elsöprő szinonimái
melléknév
- ellenállhatatlan, leküzdhetetlen, fergeteges, féktelen, tomboló, szenvedélyes, frenetikus, végzetes, legyőzhetetlen, megfékezhetetlen, föltartóztathatatlan, hatalmas, erős, nyomasztó, leverhetetlen, lenyűgöző, erőteljes, hathatós, nyomós, határozott, elemi
- romboló, pusztító, lehangoló, lesújtó, gyilkos (bírálat), megsemmisítő, fölényes, lehengerlő
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kedély
főnév
- lelkialkat, kedélyvilág, lélek, természet, hajlam
- vérmérséklet, temperamentum, habitus (választékos)
- hangulat, indulat, szeszély, kedv, kedélyállapot
- jókedv, kedélyesség, derű, vidámság
elmérgesedik
ige
- begyullad, meggyullad, meggyűlik, elfertőződik, elgennyed, elgennyesedik, elüszkösödik, megharagszik (tájnyelvi), elvetekedik (tájnyelvi), megmérgedik (tájnyelvi), elmérged (tájnyelvi)
- eldurvul, kiéleződik, elfajul
dug
ige
- behelyez, bemélyeszt, besüllyeszt, beilleszt, tol, becsúsztat, bújtat, csúsztat, nyom, töm
- dugdos, rejt, titkol, takargat, palástol, kendőz, álcáz, leplez, pratál (tájnyelvi)
- (szleng): közösül, kefél (durva)
díszlik
ige
- díszeleg, ékeskedik, pompázik, virít
- éktelenkedik (pejoratív)
- (tájnyelvi): divatos, dívik, szokásban van
meglép
ige
- (bizalmas): megszökik, elillan, eloson, elinal, meglóg (bizalmas), eliszkol, megugrik (bizalmas), elszelel, elpárolog (bizalmas), elszivárog (szleng), lelécel (szleng), megpattan (szleng), felszívódik (szleng), eltűz (szleng), kereket old, elhúzza a csíkot (szleng), olajra lép (szleng), angolosan távozik, elslisszol (idegen)
bibi
főnév
- (bizalmas): seb, sérülés, sebesülés, szúrás, sebhely, horzsolás, zúzódás, fakadékocska (régies)
- (bizalmas): bibe, akadály, baj, bökkenő, nehézség, gát, torlasz, galiba
beszédes
melléknév
- közlékeny, bőbeszédű, cserfes, nyelves, csacsogó, fecsegő, locsi-fecsi, szószátyár, szószaporító, bőszavú, elokvens (régies), ékesszóló
- kifejező, sokatmondó, meggyőző, árulkodó
boldogult
melléknév
- megboldogult, Istenben boldogult, boldog emlékezetű, elhunyt, elhalálozott, meghalálozott (régies), megholt, üdvözült, dicsőült, megdicsőült, volt, egyszeri, egykori, néhai
eszméletlen I.
melléknév
- alélt, ájult, kábult, öntudatlan, önkívületi, félholt, kába, bódult, kómás (bizalmas), élettelen
- (szleng): óriási, rossz, kellemetlen
feldühít, földühít
ige
- feldühösít, dühbe hoz, dühbe gurít, felpiszkál, felmérgesít, felidegesít, felbosszant, felbőszít, felháborít, megharagít, haragra gerjeszt, méregbe hoz, kihoz a sodrából, kiborít, megvadít, felingerel, kiidegel (szleng), megőrjít, felcukkol (szleng), felhúz (szleng), begurít (szleng), bepörget (szleng) Sz: felébreszti az alvó oroszlánt (valakiben)
halogat
ige
- halaszt, húz-halaszt, háringál (tájnyelvi), szöszörészik, elodáz, elnapol, kitol, haladékot ad, elnyújt, későbbre tesz, későbbre hagy, patópáloskodik (választékos), késleltet, lassít, hátráltat Sz: húzza-halasztja, mint cigány az akasztást
elsurran
ige
- eloson, elillan, elszökik, ellopódzik, eltűnik, elsompolyodik (tájnyelvi), angolosan távozik, elsuttyan (tájnyelvi), elsetteg (tájnyelvi), meglép (bizalmas), elslisszol (bizalmas), távozik
ellenzés
főnév
- helytelenítés, rosszallás, elutasítás, visszautasítás, óvás, tiltakozás, ellentmondás
enyészet
főnév
- elmúlás, pusztulás, romlás, feloszlás, felbomlás, rothadás, kihalás, halál, vég, megsemmisülés
ecet
főnév
- ecetsav, borecet, acetum (idegen), bundalé (tájnyelvi)
- lőre (tájnyelvi), vinkó, csiger (tájnyelvi)