egykor szinonimái
határozószó
- egykoron (választékos), valamikor, régen, régebben, réges-rég, réges-régen, régente, valaha, hajdan, hajdanán, hajdanában, hajdanta, ezelőtt, korábban, előzőleg
- majd, majdan, egyszer majd, a jövőben, egy szép nap, valaha
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
könyörület
főnév
- szánalom, részvét, együttérzés, sajnálat, szánakozás, könyör (régies)
- kímélet, megbocsátás, bocsánat, bűnbocsánat, irgalom, irgalmasság, kegy, kegyelem, könyörületesség, szemhunyás (választékos), felmentés, feloldozás, elnézés, belátás, nagylelkűség, jóakarat, jótétemény, engedelem (régies), emberiesség
egyaránt
határozószó
- egyformán, ugyanúgy, egyként (választékos), egyképp (régies), egyképpen (régies), egyenlően, hasonló mértékben, egyforma mértékben
- (tájnyelvi): folyton (tájnyelvi), állandóan
libabőrös
melléknév
- lúdbőrös, babos (tájnyelvi), borsókás (tájnyelvi), borzadt (tájnyelvi), csirkebőrös (tájnyelvi)
áthelyezés
főnév
- áttétel, átrakás, átvitel
- átszállítás, áttelepítés, átköltöztetés, átirányítás, átvezénylés (szaknyelvi), transzfer (szaknyelvi), transzpozíció (idegen), transzlokáció (idegen)
fülsértő
melléknév
- fülhasogató, fülsiketítő, fülrepesztő, fülhasító, sipító, éles, metsző, kellemetlen, éktelen, csikorgó, durva, bántó, harsány, hamis, disszonáns, diszharmonikus
felhasít, fölhasít
ige
- felvág, fölmetsz, feltép, fölrepeszt, felszakít, felsért, megvág, felaprít, felszabdal, felhasogat, felrepít (tájnyelvi), szívol (tájnyelvi), szivatol (tájnyelvi)
egyoldalú
melléknév
- féloldali, egyoldalas, aszimmetrikus, unilaterális (idegen), egyenlőtlen, egyenetlen, viszonzatlan, visszhangtalan
- szűk, beszűkült, elfogult, szubjektív, részrehajló, parciális (idegen)
- egysíkú, egyhangú, unalmas
életlen
melléknév
- tompa, kicsorbult, köszörületlen, buta (régies) Sz: Bécsben bot a bátyja; életlen, mint a bot
- elmosódott, homályos, kivehetetlen, határozatlan, ködös, bizonytalan
félelmes, félelmetes
melléknév
- ijesztő, fenyegető, megrázó, ádáz, ördögi, félelemgerjesztő, irtóztató, irtózatos, iszonyú, borzalmas, borzasztó, hátborzongató, rémítő, kísérteties, szörnyű, hajmeresztő, vérfagyasztó, dermesztő
elhallgat
ige
- elcsendesedik, elnémul, torkán akad a szó, befogja a száját (bizalmas), pianóban nyomja (szleng), megkukul (bizalmas), elkussol (durva), begombolkozik (szleng, tréfás) Sz: azt se mondja, fapapucs; befagy a szája; befogja a lepénylesőt; befogja a kenyeres zsák száját; bőrt húz a fogára (szleng); felteszi a szájkosarat (szleng); felteszi a hangfogót (szleng); kikopik a beszédből, mint a mogyoró a tokjából; lecsapja a reteszt
- (zene, taps): abbamarad, bevégződik, véget ér, elül, megszűnik
- hallgat, figyel, figyelemmel kísér
- (valamit): eltitkol, rejteget, leplez, palástol, álcáz, takargat, magába fojt, visszatart, lenyel (bizalmas), eltussol
felgyújt, fölgyújt
ige
- lángra lobbant, lángra gyújt, lángba borít, felizzít, hevít, fellobbant, feléget, felperzsel
- felkattint, felkapcsol, felcsavar, meggyújt
- fellelkesít, felvillanyoz, fölhevít, fölgerjeszt, fellángít (régies), feltüzel, tűzbe hoz, felajz, felfokoz, életre kelt, serkent, ösztönöz, ösztökél, bátorít, ingerel, gerjeszt, szít