elárusítónő szinonimái

főnév
  • eladónő, boltosnő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eltekint

ige
  • mellőz, figyelmen kívül hagy, fütyül (valamire, valakire), oda se bagózik (valamire) (szleng)
  • lemond (valamiről), eláll (valamitől), renunciál (régies)(valamihez)

számozatlan

melléknév
  • jelöletlen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elárusítónő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éget

ige
  • felgyújt, meggyújt, feléget, leéget, felperzsel, kiéget, eltüzel, elemészt, hamvaszt
  • lemarat, marat
  • (nap): barnít, süt, tűz, perzsel, pörköl, pirít
  • mar, csíp, körmöz (tájnyelvi)
  • (szleng): zavarba hoz, cikiz (szleng), lebőget (szleng)(szleng)

csempe2

melléknév
  • (régies): törött, csorbult, csorba
  • (régies): hazug, csaló, csalárd
  • (száj): görbe, pittyedt, biggyedt, félreálló

cövek

főnév
  • karó, pecek, cibak (tájnyelvi)

billentyű

főnév
  • gomb, nyomógomb, kapcsológomb, kioldógomb, kakas, ravasz, taszter (idegen), drükker (szaknyelvi)

egyszínű

melléknév
  • mintázatlan, színezetlen, sima, dísztelen, monokróm (idegen), monokromatikus (idegen)
  • szimpla, egysíkú, egyhangú, unalmas, monoton

elmebajos

melléknév
  • elmebeteg, pszichotikus (szaknyelvi), őrült, tébolyodott, bolond, háborodott, elmeháborodott, megzavarodott, meghibbant, féleszű, esztelen
  • (bizalmas): hülye, idióta, dilis, ütődött (bizalmas), bogaras, félcédulás, tökéletlen, eszement

lüktetés

főnév
  • érverés, pulzus, pulzálás (szaknyelvi), szívverés
  • sajgás, nyilallás, szaggatás
  • (tájnyelvi): bicegés, sántítás
  • elevenség, mozgás, mozgalmasság, lendületesség, gyorsaság

banális

melléknév
  • elcsépelt, agyoncsépelt, elkoptatott, elnyűtt, megszokott, szokványos, sablonos, hétköznapi, prózai, mindennapi, mindennapos, közönséges, átlagos, lapos, semmitmondó, üres, szürke, konvencionális, triviális

autóbuszvezető

főnév
  • buszvezető, buszsofőr, sofőr

befuttat

ige
  • beborít, bevon

előírásos

melléknév
  • előírt, szabályos, szabályszerű, szabványos, szabály szerinti, standard, normatív (idegen), mérethű, szabályozott, megkövetelt, szertartásos, rituális, formális, kimért, hivatalos, merev, feszes, hűvös

engedetlen

melléknév
  • szófogadatlan, rakoncátlan, fegyelmezetlen, kezelhetetlen, rendbontó, fegyelemsértő, zabolátlan, féktelen, renitens (idegen), deviáns (szaknyelvi), ellenszegülő, ellenálló, rebellis (idegen), dacos, konok, hajlíthatatlan, makacs, nyakas, makrancos, akaratos, keménynyakú, nyakaskodó, csökönyös, önfejű, keményfejű, hajthatatlan, merev, megátalkodott

gégész

főnév
  • gégespecialista, gégeszakorvos, laringológus (szaknyelvi), fül-orr-gégész

feloszthatatlan, föl

melléknév
  • tagolatlan, egységes, megbonthatatlan

elbájol

ige
  • elvarázsol, megbabonáz, megigéz, elbűvöl, megragad, megejt, lenyűgöz, lebilincsel, elkápráztat, elragad, megboszorkányoz

édes

melléknév
  • édesített, cukrozott, cukros, mézédes, mézes, édeskés, édeses Sz: édes, mint a cseppentett méz
  • élvezetes, kellemes, bódító, kábító, mámorító, részegítő, andalító, édesded
  • kedves, kedvelt, szeretett, drága, aranyos, bájos, nyájas, szeretni való, egyetlen
  • vér szerinti

eliddogál

ige
  • eliszogat, pityizál (bizalmas), kvaterkázik

felkapaszkodik, fölk

ige
  • feljut, felmegy (lépcsőn), felkúszik, felmászik, felhág, felvergődik, felcsütörködik (régies), felcsibenkedik (tájnyelvi), felkamparodik (tájnyelvi), felgilingózik (tájnyelvi), felkápsálódik (tájnyelvi), felkepesztet (tájnyelvi), felpeszterkedik (régies)
  • felemelkedik, feldolgozza magát (bizalmas), karriert csinál

eleinte

határozószó
  • kezdetben, először, elsőben (régies), régente, hajdanta (választékos), mindenekelőtt, korábban, eredetileg (régies), az első időben, eleintén (tájnyelvi)

csigalépcső

főnév
  • csigagrádics (régies)

elkövet

ige
  • megtesz, megcsinál, megvalósít, cselekszik, véghezvisz, végrehajt, létrehoz, (hibát) ejt

felnő, fölnő

ige
  • megnő, felnövekszik, felserdül, felcseperedik, felnőtté válik, cseperezik (tájnyelvi), felgingárodik (tájnyelvi), megiperedik (tájnyelvi), felsúdul (tájnyelvi), felterem (tájnyelvi), kifejlődik
  • kivirul, kivirágzik
  • felnevelkedik Sz: veri az anyja tolla; kinőtt az Isten markából; benőtt a feje lágya; nem lehet már az ágy alá dugni; liba volt, most lúd; nem játszik már dióst