknyelvi)

elégszer

határozószó
  • kellő számban
  • sokszor, gyakran
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eleinte szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyházfi

főnév
  • templomszolga, sekrestyés, harangozó, egyházőrző (régies), dékán (régies), dékánlegény (tájnyelvi), céhmester (tájnyelvi)

csillagzat

főnév
  • csillagkép, konstelláció (régies), égi jegy (régies), csillagjegy, jegy
  • végzet, sors, fátum (választékos)

császármetszés

főnév
  • császár (bizalmas), metrotomia (szaknyelvi), sectio caesarea (szaknyelvi)
  • (régies): huszárvágás

bocsánatkérő

melléknév
  • mentegetődző, bűnbánó

elárusítónő

főnév
  • eladónő, boltosnő

előhúz

ige
  • elővesz, kiszed, kiemel, előkotor, előszed, előkap, előránt, kivon

mák

főnév
  • pipacs, papics (tájnyelvi), patacs (régies)
  • (szleng): szerencse, mázli, malac (szleng)

beáll

ige
  • behúzódik, bemegy
  • belép, csatlakozik, munkába áll, munkát vállal, felcsap (valaminek), elszegődik, (állást) elfoglal, beszerződik, elmegy (valaminek)
  • (évszak): beköszönt, bekövetkezik, elkezdődik, megkezdődik
  • (szleng): lerészegedik, berúg, elkábul, felönt a garatra

baklövés

főnév
  • melléfogás, tévedés, hiba, balfogás (választékos), kisiklás, gikszer (bizalmas), ügyetlenség, ballépés, botlás, tapintatlanság, elszólás, baki (bizalmas), elnézés, meggondolatlanság, blamázs, malőr (bizalmas), blama (bizalmas), fals, gaff (régies)

beköltözik

ige
  • beköltözködik, behurcolkodik, bekvártélyozza magát (bizalmas), befészkeli magát, behúzódik, megtelepszik, betelepszik, betelepedik
  • (érzés, hangulat): úrrá lesz (valakin), eluralkodik (valakin), befészkeli magát (valakibe)

elpaterol

ige
  • (szleng): eltüntet, eltávolít, kidob, kihajít

ereklye

főnév
  • relikvia, klenódium (régies), szenttetem (régies), amulett

gógyi

főnév
  • (szleng): ész, értelem, tudás, ravaszság, sütnivaló (bizalmas), dörzsöltség (bizalmas)

felszíni

melléknév
  • föld feletti, talajszint feletti, felületi
  • sekély, kinti, külső

élelmes

melléknév
  • szemfüles, szemes, találékony, leleményes, ötletes, elmés (választékos), életrevaló (választékos), élnivaló (régies), rátermett, talpraesett, belevaló (bizalmas), ügyes Sz: a jég hátán is megél; elél a kőszikla tetején is(bizalmas)

egyenlősdi

főnév
  • egalitarizmus (idegen)

ellenálló képesség

főnév
  • védettség, immunitás (szaknyelvi), edzettség, ellenállás

felperzsel, fölperzs

ige
  • feléget, feltüzel (valamit), felgyújt, lángba borít, földig éget, porig éget, elhamvaszt, elpusztít
  • kiszárít, elfonnyaszt, kiéget, kiszikkaszt

elfoglal

ige
  • birtokba vesz, hatalmába kerít, bevesz, meghódít, megvív, megszáll, leigáz, bekebelez, annektál (szaknyelvi), kisajátít, megszerez
  • leül, elhelyezkedik
  • (állást) betölt
  • (helyet): betölt, kitölt

csodálkozik

ige
  • álmélkodik, ámul, ámuldozik, bámul, ámul-bámul, hüledezik, elhűl, elképed, szörnyülködik, furcsáll, nagyot néz, értetlenkedik, szeme-szája eláll, eláll a lélegzete, nagy szemeket mereszt, tátva marad a szája, ajnyéz (tájnyelvi), csábélkodik (tájnyelvi), bávászkodik (tájnyelvi) Sz: bámul, mint borjú az új kapura; áll, mint Bálám szamara; néz, mint Rozi a moziban; néz, mint nyuszi a nullás lisztben

elmosódik

ige
  • elmállik, szétmállik
  • (írás): elhomályosodik, elhalványul, összefolyik, kifakul, megfakul
  • elhomályosodik, elhomályosul, elhalványodik, elhalványul, ködbe vész, szétfolyik, szürkül, belevész (valamibe), beleolvad (valamibe), elenyészik
  • (emlékkép): elhalványodik, elhalványul, elhomályosodik, elhomályosul, szertefoszlik

felszakad, fölszakad

ige
  • felnyílik, feltépődik, felhasad, felbomlik, felreped, felpattan, felfakad, felválik, felrugallik (régies), fölfejlik (régies)
  • megújul, felidéződik, felemlítődik, felelevenül, megidéződik
  • oszladozik, szétoszlik
  • kifakad, kitör, feltör