fejlődés szinonimái

főnév
  • kibomlás, kialakulás, kibontakozás, növekedés, gyarapodás, kifejlés
  • előrehaladás, haladás, előrejutás, előrelépés, előmenetel, evolúció (szaknyelvi), progresszió, fellendülés
  • csiszolódás, tökéletesedés, javulás(szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megvámol

ige
  • elvámol, vámot vet ki (valamire), megfináncol (régies)
  • (bizalmas): megdézsmál, csen, fogyaszt (valamiből), megkóstol

mindegy

módosítószó
  • közömbös, érdektelen, lényegtelen, egykutya, egyre megy, egyfene (tájnyelvi), nyolc (szleng), egál (bizalmas), gancegál (bizalmas) Sz: ahogy lesz, úgy lesz; akár ide, akár oda; akár zuhog, akár puhog; egy dolog, akár ég, akár pokol; akár túrják, akár gyúrják; az egyik kutya, a másik eb; eb vagy kutya, mind egy tatár; egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz; eben guba, mind egyforma, mind egykutya; nem tesz semmit; nem változtat a leányzó fekvésén; nem oszt, nem szoroz; olezánc, mint a német tánc; se nem árt, se nem használ
  • ugyanaz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fejlődés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

exportőr

főnév
  • exportáló, kiszállító

előállítás

főnév
  • elővezetés (szaknyelvi), letartóztatás, bekísérés, őrizetbevétel
  • készítés, gyártás, termelés, termesztés, fabrikálás, összeállítás, összeszerelés, megszerkesztés, megépítés, színrevitel, rendezés, kiállítás, létrehozás, alkotás, feldolgozás, felállítás, megszövegezés, teremtés, kidolgozás, kiadás, kialakítás, megformálás, megfogalmazás, megvalósítás, produkálás (idegen)

elkorhad

ige
  • elporlad, elrothad, szuvasodik, odvasodik, megreved (tájnyelvi), elmállik, elbomlik, elélemedik (régies)

dús

melléknév
  • sűrű, buja, burjánzó, tenyésző, busa (szemöldök)
  • (kebel): duzzadó, telt
  • bőséges, bő, pazar, fényűző, kiadós, pompás, busás
  • értékes, gazdag
  • (régies): dúsgazdag, vagyonos, tehetős, jómódú

farzseb

főnév
  • hátsó zseb

feltáratlan, föltára

melléknév
  • rejtett, lappangó, latens (idegen)
  • titkolt, leplezett, palástolt

mozgólépcső

főnév
  • eszkalater (idegen)

csempész2

főnév
  • feketéző (szleng), zugárus, dugárus, orgazda, zugkereskedő, síber (bizalmas), félkézkalmár (régies)

csacsi I.

főnév
  • szamár, füles (bizalmas), csuzi (tájnyelvi)

akár II.

kötőszó
  • mint, szakasztott

csónakázik

ige
  • evez, hajózik, gondolázik, ladikázik (tájnyelvi), ladikol (tájnyelvi), kajakozik, kenuzik
  • vízitúrázik

fenőkő

főnév
  • köszörűkő, kaszakő

főváros

főnév
  • székváros
  • metropolisz, világváros

húz

ige
  • von, vontat
  • vonszol, ráncigál, rángat
  • harangoz, kongat (tájnyelvi)
  • vonz
  • vonzódik, hajlik
  • felvesz, magára vesz
  • eltávolít, kiránt, kihúz
  • kihagy, töröl
  • kifeszít, feszít, kinyújt
  • billent, dönt
  • (falat): épít, készít, emel
  • (szleng): bosszant, ingerel, ugrat, heccel, frocliz (bizalmas), csipked (szleng)
  • nyújt, halogat, elodáz
  • játszik, hegedül
  • iszik, szív, hörpöl, kortyint
  • üt, ráüt, ráver, ráhúz, sóz
  • vonul, húzódik
  • (szleng): szalad, rohan, iszkol, lelép (bizalmas), olajra lép (szleng), oson, tép (szleng), tűz (szleng)
  • (tájnyelvi): hasonlít, hajaz rá (tájnyelvi), ráüt
  • (hasznot): kap, élvez

hallás

főnév
  • hallgatás, hallgatódzás, fülelés, megneszelés, neszelés
  • hallóképesség, hallóérzék
  • zenei hallás

fejvesztés

főnév
  • fővesztés, lefejezés, lenyakazás, dekapitáció (idegen)

evégből

határozószó
  • evégett, ezért, e célból, evégre

fellobogóz, föllobog

ige
  • felzászlóz, zászlódíszbe öltöztet

hajó

főnév
  • vízi jármű, csónak, bárka, vízibusz, vitorlás
  • templomhajó
  • szedőhajó (szaknyelvi)

feldühít, földühít

ige
  • feldühösít, dühbe hoz, dühbe gurít, felpiszkál, felmérgesít, felidegesít, felbosszant, felbőszít, felháborít, megharagít, haragra gerjeszt, méregbe hoz, kihoz a sodrából, kiborít, megvadít, felingerel, kiidegel (szleng), megőrjít, felcukkol (szleng), felhúz (szleng), begurít (szleng), bepörget (szleng) Sz: felébreszti az alvó oroszlánt (valakiben)

előre-hátra

határozószó
  • oda-vissza, ide-oda, föl-alá

félrelök

ige
  • ellök, eltaszít, eltol, félretol
  • félretesz, félredob, eldob, elvet, félrevet, kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), megszabadul
  • elküld, elbocsát, kirúg (bizalmas), elhanyagol, cserbenhagy, otthagy, elárul, sorsára hagy
  • kifúr (valakit valahonnan) (bizalmas), kigolyóz (szleng), eltávolít

halászat

főnév
  • halfogás, halászás, horgászat, pákászat, pecázás (bizalmas)