felszít, fölszít szinonimái

ige
  • lángra lobbant, fellobbant, éleszt, gyújt, felgyújt, felizzít
  • felizgat, fölgerjeszt, felingerel, felbujt, fellázít, felpiszkál, feléleszt, feltüzel
  • heccel, stimulál, fokoz, kivált, felkelt, okoz, támaszt, kelt, előidéz, felszirkotál (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

porcika

főnév
  • íz, ízecske, tagocska, részecske

türelmetlenkedik

ige
  • békétlenkedik (régies), tüsténkedik (tájnyelvi), tűkön ül Sz: hamar kell neki, mint a cigánynak a lágy cipó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felszít, fölszít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felgyújt, fölgyújt

ige
  • lángra lobbant, lángra gyújt, lángba borít, felizzít, hevít, fellobbant, feléget, felperzsel
  • felkattint, felkapcsol, felcsavar, meggyújt
  • fellelkesít, felvillanyoz, fölhevít, fölgerjeszt, fellángít (régies), feltüzel, tűzbe hoz, felajz, felfokoz, életre kelt, serkent, ösztönöz, ösztökél, bátorít, ingerel, gerjeszt, szít

emlékezet

főnév
  • emlékezőtehetség, emlékezőképesség, memória (idegen), emlékező (régies)
  • emlék, emlékkép

eltérően

határozószó
  • másképpen, másképp, másként, máshogyan, máshogy, más módon, másmint (régies)

elejt

ige
  • elhullat, elszór, eldob, leejt, lepottyant
  • lelő, leterít, megöl, lenyilaz, elpusztít, elfog
  • (megjegyzést): megemlít, megpendít
  • (vádat): visszavon, megszüntet, eláll (valamitől)

félő

melléknév
  • félős, félénk

forduló II.

főnév
  • kanyar, kanyarulat
  • fordulás, fordulat
  • (mérkőzésen): szakasz, menet

nett

melléknév
  • csinos, takaros, szemrevaló, mutatós, vonzó, elegáns, fess (bizalmas), guszta (bizalmas), hercig (bizalmas)
  • tiszta, ápolt, gondozott, rendes, kifogástalan, makulátlan, tipp-topp (bizalmas), tüchtig (bizalmas)

derékszögű

melléknév
  • merőleges
  • négyszögletes, négyzet alakú, négyzetes

csúszik

ige
  • siklik, csuszamlik, csusszan, szánkázik, iszamodik (tájnyelvi), sikamodik (tájnyelvi), sikározik (tájnyelvi), szuvad (tájnyelvi), böcölézik (tájnyelvi), csesszen (tájnyelvi), (jégen) iringál (tájnyelvi)
  • (térden): kúszik, mászik
  • (kevésbé értékes helyre): visszacsúszik

antipátia

főnév
  • ellenszenv, idegenkedés, utálat, ellenérzés, visszatetszés, averzió (választékos)

domínium

főnév
  • földbirtok, birtok, uradalom, jószág, latifundium (szaknyelvi)
  • (régies): tartomány, provincia, társország, gyarmat (régies)

förtelmes

melléknév
  • szörnyű, utálatos, undok, gusztustalan, undorító, gyomorforgató, visszataszító, ocsmány, borzalmas, taszító, ellenszenves, émelyítő, kibírhatatlan, fertőztetett (régies)

görbület

főnév
  • kanyarulat, hajlat, tekervény, ívelés, hajlás, ív, könyök, domborulat, kurvatúra (idegen), kanyar, kígyózás, forduló, lekonyulás

irtózat

főnév
  • iszony, iszonyat, iszonyodás, idegenkedés, undor, utálat, borzalom, visszahőkölés, rémület, félelem, rettenet, rettegés

helyesírás

főnév
  • ortográfia (szaknyelvi)

felszór, fölszór

ige
  • feldobál, felhajigál, felhány
  • behint, beszór, megszór, felhint, meghint

felez

ige
  • kettéoszt, kettévág, félbevág, kettészel
  • megoszt, risztel (bizalmas), mutyizik (tájnyelvi)
  • felére csökkent

fizetésképtelen

melléknév
  • tönkrement, bukott, csődbe ment, eladósodott, vagyonbukott (régies)

házasságtörés

főnév
  • hűtlenség, félrelépés, csalás, kicsapongás, paráználkodás, bujálkodás, házasságrontás (régies), nősparáznaság (régies), adulterium (régies)

fémjelzés

főnév
  • ponc (szaknyelvi), poncolás (szaknyelvi), próba, nemesfém-hitelesítő jel

építtet

ige
  • felrakat, felhúzat, felépíttet

fogva

névutó
  • (valaminél): folytán, következtében, következőleg (valamiből)
  • (valamitől): kezdve, kezdődően, számítva

hej

indulatszó
  • haj, ihaj, sej, sejhaj, csuhaj, ihaj-csuhaj, recece