elenyésző szinonimái

melléknév
  • tünékeny, szertefoszló, múlékony, röpke, tiszavirág-életű
  • jelentéktelen, lényegtelen, elhanyagolható, szóra sem érdemes, mellőzhető, parányi, kicsi, csekély, törpe, szemernyi, minimális, apró-cseprő, mikroszkopikus
  • névleges, jelképes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ellenfél

főnév
  • vetélytárs, versenytárs, küzdőtárs, küzdőfél, partner, játékostárs, ellenlábas, antipodus (választékos), rivális, konkurens, opponens (szaknyelvi)
  • rosszakaró, ellenség(bizalmas)

teremtő I.

melléknév
  • mennyei, felséges, magasságos, magasságbeli, gondviselő
  • létrehozó, megalkotó, létesítő, előállító
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elenyésző szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyoldalú

melléknév
  • féloldali, egyoldalas, aszimmetrikus, unilaterális (idegen), egyenlőtlen, egyenetlen, viszonzatlan, visszhangtalan
  • szűk, beszűkült, elfogult, szubjektív, részrehajló, parciális (idegen)
  • egysíkú, egyhangú, unalmas

csipke

főnév
  • csipkézet, rece

csavar2

főnév
  • sróf (bizalmas), csavarozó (szaknyelvi)
  • csavarulat
  • (sportban): forgás, fordulat

bogyó

főnév
  • bubúcs (tájnyelvi), bingyó (tájnyelvi), bodocs (tájnyelvi)
  • (állati) ürülék, ganéj

elbocsátás

főnév
  • eleresztés, elengedés, obsit
  • leépítés, létszámcsökkentés, elküldés, lapátra tétel (szleng), elmozdítás, kizárás, felmondás, felmentés, racionalizálás, menesztés, kirúgás (bizalmas), kidobás, kicsapás

elöl2

határozószó
  • elül, elölről, elölfelől (tájnyelvi), szemből

malőr

főnév
  • (bizalmas): baj, kellemetlenség, szerencsétlenség, baleset, pech (bizalmas), melléfogás, baklövés, galiba, gikszer (bizalmas), blamázs, gubanc (szleng), kalamitás (régies)

becs

főnév
  • érték, ár, ázsió
  • megbecsülés, tisztelet, respektus (idegen)
  • (becsben tart): tisztel, becsül, nagyra tart, sokra tart, respektál (idegen)

balos

melléknév
  • baloldali
  • balkezes, balog (tájnyelvi), balogsuta (tájnyelvi)
  • ügyetlen, félszeg, suta

beleél

ige
  • (beleéli magát): beleérzi magát, beleképzeli magát, átél, átérez
  • beleringatja magát, belelovalja magát
  • megbarátkozik, megszokik, hozzászokik

elrémül

ige
  • megijed, elborzad, elszörnyed, elképed, elijed, elretten, megrendül

érkezés

főnév
  • jövetel, jövet, megérkezés, megjövés, jövés, közeledés, megjelenés, belépés
  • (tájnyelvi): ráérő idő

gondolatvilág

főnév
  • eszmevilág, horizont, lelkület, lelkivilág, gondolatkör

féltékenység

főnév
  • szerelemféltés (választékos), féltés (régies), féltékenykedés

elérzékenyül

ige
  • elérzékenyedik, meghatódik, megilletődik, megindul, ellágyul, elpárodik (tájnyelvi)

egyeztet

ige
  • összevet, összehasonlít, egybevet, ellenőriz
  • összehangol, közvetít, közbenjár (valakiért), békéltet, megbékít, egyenget, szinkronba hoz, hozzáigazít, elsimít, koordinál

ellenszavazat

főnév
  • ellenvoks

félremagyaráz

ige
  • elferdít, kiforgat, kifordít, megmásít, rosszra vél, eltorzít, meghamisít, értelméből kiforgat, tévesen értelmez, elcsavar, kicsavar (bizalmas), kiteker (bizalmas), kiforgat a valójából

elgurul

ige
  • tovagördül, elgurigázik (tájnyelvi)
  • elmegy, elkerekezik, elhajt

csonthártyagyulladás

főnév
  • periostitis (szaknyelvi)

elnyargal

ige
  • elrohan, elfut, elrobog, elinal, ellovagol, elgaloppoz, elvágtat

felszór, fölszór

ige
  • feldobál, felhajigál, felhány
  • behint, beszór, megszór, felhint, meghint