értelmetlen szinonimái

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, fafejű, oktalan, értetlen, korlátolt, buta, tahó (bizalmas), mucsai (durva), bunkó
  • céltalan, tartalmatlan, ostoba, oktalan, esztelen, hiábavaló, fölösleges, hiú (remény), illuzórikus, képtelen, abszurd, irracionális, badar
  • érthetetlen, zagyva, artikulálatlan (idegen), összefüggéstelen, se füle, se farka, zűrzavaros

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lekötelező

melléknév
  • szolgálatkész, szíves, előzékeny, udvarias, szívélyes, készséges, megnyerő, nyájas

halmazállapot

főnév
  • konzisztencia (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a értelmetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

emberies

melléknév
  • emberséges, emberi, humánus, humán, emberszerető, emberbaráti, jótékony, jóságos, jóindulatú, jószívű, jólelkű, könyörületes, irgalmas

elégszer

határozószó
  • kellő számban
  • sokszor, gyakran

éhhalál

főnév
  • éhenhalás

csügg

ige
  • csüng, függ, csüllöng (tájnyelvi), lóg (bizalmas)
  • lekonyul, lelóg, aláhajlik, fityeg, leffeg (tájnyelvi), csilleng (régies)
  • (valakin): rajong (valakiért), ragaszkodik (valakihez), imád, szeret, becéz, dédelget, babusgat, ajnároz, kényeztet, nyászálódik (tájnyelvi)

érdemesít

ige
  • (valamire): méltat, tart

fék

főnév
  • kötőfék, gyeplő, zabla, zabola (régies), ere (régies), kantár (régies)
  • keréksaru (régies)
  • korlát, gát, akadály, határ, visszahúzó erő
  • szigor, felügyelés, fegyelem, korlátozás

menekül

ige
  • visszavonul, megfutamodik, meghátrál, menekedik (régies), szabadul, szökik, elszökik, elszalad, elfut, elinal, eliszkol, pucol (bizalmas), lelép (bizalmas), menti a bőrét, menti az irháját
  • bujkál
  • emigrál
  • (valamitől): őrizkedik, elhárít magától, elfordul, elutasít, felhagy, távol tartja magát

bunker

főnév
  • fedezék, óvóhely, betonfedezék (szaknyelvi), betonerőd, erőd

botlás

főnév
  • botladozás, csetlés-botlás
  • hiba, baklövés, melléfogás, gikszer (bizalmas), félrelépés, félrecsúszás, kisiklás, ballépés, tévedés, lapszus (idegen)

ciki II.

főnév
  • (bizalmas): baj, gond, nehézség, bökkenő, gubanc (szleng)

felelet

főnév
  • válasz, viszontválasz, válaszolás, válaszadás, viszonzás, visszavágás, riposzt (választékos), replika (régies)
  • válaszbeszéd (választékos)
  • számadás, beszámoló

fenőkő

főnév
  • köszörűkő, kaszakő

hercehurca

főnév
  • utánjárás, vesződség, nehézség, huzavona, hűhó (bizalmas), cirkusz, ramazúri, cécó (bizalmas)

gúzs

főnév
  • kötél, tekercs, kötelék
  • béklyó (tájnyelvi)

értesülés

főnév
  • hír, információ, füles (szleng), infó (bizalmas), hallomás

elvi

melléknév
  • eszmei, principiális (régies), elméleti, teoretikus

falfehér

melléknév
  • hófehér, sápadt, halálsápadt, holtsápadt, krétafehér, halovány, vértelen, vérszegény Sz: fehér, mint a meszelt fal

Göncölszekér

főnév
  • Göncöl szekere, Nagygöncöl, Nagymedve, istenszekere (tájnyelvi), jancsiszekere (tájnyelvi), jóbszekere (tájnyelvi), Ágas csillag (régies)

eszméletlen I.

melléknév
  • alélt, ájult, kábult, öntudatlan, önkívületi, félholt, kába, bódult, kómás (bizalmas), élettelen
  • (szleng): óriási, rossz, kellemetlen

életrevaló

melléknév
  • erős, egészséges, erőtől duzzadó, életerős, életképes, tökös (szleng)
  • talpraesett, élelmes, gyakorlatias, szemfüles, szemes, találékony, ügyes, leleményes, nem elveszett (ember), agilis, invenciózus, vitális (régies)
  • megvalósítható, kivitelezhető, felhasználható, teljesíthető, alkalmas

fecske

főnév
  • (bizalmas): úszó, úszónadrág, fürdőnadrág
  • (tájnyelvi): kőműves
  • (régies): fácán, zalagalamb (régies)
  • (szleng): injekciós tű, fecskendő, csúzli (szleng)

gumibot

főnév
  • jelzőbot, belügyi kolbász (tréfás), népnevelő (tréfás), rendőrkolbász (tréfás), suhi (szleng), szalámi (szleng)