elbeszélő I. szinonimái

melléknév
  • epikus, epikai, narratív (szaknyelvi)

elbeszélő II. szinonimái

főnév
  • mesemondó, mesélő, recitáló (régies), krónikás
  • narrátor

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

állandóan

határozószó
  • szüntelenül, egyfolytában, szakadatlanul, folyton, folytonosan, folyvást, örökösen, éjjel-nappal, éjt nappallá téve, reggel-este, mindig, minduntalan, sülve-főve, unos-untalan, furtonfurt (régies), feszt (tájnyelvi), mindváltig (tájnyelvi), minduntig (tájnyelvi), furtonosan (tájnyelvi)
  • tartósan, változatlanul, szilárdan, maradósan (régies)

rendelkezés

főnév
  • intézkedés, utasítás, parancs, rendelet, rendszabás (régies), határozat, diszpozíció (szaknyelvi), ediktum (régies), végzés, direktíva (idegen), meghagyás, előírás, instrukció (idegen), ukáz (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elbeszélő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyaránt

határozószó
  • egyformán, ugyanúgy, egyként (választékos), egyképp (régies), egyképpen (régies), egyenlően, hasonló mértékben, egyforma mértékben
  • (tájnyelvi): folyton (tájnyelvi), állandóan

csengő, csöngő II.

főnév
  • csengettyű, csörgő, harangocska, csengető (tájnyelvi), csingilingi (tájnyelvi), csölöng (tájnyelvi)

cumi

főnév
  • cucli, dudli, gumidudli, szívóka, szopóka, szopacs (régies), csalóka (tájnyelvi)

birkózás

főnév
  • dulakodás, veszekedés, összecsapás, küzdés, viaskodás, viadal, tusakodás, tusa, pankráció (szaknyelvi), birakozás (tájnyelvi), birok (tájnyelvi)

éh II.

főnév
  • éhség, éhkopp

elméskedik

ige
  • elménckedik (választékos), szellemeskedik, sziporkázik, poénkodik (bizalmas)

madár

főnév
  • szárnyas (választékos), szárnyasvad (szaknyelvi)
  • (szleng): pali (szleng), palimadár (szleng)
  • (szleng): repülőgép, repülő

bánt

ige
  • bántalmaz, megüt, megver, kezet emel (valakire), sért, sérteget, gúnyol, heccel, inzultál, gonoszkodik, komiszkodik
  • háborgat, háborít, zaklat, nyaggat, nyüstöl (bizalmas), abajgat, idegesít, bosszant, ingerel, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), molesztál
  • piszkál, fogdos
  • elkedvetlenít, lehangol, elkomorít, elcsüggeszt, keserít, fáj, szomorít, aggaszt
  • gyötör, kínoz
  • irritál, izgat, nyugtalanít

avar

főnév
  • lombszőnyeg, levélszőnyeg, haraszt, csalit (tájnyelvi), szőrfű (régies)

behajít

ige
  • belehajít, bedob, beledob, belök, belelök, bevág (bizalmas), belevág, belevet, begór (tájnyelvi)
  • (ablakot) betör, bezúz, behajt (tájnyelvi)
  • befal, felfal, felhabzsol, belapátol (bizalmas)
  • felhajt, lehajít, felhörpint, lehörpint
  • (tájnyelvi): becsíp, lerészegedik

előkészítés

főnév
  • felkészítés, előkezelés, preparálás (idegen), előkészület, előtanulmány, szervezés, tervezés, kigondolás, kifőzés, begyakorlás, betanítás, szoktatás, edzés, korrepetálás, paukolás (bizalmas)

enyv

főnév
  • csiriz, mézga, ragasztó, glutin (idegen), ragasztyú (régies), gyanta (régies)

gennyes

melléknév
  • gennyező, gennyedő, gennyedt, váladékos, váladékozó, meggyűlt, gyulladásos, kelevényes, fertőzött, purulens (idegen), szeptikus (szaknyelvi), fekélyes, túros (tájnyelvi), eves (tájnyelvi), enyekes (tájnyelvi), gyülevész (tájnyelvi)
  • (szleng): visszataszító, utálatos, undorító, genyus (durva), lepra (durva), tetű
  • rossz, silány, ócska, vacak, tropa (szleng)

felpezsdül, fölpezsd

ige
  • felfrissül, felbuzog, cirkulál (tájnyelvi)
  • (régies): felforr, felforrad, felbugyorog
  • felélénkül

elbocsátás

főnév
  • eleresztés, elengedés, obsit
  • leépítés, létszámcsökkentés, elküldés, lapátra tétel (szleng), elmozdítás, kizárás, felmondás, felmentés, racionalizálás, menesztés, kirúgás (bizalmas), kidobás, kicsapás

efelől

határozószó
  • erről, innen, ebből az irányból
  • emiatt

elismétel

ige
  • megismétel, utánamond, repetál (régies)

felkiált, fölkiált

ige
  • elkiáltja magát, felordít, felüvölt, felkurjant, felrivall, felsikolt, felvisít, felcsattan, feljajdul, kifakad, elbődül, kitör, rikkant, megsivall (tájnyelvi), felacsarkodik (tájnyelvi)
  • felkiabál, felszól

elemista

melléknév, főnév
  • alsós, alsó osztályos, alsó tagozatos, kisiskolás

csillagánizs

főnév
  • csillagos ánizs

ellenben

kötőszó
  • de, azonban, csakhogy, ezzel szemben, ezzel ellentétben, viszont, pedig, különben, máskülönben, holott, ámbár, habár, bár, jóllehet, viszontag (régies)

félő

melléknév
  • félős, félénk