benyúlik szinonimái

ige
  • beszögellik, beér, beleér, belóg, behajlik, beékelődik, bemélyed
  • tart (valameddig), eltart (valameddig)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

filozófia

főnév
  • bölcselet, bölcsészet (régies), bölcsészettan (régies), bölcselem (régies), bölcsességtan (régies)
  • ideológia
  • életfilozófia, életfelfogás, gondolkodásmód, világlátás, világnézet, világszemlélet

elhamvaszt

ige
  • eléget, elemészt (választékos), felperzsel, porrá éget
  • kremál (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a benyúlik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

behurcolkodik

ige
  • beköltözik, beköltözködik, betelepedik, betelepszik

antiklerikális

melléknév
  • egyházellenes

állapotos

melléknév
  • terhes, várandós, másállapotban van, teherben van, gyermeket vár, babát vár (bizalmas), áldott állapotban van, anyai örömök elé néz, gravida (szaknyelvi), viselős, várós (tájnyelvi), hozós (tájnyelvi), boldogállapotos (tájnyelvi), vastag (tájnyelvi)
  • hasas (tájnyelvi), vemhes

belepusztul

ige
  • belehal, belevész, belefullad, beledöglik, belegebed (bizalmas), beleveszekedik (tájnyelvi)

boltív

főnév
  • bolt, bolthajtás, boltozat, csúcsív, árkád

kibékül

ige
  • összebékül, megbékül, kiengesztelődik, békejobbot nyújt Sz: elszívja a békepipát (valakivel); elássa a csatabárdot(bizalmas)
  • elfogad
  • összhangba kerül (valamivel), megnyugszik

botlás

főnév
  • botladozás, csetlés-botlás
  • hiba, baklövés, melléfogás, gikszer (bizalmas), félrelépés, félrecsúszás, kisiklás, ballépés, tévedés, lapszus (idegen)

csacsi I.

főnév
  • szamár, füles (bizalmas), csuzi (tájnyelvi)

elpáhol

ige
  • elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver

edző

főnév
  • tréner (idegen), kiképző, mesteredző

beömlik

ige
  • betódul, benyomul, beözönlik, beáramlik, beárad, bezúdul
  • betorkollik, beágazik, befolyik, beleszakad (régies)

befuttat

ige
  • beborít, bevon

bíró

főnév
  • ítélőbíró, rendőrbíró, hadbíró, békebíró, ítélőmester (régies), törvénytevő (régies), igazlátó (régies), törvénylátó (régies), seriff (idegen), kádi (régies)
  • játékvezető, játékbíró, döntőbíró, mérkőzésvezető, célbíró, versenybíró, sípmester

dugvány

főnév
  • palánta, bujtóág, bujtvány, bujtás, csemete, oltóvessző, oltvány

beszédes

melléknév
  • közlékeny, bőbeszédű, cserfes, nyelves, csacsogó, fecsegő, locsi-fecsi, szószátyár, szószaporító, bőszavú, elokvens (régies), ékesszóló
  • kifejező, sokatmondó, meggyőző, árulkodó

aranka

főnév
  • Boldogasszony haja, aranyfonalfű, fűnyűg (régies), fonalfűnyűg (régies), görényfű (régies), fecskefonal (tájnyelvi), köszvényfű

bocskoros

főnév
  • (pejoratív): műveletlen, faragatlan, elmaradott, paraszt, bunkó
  • (nemes) (régies): földetlen, földnélküli, szegény, nincstelen, hétszilvafás

eddigi

melléknév
  • előbbi, megelőző, korábbi, régebbi, egykori, hajdani, azelőtti, ezelőtti