csúfolódik szinonimái

ige
  • gúnyolódik, sérteget, kötekedik, kajánkodik, csúfondároskodik, ingerkedik, ugrat, bolondít, kikezd (valakit), csipkelődik, heccel, évődik, élcelődik, kipellengérez, kámpolódik, frocliz (bizalmas), szatirizál (régies), bulérkodik (tájnyelvi), fántálódik (tájnyelvi), gusztálódik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

embercsoport

főnév
  • tömeg, népség, sokaság, népréteg, embersereg, nyáj (pejoratív), csürhe

eldől

ige
  • feldől, elesik, elvágódik, elbotlik, felbukik, felborul, elnyal (szleng), eltanyázik (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld
  • tisztázódik, kiderül, dűlőre jut, elhatározódik (régies), elválik, megválik (tájnyelvi), megpecsételődik, pont kerül a végére, nyugvópontra jut
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csúfolódik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cséplőgép

főnév
  • cséplőmasina (tájnyelvi), masina (tájnyelvi), cséplő (tájnyelvi)

bizonyítvány

főnév
  • bizonylat, igazoló irat, tanúsítvány, bizonyságlevél (régies), tanúlevél (régies), papír (bizalmas), írás
  • értesítő, oklevél, bizi (bizalmas), végbizonyítvány, index, diploma, anyaszomorító (szleng), bizonyhitvány (szleng), mérgesítő (szleng), szamárkönyv (szleng), szamárpasszus (szleng)
  • (régies): bizonyság, bizonyíték

betintáz

ige
  • összetintáz, bepacáz, bekékít

baj

főnév
  • kellemetlenség, bosszúság, csapás, gond, vesződség, sérelem, ártalom, kalamajka, bonyodalom, balszerencse, szerencsétlenség, szenvedés, bánat, szomorúság, fájdalom, vereség, bukás, pech, kalamitás (régies), malőr (bizalmas), mizéria (bizalmas), probléma, balhé (szleng), bökkenő, bibi (szleng), ciki (szleng), gubanc (szleng), gáz (szleng), slamasztika (bizalmas), galiba
  • kár, kártétel, bántódás
  • vesződség, vesződés, nehézség
  • hiba, fogyatkozás, fogyatékosság
  • havibaj, menstruáció, menses, vérzés (bizalmas)
  • (régies): párviadal, küzdelem, affér (bizalmas), lovagias ügy, tusa, viadal, viadalom (régies), csatározás

csodálkozik

ige
  • álmélkodik, ámul, ámuldozik, bámul, ámul-bámul, hüledezik, elhűl, elképed, szörnyülködik, furcsáll, nagyot néz, értetlenkedik, szeme-szája eláll, eláll a lélegzete, nagy szemeket mereszt, tátva marad a szája, ajnyéz (tájnyelvi), csábélkodik (tájnyelvi), bávászkodik (tájnyelvi) Sz: bámul, mint borjú az új kapura; áll, mint Bálám szamara; néz, mint Rozi a moziban; néz, mint nyuszi a nullás lisztben

dugul

ige
  • eltömődik, betömődik, bezáródik, elzáródik

küldönc

főnév
  • kézbesítő, levélhordó, kifutófiú, kifutó, boy (idegen), hivatalszolga, hordár (régies)
  • futár, gyorsfutár, kengyelfutó, kurír (idegen), fullajtár (régies), hírvivő, hírnök, herold (régies)
  • ordonánc (régies)

alkusz

főnév
  • ügynök, pénzügynök, tőzsdeügynök, tőzsdés (bizalmas), közvetítő, szenzál (régies), negociátor (régies), tőzsdér (régies)

alaktalan

melléknév
  • formátlan, idomtalan, ormótlan, szabálytalan, amorf, deformált, difformis (idegen)
  • elmosódott, bizonytalan, homályos, ködös, szétfolyó

angolna

főnév
  • kígyóhal (régies)

egészségügyi I.

melléknév
  • higiéniai, szanitárius (idegen), gyógyászati, gyógyító

elfed

ige
  • eltakar, betakar, beborít, elrejt, elleplez, álcáz, beburkol, lefátyoloz, elhomályosít, elsötétít, beárnyékol, belep

feltámad, föltámad

ige
  • életre kel, életre támad, megelevenedik, újjáéled, feléled, felél (tájnyelvi)
  • visszatér, felújul
  • fellángol, fellobban (választékos), felébred, felelevenedik, felelevenül (választékos)
  • (szél): kerekedik
  • (valaki, valami ellen): fellázad, felkel, zendül (régies)

erőleves

főnév
  • húsleves, bouillon (idegen), színleves (régies)

csukló

főnév
  • hajlás, forgó, íz, kezebokája (tájnyelvi)

cselez

ige
  • ügyeskedik, mesterkedik, manőverez, taktikázik, fondorkodik
  • dribliz (szaknyelvi)

disszidens

főnév
  • disszidált, emigráns (idegen), külföldre szakadt hazánkfia, idegenbe szakadt hazánkfia
  • szakadár
  • menekült

erdeifenyő

főnév
  • keményfenyő, németfenyő

defekt

főnév
  • sérülés, kár, hiba, meghibásodás, üzemzavar, durrdefekt
  • fogyatékosság, hiányosság, hiba, tökéletlenség, defektus (idegen)

bohókás

melléknév
  • bohó, mókás, mosolyogtató, bolondos
  • tréfás, vicces, mulatságos

döfés

főnév
  • szúrás, bökés, öklelés
  • lökés, taszítás
  • sértés, megbántás

erkély

főnév
  • balkon, lodzsa, kilépő, terasz, sétáló (tájnyelvi), álltány (tájnyelvi)
  • karzat, galéria, kórus, kakasülő (tréfás)